Bár a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége már megállapította a glifozátról, hogy valószínűleg rákkeltő, az EU szakértői szervének további egy évre van szüksége, hogy eldöntse a totális gyomirtóról, hogy tényleg így van-e. Addig is tovább használható, mert nem tudtak róla dönteni a tagállamok. A glifozátnak független vizsgálatok szerint egy sor egészségügyi kockázata van, de a talaj ökoszisztémáját is súlyosan károsítja. Magyarországon is ebből a gyomirtóból fogy messze a legtöbb.
„Miután a napokban az uniós szavazás második körében sem kapott elegendő többséget a glifozát lejáró engedélyének egy éves meghosszabbítása, a folyékony kapaként is emlegetett totális gyomirtó sorsáról az Európai Bizottság saját hatáskörében dönt” – tudtuk meg Simon Gergelytől, a kémiai növényvédőszerek használata ellen küzdő szervezet, a Pesticide Action Network (PAN) Europe vegyianyag-szakértőjétől.
EFSA: Túl sok volt tudományos anyag
A szakember elmondta, borítékolható, hogy a környezetre és az emberi egészségre is súlyos kockázatot jelentő vegyszer engedélyét további egy évvel meghosszabbítják. Addig kap haladékot a glifozát, amíg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) elkészíti legfrissebb értékelését a hatóanyagról, mérlegelve a beérkező tudományos vizsgálatok eredményeit. Ezek hatalmas mennyiségére hivatkozva nem készítette el eddig az EFSA a felelős tagállami döntéseket lehetővé tevő értékelését. A szakértők szerint ez 2023 júliusára készülhet el.
A glifozát használati engedélye eredetileg idén december közepétől megszűnt volna az EU-ban, miután 2017 októberében az uniós tagállamok a megszokott 10-15 év helyett egy rövidítített, öt éves periódusra engedélyezték a gyomirtó használatát.
Európában nem hiszik el, hogy rákkeltő
Hogy a hatóanyagot miért kellene kivonni a forgalomból? A glifozátot a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) „valószínűleg emberre nézve rákkeltőnek” minősítette, és egyes független vizsgálatok arra a megállapításra jutottak, hogy genotoxikus és idegrendszer-károsító hatása is van. Simon Gergelytől megtudtuk, az EU saját szakfelügyeleti szerve, az Európai Vegyi Anyag Ügynökség (ECHA) nem fogadta el az IARC megállapításait, szerintük ugyanis a rákkeltő, génkárosító hatások nem bizonyítottak. Az európai engedélyezésben azonban mára elavult teszteket, eljárásokat nyújtanak be a cégek az engedélykérelmekhez az egészségügyi kockázatelemzéseknél, így a megállapításaik nem tekinthetők szakmailag hitelesnek – hangsúlyozta a PAN Europe szakértője.
Nagyon drága lesz az olcsó vegyszer, ha tönkreteszi a talajt
Hozzátette, Magyarországon különösen fontos lenne a glifozát használatának beszüntetése, ugyanis kiemelkedően sokat használunk belőle. Elsősorban a szántóföldi mezőgazdaság, de alkalmazzák szőlőkben, gyümölcsösökben, vasúti töltéseken, sőt, az invazív fajok visszaszorítására még a nemzeti parkokban is. Simon Gergely kiemelte, a folyékony kapa használata ugyan rövid távon olcsóbb, mint például a hagyományos, élőerős gyomirtás, viszont már középtávon tönkreteszi a talajt, károsítja a benne élő mikrobákat, földigilisztákat is.
Megjegyezte, egyes vizsgálatok szerint nem csak a talajban élő baktériumokat pusztítja el a glifozát, hanem az élelmiszereken keresztül az emberi bélflórára is káros hatással van.
Tíz év alatt megduplázódott a hazai felhasználás
A glifozátot a 70-es évek közepétől használják a mezőgazdaságban. Elsőként az Egyesült Államokban alkalmazták, majd a 90-es évek közepére az egész világon széles körben elterjedt. Mára ez a leggyakrabban használt gyomirtó – itthon is. Egy tavalyi publikáció szerint (míg 2010-ben csak 780 tonna került forgalomba Magyarországon különböző márkanevű készítményekben, addig 2019-ben már több mint a duplája, 1596 tonna. A nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a top 10-es vegyszerlista második helyezettjéből, a kénből kevesebb, mint fele annyi ‑ 710 tonna – fogyott. Egy másik döbbenetes adat, hogy a világszerte eladott gyomirtó szerek 92 százaléka glifozát. Európában ennél kisebb az arány, 2017-ben „csak” 34 százalék volt, míg Magyarországon 2019-ben 40 százalék.
A borítókép illusztráció. Fotó: hpgruesen/Pixabay
