Antall József békés rendszerváltozást akart, nem pedig felfordulást. Parlamentáris demokráciát, az alkotmányos keretekre és a stabil pártstruktúrára vonatkozó, részletekbe menő elképzelésekkel. Demokratikus jogállamot.
Mindezt Kónya Imre, az Ellenzéki Kerekasztal egykori vezetője, volt belügyminiszter írja a Múlt kor történelmi folyóiratban a 90 éve született Antall Józsefről. Mint az rendszeváltás utáni első magyar miniszterelnökről hozzáteszi:
Kulturálisan, szellemileg és gazdaságilag a Nyugathoz kapcsolódó, az atlanti gondolat jegyében egyesülő Európához csatlakozó szuverén Magyarországot. E stratégiai célok megvalósítása érdekében taktikai kompromisszumokat kötött. Döntései meghozatalánál személyes szempontok nem játszottak szerepet. És huszonöt évvel ezelőtt úgy hunyhatta le a szemét, hogy stratégiai céljait maradéktalanul megvalósította.
A rendszerváltoztatás, a demokratikus átalakulás, az új rendszer felépítésének hőse Antall József lett Kónya Imre megfogalmazása szerint. Az 1990-ben hivatalba lépő és 1993 végén elhunyt kormányfőt a korabeli politikusok világszerte megbecsülték és rajta keresztül az országot is, a folyóirat cikke szerint. Az idősebb George Bush elnöktől Helmut Kohl kancellárig, Margaret Thatchertől, Francois Mitterand-ig és Jacques Chiracig, Walesától Borisz Jelcin elnökig.
Kónya Imre Szabad Györgyöt, a parlament elnökét és Wall Street Journalöt idézi: „Soha nem kívánt fényleni, de mindig akart és tudott világítani.” „Ő volt a kelet-európai átalakulás meg nem énekelt hőse.”
Kiemelt kép: George Bush amerikai elnök és Antall József
