Megjelent a WWF és a Boston Consulting Group új jelentése. Az „Ukrajna: fenntartható gazdasági újjáépítés az emberekért és a természetért” című jelentés kifejti, hogy Ukrajna háború utáni újjáépítéséhez miért van szükség klíma- és természetbarát megoldásokra, valamint javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet ezt teljesíteni az ukrán kormány és az ukrán lakosság támogatásának érdekében. A két szervezet közleménye szerint az újjáépítés a jövőbe történő befektetés kell, hogy legyen, nem pedig a fenntarthatatlan múlthoz való visszatérés. Fel kell ismerni az ukrán természeti erőforrások társadalmi, kulturális és gazdasági jelentőségét és azt, hogy az újjáépítés során ezekre lehet majd támaszkodni. A jelentést a WWF Közép- és Kelet Európa, a WWF Ukrajna és a Boston Consulting Group (BCG) közösen írta és készítette a WWF-BCG globális együttműködés keretein belül.
Az Ukrajnában zajló háború okozta mérhetetlen szenvedés, az infrastruktúra lerombolása és a természeti értékek pusztítása hosszú távú következményekkel jár az ország lakosai és gazdasága számára. Több mint 6 millió embernek nincs vagy csak korlátozott hozzáférése van a tiszta ivóvízkészletekhez, és több mint 280.000 hektár erdő pusztult el a háború kezdete óta.
Bár a háború vége egyelőre nem látható, az biztos, hogy Ukrajnának olyan jelentős újjáépítési tervre van szüksége, amelyre a második világháború óta nem volt példa Európában.
A háború utáni rekonstrukció szervezése az ukrán kormány által benyújtott tervezettel már megkezdődött az ukrajnai újjáépítés konferencián (Ukraine Recovery Conference), amelyet 2022. július 4-5-én tartottak a svájci Luganóban. A konferencia legjelentősebb szereplői elkötelezték magukat a fenntarthatóság, mint az újjáépítés legfontosabb alapelve mellett.
A WWF és a BCG által készített jelentés utat mutat a fenntartható célok eléréséhez. Rámutat, hogy bár a körülmények ijesztőek, de ha a fenntarthatóság áll a középpontban és a reformokat megfelelően hajtják végre, ez az erőfeszítés lehetőséget ad a gazdasági fejlődés fenntartható modelljének kialakításához Ukrajnában, Európában és a világon. A WWF Ukrajna – amely szorosan együttműködik más társadalmi és környezetvédelmi szervezetekkel, egyetemekkel, vállalkozásokkal – közreműködésével készült jelentés célja az is, hogy a rekonstrukciós tervben a civil társadalom szempontjai is megjelenjenek.
Ukrajnának számos előnye származna abból, ha a gazdaság és infrastruktúra modernizálása a természettel összhangban valósulna meg, nem pedig ellene dolgozva.
Az ország kevésbé függene a fosszilis tüzelőanyagok importjától – ezáltal fokozódna a biztonság -, valamint felgyorsulna a gazdasági fejlődés és a munkahelyteremtés. Egy ilyen újjáépítés felgyorsíthatja Ukrajna integrációját az EU-ba, továbbá az olyan kulcsfontosságú politikai irányelvekkel való összehangolódást is elősegítheti, mint például az európai zöld megállapodás (European Green Deal), amely mellett Ukrajna már korábban elkötelezte magát.
A környezet biztonsága részét kell, hogy képezze Ukrajna biztonsági irányelveinek, hiszen ez biztosítja az alapot az ország gazdasági fejlődéséhez, jólétéhez és fennmaradásához. A cél, hogy egy fenntarthatóbb és ellenállóbb országot építsünk az ukrán lakosság számára
– mondta Bohdan Vykhor, a WWF Ukrajna vezérigazgatója.
