A napokban jelent meg az Európai Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) jelentése az európai piacokon kapható termékek, elsősorban zöldségek és gyümölcsök növényvédőszer maradék terheléséről. A közlemény állításait több hazai szakmai szervezet (köztük a NAK és a FruitVeB) visszautasította, állásfoglalást adott ki róla a NÉBIH. A témában hazánk legnagyobb bio kutató szervezete, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) is véleményt formált, rámutatva azokra az új stratégiai irányokra, amelyek konkrét lépéseket fogalmaznak meg a kémiai növényvédőszer felhasználás csökkentésére, ezzel segítve a gazdákat és védve a fogyasztókat.
A PAN Europe tanulmánya leginkább azért keltette fel a szakma és a közvélemény figyelmét, mert kiemeli – az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság adatai alapján -, hogy megnőtt az úgynevezett helyettesítésre kijelölt növényvédőszer hatóanyagok előfordulása és mennyisége a forgalomba kerülő zöldségekben és gyümölcsökben.
Helyettesítésre jelölt anyagoknak nevezzük azokat a növényvédőszer hatóanyagokat, amelyeknél már létezik korszerűbb gyártási eljárással előállítható, kedvezőbb toxikológiai vagy ökotoxikológiai tulajdonságokkal rendelkező hatóanyag, amely biztonságosabb az emberek vagy állatok egészsége, illetve a környezet szempontjából.
Az e kategóriába sorolt hatóanyagok közé olyanok tartoznak, amelyek potenciálisan rákkeltő, mutagén valamint a termékenységet és az utódsejteket károsító, esetleg a hormonrendszert romboló hatásúak. Ezeknek a hatóanyagoknak a káros hatásairól intenzív szakmai vita folyik, és folyamatos értékelésük zajlik. Elsősorban a haszon és a kockázat mértékének mérlegelése alapján maradnak felhasználhatók vagy vonják vissza őket a piacról.
A jelentés megosztó eredményekről számol be, bőven van tennivaló
A PAN Europe a tagállami, illetékes hatóságok által működtetett növényvédőszer monitoring program eredményeit összesítette és értékelte, kifejezetten azt vizsgálva, hogyan alakult a helyettesítésre kijelölt növényvédőszerekhez kötődő szermaradékok szintje az élelmiszerekben.
A jelentés alapjául szolgáló monitoring program kockázatértékelés alapján vett mintákon végez szermaradék-vizsgálatokat.
A mintavételek Magyarországon zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket, feldolgozott növényi eredetű élelmiszereket, bébiételeket, valamint kisebb számban állati eredetű termékeket érintenek. Ki kell emelni azt a két pozitív adatot, hogy a megengedett maximális szermaradék (MRL) szintet túllépő minták száma nem lépi túl az 1-1,5 százalékot, és körülbelül a minták 45-55 százalékában semmilyen szermaradék nem mutatható ki. Az MRL (maximum residue limit) növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékét egy, a tudományos szempontok, eredmények alapján rendszeresen változó uniós rendelet szabályozza.
A felbolydulást a tanulmány megjelenése után elsősorban az okozta, hogy a minták mintegy felében, bár a forgalomba a maximális megengedett növényvédőszer maradék szint alatti mértékben, de kimutatható a szermaradék, esetenként több hatóanyag egyidejű jelenléte is. A helyettesítésre kijelölt hatóanyagok előfordulási gyakorisága pedig nemhogy csökkent, de megnőtt a megvizsgált 2012-2020 közötti időszakban. Ezzel egybevág a NÉBIH honlapján elérhető nyilvános hazai szerforgalmi jelentés, amelyből kiderül, hogy az érintett helyettesítésre kijelölt rovarölőszerek (pl. cipermetrin, lambda-cihalotrin), gombaölőszerek (difekonazol, tebukonazol), gyomirtószerek (diflufenikán, metszulforon-metil) éves felhasználása hazánkban is tendenciózusan növekedett a vizsgált időszakban.
A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy ugyanebben az időszakban számos, helyettesítésre kijelölt hatóanyagnál problémásabb növényvédőszert (így például a neonikotinoidokat a méhekre és a vadon élő megporzókra gyakorolt hatásuk miatt, vagy a klórpirifoszt a fejlődő magzatok, kisgyermekek idegrendszeri fejlődésére gyakorolt hatásuk miatt) kivontak a forgalomból. Részben ez is az oka, hogy nőtt a helyettesítésre kijelölt hatóanyagok felhasználása.
