A hőségben a madarak egy része még jobban rá van szorulva az emberi gondoskodásra, mint máskor. Egy jól kialakított itató nem csak életmentő, de a madarak társasági életének központjává is válhat.
A hőség minden élőlény szervezetét megviseli. Nem csak az embernek van szüksége ilyenkor sok vízre a túléléshez, hanem a többek között a környezetünkben élő állatoknak, például az emberkövető madárfajoknak is. Ezen fajok többsége még akkoriban csatlakozott hozzánk, amikor hagyományos háztáji állattartó gazdálkodást folytattunk.
Az állattartás hozadékai táplálékot, a baromfiudvarok talaja pedig porfürdőt, itatójuk ivó- és fürdőhelyet nyújtott a madarak számára.
Városokban nehezebben jutnak vízhez
Mivel az urbanizációval ezek az ivási és fürdési lehetőségek igencsak megritkultak, ha van rá lehetőségünk, az emberkövető madárfajok túlélése érdekében alakítsunk ki ilyen helyeket. Az állatok ugyan találékonyak: akár egy-egy vízzel teli virágalátét is megteszi alkalmi ivóhelyként – amit a kistestű madarak akár fürdésre is igénybe vehetnek -, de akár egy szökőkút is szóba jöhet. Persze csakis abban az esetben, ha képesek biztonságosan inni belőle, anélkül, hogy beleesnének és belefulladnának. Ugyanezért kockázatosak a fedetlenül hagyott, esővíz gyűjtésére használt kerti hordók, vödrök vagy meredek falú kerti tavak, amelyek ugyan odavonzzák a madarakat, viszont ivás közben könnyen belecsúszhatnak, és aztán nem tudnak többé kimenekülni onnan.
Kertben árnyékos helyre, bokrok közelébe tegyük
Egy madáritató kialalításánál ezért figyelni kell rá, hogy lassan mélyüljön, a közepére pedig egy lapos követ érdemes tenni, ahol a madarak megállhatnak, leszállhatnak. Erre a célra alkalmas lehet egy stabilan elhelyezett benyúló ág is – ezzel is bővíthető az itató kapacitása. Hasznos, ha az itató árnyékos vagy félárnyékos helyen van, így védhetjük a madarakat a tűző napsütéstől, ráadásul a víz kevésbé gyorsan párolog, ha árnyékban van. Ugyanakkor egyes fajok szeretnek fürdés után napfürdőzni, hogy megszárítsák a tollaikat, ezért hasznos lehet, ha az itató mellett vannak napsütötte gyepfoltok is. Az énekesmadarak számára fontos, hogy az itató közelében találjanak búvóhelyül szolgáló cserjéket, fiatal fákat, ahová veszély esetén gyorsan elérhetnek.
Az ilyen „menekülő útvonalak” biztosítása garancia lehet az itató népszerűségére.
Tisztítás, vízpótlás, rendszeresség
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ajánlása szerint a legjobb és legegyszerűbb itató és madárfürdő a 40-50 cm átmérőjű (vagy nagyobb) műanyag virágalátét, amelynek mélysége a kistestű fajok számára is biztonságos 5-7 centiméter. Az itatókat nem csak a talajra helyezhetjük el: felfüggeszthetjük vagy akár az ablakban is elhelyezhetjük. Ilyenkor azonban oda kell figyelni a biztonságos és stabil rögzítésre, a feldőlés és leesés megelőzésére. Az itatók vizét rendszeresen, naponta kell cserélni, az elpárolgott vizet napközbeni utántöltéssel is pótolhatjuk.
Ha sok madár látogatja az itatót, hetente-kéthetente érdemes a napi vízcsere előtt algátlanítani és akár fertőtleníteni.
A legpraktikusabb, ha naponta felváltva két itatótálcát használunk: az egyikben itatunk, a másikat napközben fertőtlenítjük, majd öblítés után kiszárítjuk, és másnap ezt töltjük fel ivóvízzel, miközben az előző napon használt itatót fertőtlenítjük. Végezetül, ami talán a legfontosabb: sose felejtsük el felölteni az itatót, hiszen miután odaszoktattuk.
Borítókép: JillWellington/Pixabay
