Egy új törvényjavaslat sürgősségi eljárásban törölte volna el a magánkutak kötelező engedélyeztetését és gyakorlatilag megtiltaná a hatóságoknak ellenőrzésüket is. A hatásvizsgálat és szakszerű indoklás nélküli jogszabály-módosítást a zárószavazás előtti napon csempészték bele a vármegyék megnevezéseit rendező törvényjavaslatba. Az egyre súlyosbodó aszályokra tekintettel különösen felelőtlen lenne a vízgazdálkodási törvény módosítása, mivel az az apadó vízkészleteink ellenőrizetlen, pazarló használatát ösztönözheti, továbbá veszélyezteti ivóvízbázisaink minőségét. Mindez a WWF Magyarország keddi összeállításából derül ki. Kedd este a szervezet frissítette álláspontját, hiszen a módosítást elkaszálták.
A demokrácia és jogállamiság kereteit fúrja meg az eljárás
Miközben fél évszázada nem látott aszály pusztít, s a víziközmű-rendszer az összeomlás szélére került, a vízkészleteink minőségi és mennyiségi állapotát alapjaiban befolyásoló jogszabály-változtatás került a parlamenti döntéshozók asztalára. A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló T/559. számú törvényjavaslat lényegében a megyék elnevezésének módosításáról szólt, azonban a Törvényalkotási Bizottság ülésén az utolsó pillanatban érdemi módosítások is bekerültek a javaslatba. A vízgazdálkodásról szóló törvény kutak engedélyezéséről szóló módosítása a pótolhatatlan vízkészleteket fúrja meg, jelen eljárás pedig a demokrácia és a jogállamiság kereteit.
A szakmai szervezetek, vízgazdálkodási szakemberek döbbenten fogadták a törvénymódosítás hírét, ami nem csak a kutak engedélyeztetését törölné el, hanem lényegében a hatósági ellenőrzéseket is megtiltaná. Semmilyen szakmai egyeztetésről nem tudunk, általánosságban elmondható, hogy a felszín alatti vizekkel foglalkozó vízügyi szakértők álláspontjával ellentétes a törvényjavaslat
– mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője, aki maga is csak a Parlament weboldaláról értesült a jogszabály-változtatásról.
Azt megszokhattuk, hogy a salátatörvények gyakran eltérnek tárgyuktól, de arra kevés példát találunk a magyar jogalkotásban, hogy egy tisztán technikai módosításokat tartalmazó törvényjavaslatba az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt egy nappal egy ilyen fontos és ennyire speciális tárgyú érdemi módosítást belecsempésszenek. Ráadásul a módosításhoz csatolt indoklás gyakorlatilag ellentétes a vízügyi és környezetügyi ágazatok álláspontjával
– tette hozzá a szakértő.
Háztartási vízigény kiszolgálása emberi fogyasztásra alkalmatlan vízből?
A kutak engedélyeztetésének lazítását egyszer már elkaszálta az Alkotmánybíróság. A testület döntését – többek között a Magyar Tudományos Akadémia álláspontját figyelembe véve – alapos indoklással támasztotta alá. Ennek ellenére egy későbbi törvényalkotással a mezőgazdasági vízkivételt biztosító kutak engedélyeztetését mégis eltörölték, s a többszöri ombudsmani figyelemfelhívás ellenére sem rendezték a vizek védelmét biztosító garanciákat.
A mostani törvényjavaslat – hasonlóan a mezőgazdasági kutakról szóló jogszabályhoz – látszólag foglalkozik környezetvédelmi kérdésekkel: elviekben csak a köznyelvben talajvíznek nevezett első vízzáró rétegig teszi lehetővé az engedélyhez nem kötött kútlétesítést és előírja, hogy csak úgynevezett kockázatmentesként meghatározott területen lehetnek ilyen kutak. Mennyiségi korlátozást is rendelnek a kútlétesítéshez: kizárólag a háztartási vízigény kielégítését fedező vizet lehet kiemelni a felszín alól. A dolog szépséghibája azonban, hogy a törvény ezzel együtt kifejezetten kizárja annak a lehetőségét, hogy a hatóság ellenőrizze a kutakat és a vízhasználatot. Ezzel lényegében teljesen kontrollálatlanná válik a kútlétesítés és a vízkészletek kiaknázása.
Magyarországon már szinte mindenhol alkalmatlan emberi fogyasztásra a talajvíz. A magánkutakat a Nemzeti Népegészségügyi Központ súlyos közegészségügyi kockázatnak tekinti. A főként csecsemőket és kisgyermekeket veszélyeztető nitrátszennyezés, a növényvédő szerek és a fekális eredetű bakteriális szennyezések jelentős kockázatokat rejtenek magukban, így a jogszabály betűit betartva létesített kutak háztartási vízhasználatra aligha lesznek alkalmasak
– hangsúlyozta Dedák Dalma.