„Az ökológiai gazdálkodás kutatóiként és a tanulmány adatait alaposan megismerve, fontosnak tartjuk a társadalom hiteles és tényszerű tájékoztatását, és az olyan, működő termelési alternatívák felmutatását, amelyekkel egyszerre biztosítható a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer, valamint a kémiai növényvédőszerek felhasználásának csökkentése”
– nyilatkozta dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.
„Köztudott, hogy az EU növényvédelmi szabályozása az egyik legszigorúbb és legbiztonságosabb a világon. Ugyanakkor az is tény, hogy a növényvédőszer-maradékok, illetve kombinációik megengedett határérték alatti fogyasztásának hatásait, az úgynevezett koktélhatást, jelenleg nem vizsgálja semmilyen hatóság. A józan ész alapján azonban feltételezhető, hogy nem tesz jót, ha az élelmiszereink közel felével szermaradékokat viszünk a szervezetünkbe, még ha alacsony mennyiségben is. Az Európai Zöld megállapodás célkitűzései előrevetítik, hogy a gazdálkodóknak jelentősen csökkenteniük kell a növényvédőszer felhasználást, ami mindannyiunk érdeke. Ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő hatékonyságú, alternatív növényvédelmi megoldások – bár a technológiai változás nyilvánvalóan sokakat kimozdít a komfortzónából”– teszi hozzá a szakember, utalva arra a kettősségre, miszerint az európai, így a hazai fogyasztókat a legszigorúbb szabályozási rendszer védi, mégis hathatós intézkedések szükségesek a növényvédőszer-terhelés csökkentése érdekében.
Éppen ezért tartja az ÖMKi fontosnak az ökológiai gazdálkodás bizonyos eljárásainak megismertetését és a jó gyakorlatok minél szélesebb körű átvételét a termelők körében.
A leginkább javasolt fejlesztési területek az ÖMKi szerint:
– Az agrotechnikai védekezési eszközök széleskörű alkalmazása, például a vetésforgó tudatos tervezése a növényvédelmi problémák (pl. a fuzárium fertőzések, az amerikai kukoricabogár kártétel, a fonálféreg kártétel) megelőzése érdekében.
– A hasznos szervezetek számára alkalmas élőhelyek létrehozása és fenntartása, ezáltal a biodiverzitás növényvédelmi hatásainak érvényesítése (pl. vadvirágos sávok, vizes élőhelyek, mezővédő erdősávok kialakítása, ragadozó madaraknak ülőfák kihelyezése).
– A biológiai alapok megfelelő kiválasztása, azaz a kémiai növényvédelem nélkül is sikeresen termeszthető, kórokozókkal és kártevőkkel szemben toleráns vagy ellenálló növényfajok és fajták alkalmazása.
– A legnagyobb mennyiségben használt kémiai növényvédőszerek, a gyomirtók alkalmazásának kiváltása a precíziós mezőgazdaság adta eszközökkel, kiemelten a mechanikai és fizikai működési elvű gépekkel, elsősorban a kapás és álló kultúrákban.
– A szermaradékot egyáltalán nem eredményező, ugyanakkor hatékony biológiai növényvédelmi technológiák (pl. feromonos légtértelítés) összehangolt alkalmazása egész termesztési körzetekben, az egyéni, kémiai megoldások helyett.
– A kémiai növényvédőszerek kijuttatása esetén a mezőgazdasági gépek megfelelő kalibrációja, rendszeres karbantartása.
– A növényvédőszer maradékok rendszeres önellenőrzése, az eredmények alapján a növényvédelmi program korrekciója.
– Minden fenti ponthoz kapcsolódóan kiemelten fontosnak tartjuk a kémiai növényvédőszer kijuttatás csökkentését lehetővé tevő hatékony új technológiák gazdák bevonásával végzett kutatás-fejlesztését és demonstrációját, alkalmazásukhoz a szakmai szaktanácsadás biztosítását.
Erősödő nemzetközi hálózat a kémiai növényvédelem kivezetésére
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a Towards zer0 Pesticide AGRIculture COST Action nemzetközi projektben, egy átfogó európai hálózat részeként is a kémiai növényvédőszer-mentes mezőgazdaság felé való elmozdulást fejleszti. A most induló projektben magyar szervezet további két hazai kutatóhellyel (Ökológiai Kutatóközpont, MATE) olyan európai kutatóközösség aktív résztvevőjévé válik, ahol a tudósok, gazdálkodók, a feldolgozóipar, a hatóságok és fogyasztói társulások együttműködésével, összehangoltan lépnek fel a kémiai növényvédőszermentes mezőgazdaság térnyerése érdekében.
Borítókép forrása: Pixnio