Még a legtragikusabb körülmények között is van remény. A háború okozta szenvedés és pusztítás mértéke megdöbbentő. Az ukrán vezetőktől tudjuk, hogy azt szeretnék, ha a nemzetközi közösség már most elkezdene lépéseket tenni az újjáépítés felé. A BCG-nél határozottan hiszünk abban, hogy az ukránok számára legideálisabb eredmény elérése érdekében az újjáépítésnek az éghajlatot és a természetet szem előtt tartva kell megvalósulnia. A WWF-fel együtt ehhez a fenntartható elképzeléshez mutatunk utat
– fejtette ki Hubi Meinecke, a BCG klíma- és fenntarthatóságért felelős vezetője.
Befektetés a jövőbe
A rekonstrukciós tervnek nem csupán arra kell irányulnia, hogy újjáépítse azt, ami megsemmisült, hanem a jövőre is kell összpontosítania: a beruházásoknak a természettel együttműködve reformjellegűnek és fenntarthatónak kell lenniük. A klímaváltozást figyelembe véve a tervnek biztosítania kell, hogy Ukrajna utolérje azt a háború előtti célját, miszerint 2030-ra 65%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 1990-hez képest, valamint eléri a klímasemlegességet 2060-ra – miközben egy olyan jövőhöz alkalmazkodik, ahol egyre fokozottabban jelentkeznek a klímaváltozás negatív hatásai.
Egy erős és ellenálló gazdaságnak, valamint egy egészséges társadalomnak a természeti környezet az alapja.
Az ökoszisztéma-szolgáltatások és környezeti javak értékét évente 185 milliárd dollárra becsülik, ami nagyjából megegyezik az ukrán GDP-vel. A jelentésben megvizsgált összes szektorban (amelyek egyébként az ukrán GDP kétharmadát és az ukrán export közel 90%-át adják) lehetőség lenne a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, az erőforrások takarékosabb használatára és a természet alapú megoldások használatára.
A jelentés tíz kulcsfontosságú javaslatot fogalmaz meg, emellett további konkrét ajánlásokat tesz, figyelembe véve három természetvédelmi problémát (erdők, vadon élő állatok biológiai sokfélesége, édesvizek), hat gazdasági ágazatot (lakhatás, közlekedés, energia, mezőgazdaság, ipar, technológia és digitalizáció) és a kormányzati szektort.
Mivel Horvátországban nőttem fel, első kézből tapasztaltam meg az 1995-ig tartó horvát függetlenségi háború utáni felépülés nehézségeit. Az ukránok hozzáférhetnek az új technológiákhoz, és felhasználhatják digitális készségeiket az emberközpontú házak és infrastruktúra, a fenntartható mezőgazdaság, valamint az alacsony kibocsátású ipari, közlekedési és energia-megoldások kiépítésére. Ukrajna gazdaságos és környezetbarát újjáépítéséhez erős vezetésre és kitartásra lesz szükség. Mindkettő rendelkezésre állhat, de ahhoz most kell elkezdenünk tervezni
– jelentette ki Tomislav Corak, a BCG ügyvezető igazgatója és partnere.
A jelentés fontos szerepet játszik a WWF azon erőfeszítéseiben, amelyek Ukrajna újjáépítésének támogatására irányulnak. Emellett az elköteleződés alapját képezi az ukrajnai és az országon kívüli döntéshozókkal, akárcsak a magánszektor, a civil társadalom és a közösségek érdekeltjeivel is a kulcsfontosságú ágazatokban.
A háború még mindig tart, és a kihívások összetettek, ezért ez a jelentés a jelenlegi perspektíváinkat mutatja be, nem a végleges válaszokat. Az ukrajnai, valamint azon kívüli döntéshozókkal és más érdekeltekkel folytatott párbeszéd, tervezés és együttműködés alapjául szolgál. Arra számítunk, hogy ez a párbeszéd tovább fog folytatódni, és ezzel együtt az itt felvázolt elemzések és ötletek is tovább fejlődnek
– tette hozzá Bohdan Vykhor.
Kiemelt kép: WWF