Elszennyezzük ivóvizünket, elszennyezzük a jövőnket
A szakszerűtlenül létesített kutak jelentős veszélyt jelentenek a felszín alatti vizek minőségére is. Talán elsőre népszerű bürokráciacsökkentésnek, pénztárcakímélő intézkedésnek tűnhet a kutak engedélyeztetésének eltörlése, csakhogy elég egyetlen felelőtlen kúthasználó és máris kész a baj: a kutakba bekerülő szennyezőanyagok több ezer ember ivóvízbázisát tehetik tönkre.
Hiába írjuk bele egy jogszabályba, hogy vannak kockázatmentes területek és vízzáró rétegek, ez önámítás, a valóság másként működik. A modern hidrogeológia összefüggő felszíni és felszín alatti vízrendszerekben gondolkodik, nem pedig szeparált vízrétegekben. Már most is tapasztalható, hogy a talajvízből származó szennyezések egyre mélyebb vízrétegekbe jutnak le. Az előző nemzedékek elszennyezték a talajvizünket, most mi szennyezzük el a jövő generációk ivóvízkészleteit. Nincs technológia arra, hogy újból ihatóvá tegyük ezeket a vizeket
– magyarázta a szakértő.
Felgyorsítjuk Magyarország kiszáradását, sivatagot csinálunk a homokhátságokból
Az ország számos területén, különösen a Duna-Tisza-közi Homokhátságon és a Nyírségben a talajvízszint jelentős csökkenése mutatható ki. Ennek összetett okai vannak, amelyek között a klímaváltozás szerepe csak egy a sok közül.
Különösen nagy problémát jelent a túlzott felszín alatti vízkivétel – részben települési vízhasználati, részben mezőgazdasági célra engedélyezett vagy illegális kutakból -, de a kiszáradásban szerepet játszik a vízfolyások medermélyülése, a folyamatos vízelvezetés, a termőhelyi adottságokhoz nem illeszkedő területhasználat is.
Mivel a talajvízszint süllyed, a mezőgazdasági területek is tovább száradnak, így egyre több illegális kút létesül, amiből egyre több vizet szivattyúznak ki, s ez fokozza a vízszintsüllyedést, szárazodást, ami újabb vízkivételt generál és ez így megy tovább… Ehhez jön hozzá a klímaváltozás, és most az, hogy a magánkutakból bárki ellenőrizhetetlen mennyiségű vizet fog kivenni. Mivel a mostani törvénymódosítás megtiltja, hogy a hatóságok hivatalból vizsgálják a vízkivételt, ez minden bizonnyal a vízkészletek visszaélésszerű használatát fogja ösztönözni, ami méltánytalan vízmegosztást fog eredményezni a társadalom körében, valamint a jelen és jövő generációk között
– mondta Dedák Dalma.
A megoldást máshol kellene keresni
Magyarország már most is súlyos vízgazdálkodási problémákkal küzd: rég nem látott aszályok pusztítanak, a víziközmű-hálózat lényegében az összeomlás szélén áll, mindennaposak az olyan hírek, hogy települések, kisgyermekes családok maradnak víz nélkül.
A kútlétesítés megkönnyítése csak szociális alapú finanszírozással, közművesítetlen területen támogatható. Ahelyett, hogy a vízkivételt ösztönözzük és a vízelvezetést finanszírozzuk, most mindenekelőtt a vízmegtartó megoldásokat kellene támogatni és az illegális kutakat felszámolni. A hirtelen lezúduló csapadék beszivárogtatása a talajba, s a felszín alá, ma már létkérdés. Ez a kedvezőtlen adottságú szántók füves területté alakításával, illetve talajkímélő gazdálkodással lenne elérhető. Hasonlóan fontos lenne haladéktalanul hozzákezdeni az összeomlás szélén álló víziközmű-hálózatok korszerűsítéséhez, illetve továbbfejlesztéséhez, hogy a közművesítetlen szegregátumokba is eljusson a vezetékes víz
– zárta gondolatait Dedák Dalma.
Hazánk lakosságának 95 százaléka használ vezetékes vizet, amelynek 95%-a felszín alatti vízből származik. Az elavultsága miatt pazarló közműrendszer fejlesztése drága, de megéri: a hálózat biztonságos, ellenőrzött, kiváló minőségű vizet tudna biztosítani a magyar lakosság számára.
Később a WWF Magyarország a Facebookon frissítette az álláspontját. Mint írják:
Az Országgyűlés jó döntést hozott, elkaszálták az ivóvizeinket veszélyeztető törvénymódosítást! Bár az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtti napon csempészték bele a magánkutak engedélyezési eljárásának eltörlését a vármegyék elnevezéséről szóló törvényjavaslatba, a végén a képviselők mégis leszavazták az erről szóló módosítópontot. Az engedély nélküli kútlétesítést lehetővé tevő törvény ellen a WWF Magyarország nyilvánosan tiltakozott. Bízunk abban, hogy észrevételeink eljutottak a döntéshozókhoz és a későbbiekben a szakmai szervezetek álláspontjának figyelembevételével rendezik a felszín alatti vízkészletek sorsát.
Kiemelt kép: aszály a Kiskunságon. Forrás: Samu Andrea/WWF
