Természetjáróként legalábbis értetlenül áll az ember, amikor tarra vágva talál egy erdőt, miközben a Nébih erdőtérképe szerint – amelyen egyébként még látható a hónapokkal korábban letermelt terület – az erdőrész „újratervezésére” csak évek múlva kell számítani. A WWF Magyarország szakembere segített értelmezni a helyzetet. Megtudtuk, a fakitermeléssel szemben valódi védelmet csupán a hazai erdők 0,2 százaléka élvez, miközben a magyarországi erdőterületek 20 százaléka védett.
„A következő tervezés évét jelző dátum nem az adott erdőrészletre, még csak nem is az erdőtagra, hanem egy sokkal nagyobb egységre, a teljes erdőtervezési körzetre vonatkozik, amibe az adott részlet is beletartozik. Azt az érintett magántulajdonos vagy az állami erdőgazdálkodó dönti el, hogy egy adott erdőrészlettel kapcsolatos tervet mikor és hogyan valósítja meg a tízéves tervezési szakaszon belül” – magyarázta a Very Important Planet megkeresésére Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője, akit a Nébih erdőtérképén látható információk kapcsán kerestünk meg.
Fantomerdők a Nébih térképén
A szakembert arra kértük, segítsen értelmezni: miként lehetséges, hogy két Csongrád-Csanád megyei erdőrészlethez – az egyik Öttömösön, a másik Algyőn található – tartozó adat szerint 2026 illetve 2030 a „Következő tervezés éve”, miközben azokat tavaly télen, illetve idén tarra vágták.
A műholdképekre alapuló adatbázis frissítései óvatosan fogalmazva sem mondhatók naprakésznek, hiszen a kivágott, több mint három hektáros öttömösi erdei fenyves még ugyanúgy látható rajta, noha a valóságban már régen hűlt helye.
A térkép tetején azonban úgy tüntetik föl, mintha az az egy nappal korábbi állapotot mutatná. Az algyői területről is hónapokkal korábban eltűntek a fák, mint hogy ez a műholdképeken láthatóvá vált volna.
Kitermelési engedélyezés futószalagon
Gálhidy László elmondta, az ország területe 110-120 erdőtervezési körzetre van felosztva, minden évben nagyjából tíz százalékuknál készül a hasznosításukra vonatkozó új erdőterv, tízévente pedig minden körzet sorra kerül. A tulajdonosnak csak bejelentési kötelezettsége van az erdészeti felügyeletnél, ha eldöntötte, mikor nyúlna hozzá az adott erdőrészhez a tíz éves perióduson belül. Utána jöhetnek a láncfűrészek. Ha természetvédelmi területen vagy Natura 2000 területen terveznek tarvágást, amilyen például az algyői öreg fehér nyáras is volt, a legtöbb esetben az is csupán egy plusz adminisztratív feladat – szinte automatikusan megkapják a kitermelésre az engedélyt a természetvédelmi hatóságtól.
Az egy százalékot sem éri el az érinthetetlen erdők aránya
„Sajnos a közhiedelemmel ellentétben nagyon is lehet hagyományos erdőgazdálkodást folytatni a természetvédelmi és Natura 2000-es területeken is, noha a természetvédelmi szempontból ez számos esetben nem felel meg a védelem céljainak. Bizonyos korlátozások ugyan vannak, de rendszeres fakitermelés történik ott is. Magyarorországon az erdők 20 százaléka védett, 40 százaléka pedig a Natura 2000-hálózat része, de csupán erdőrezervátumok magterületei a kimondottan érinthetetlenek. Ez nagyjából 4-5 ezer hektár, az ország erdőterületeinek mindössze 0,2 százaléka. A terepviszonyok miatt vagy például talajvédelmi okokból még nagyjából 3-4 százaléka az erdőterületnek, amihez nem nyúlnak, de ennél sokkal nagyobb területen lenne indokolt megőrizni mindenféle beavatkozás nélkül az erdőállományt”– hangsúlyozta a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.
Egyre több erdőt láthatunk felpakolva
Az egyetlen pozitívum, hogy valamennyi hazai erdőnél felújítási kötelezettség van érvényben, azaz 10-20 éven belül újra kell fásítani ezeket a területeket. Az augusztus óta hatályos tűzifarendelet ebben hozott olyan könnyítéseket, amelyek szerint például a védett területeken kitermelt idegenhonos fafajok helyére nem kötelező őshonosakat telepíteni.
A WWF Magyarország számos zöld civilszervezettel együtt ennek a könnyítésnek az eltörlését is követeli nyár óta, hogy megelőzzük az erdők állapotának további romlását.
Gálhidy László megjegyezte, ne lepődjünk meg, ha a természetben járva egyre több tarvágással találkozunk: sok gazdálkodó él a tűzifarendelet adta könnyítésekkel, illetve előbbre hozza a későbbre tervezett kitermeléseket is. Most ugyanis az óriási igénynövekedés miatt igen jó áron értékésíthet szinte bármilyen faanyagot.
Kerestük a Nébih sajtóosztályát, mert szerettük volna megtudni, milyen gyakran frissítik internetes erdőtérképükön az egyes erdőrészekhez tartozó adatokat. Kíváncsiak voltunk, hogy ezeket az adatokat ki szolgáltatja, ki ellenőrzi, és a térképet ki frissíti, valamint arra is, hogy a műholdképek milyen gyakorisággal frissülnek. A hivatal szerint azonban nem ők az illetékesek a témában, hanem a Nemzeti Földügyi Központ. Őket is kerestük, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Frissítés:
„Az erdőtérképen ez erdőrészletekhez kapcsolódó adatok napi frissítésűek. Az erdővel érintett földrészletek az éves aktualizált ingatlan-nyilvántartási térképről származnak. A többi réteget akkor frissítjük, ha új térbeli alakzat kerül a birtokunkba, vagy erdészeti eljárás indokolja az új változatot. A térképen megjelenő adatok az Országos Erdőállomány Adattárból (OEA) és a térképi állományából származnak. Frissítésükért a különböző erdészeti hatóságok felelősek, amelyet az Adattár (OEA) informatikai rendszerén (Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszeren) vezetnek át. Az erdőtérkép hátteréül szolgáló adott esetben eltérő időpontban készült képeket a különböző szolgáltatóktól vesszük át, amelyek tartalmára nincs ráhatásunk” – közölte megkeresésünkre a földügyi központ.
