A Budapest és környéke levegőminőségének javítását célzó tervének újabb tervezete nem felel meg annak a jogszabályi követelménynek, hogy a légszennyezést a lehető legrövidebb időn belül érdemben kell csökkenteni. Ezt állapította meg a Levegő Munkacsoport, részletesen elemezve az illetékes kormányhivatal honlapján nemrég közzétett anyagot.
A főváros és környéke légszennyezettségért elsősorban a háztartási tüzelés és ezen belül különösen a hulladékégetés a felelős. Bár a tervezet is elismeri, hogy „aggasztó méreteket öltött a kommunális hulladékok háztartási tüzelőberendezésben történő égetése”, azonban semmiféle konkrét intézkedést nem irányoz elő ennek a jogsértő tevékenységnek a haladéktalan felszámolására, holott az intézkedési lehetőségek nagy része éppen a kormányhivatal, illetve a felügyelete alá tartozó járási (kerületi) hivatalok hatáskörébe tartozik.
A fűtésből eredő légszennyezés csökkentésére a tervezet az épületek korszerűsítését és a távfűtés szélesebb körű elterjesztését irányozza elő, ami valóban rendkívül fontos, azonban ahhoz, hogy ezek az intézkedések érdemben javítsák a levegő minőségét legalább egy, de inkább több évtizedre van szükség.
A levegőminőségi tervnek viszont olyan lépéseket kell előírnia, amelyek egy-két éven belül érdemi javulást idéznek elő.
Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője megállapította: „Számos intézkedés lehetséges, amelyek megvalósításával rövid időn belül számottevően visszaszorítható a fűtésből és mindenekelőtt a lakossági hulladékégetésből eredő légszennyezés, azonban ezek közül egy sem szerepel a tervezetben. Ilyen többek között a hatóságok megerősítése, a rendszeres ellenőrzés, a széles körű és hatékony szemléletformálás, valamint a rászorulók fűtési támogatása. Javaslatainkat évek óta rendszeresen megküldjük a kormánynak, ezért különösen érthetetlen, hogy a hatóság miért hagyta figyelmen kívül ezeket.”
A másik jelentős károsanyag-kibocsátó a közlekedés. Ezzel szemben a tervezetben szereplő több mint 100 intézkedés közül mindössze kettő olyan található, amelyek megvalósításával rövid időn és érdemben csökkenthető a közlekedési eredetű légszennyezettség Budapesten és környékén: a teherforgalom átfogó átszervezése és az alacsony kibocsátási övezetek kialakítása.
Ugyanakkor a tervezet semmiféle támpontot nem ad arról, hogy ezeket miként és milyen ütemezéssel kellene megvalósítani.
Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse elmondta: „A levegőminőségi terv tervezetéből szinte teljesen hiányoznak, vagy csak értékelhetetlen módon vannak leírva az általunk már sokszor kifejtett, szakmai körökben megvitatott és széles körű egyetértés övezte javaslatok, amelyek megvalósításával egy-két éven belül javítható Budapest és környéke levegőminősége. Ezek közé tartozik a kilométer- és szennyezésarányos útdíj bevezetése, a parkolási rendszer átalakítása, az autómegosztás és a telekocsi-használat elősegítése, a buszállomány korszerűsítése, a tömegközlekedési járművek fokozott forgalmi előnyben részesítése, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása.”
Az Európai Bíróság már elmarasztalta Magyarországot amiatt, hogy Budapesten és környékén a légszennyezés rendszeresen túllépi az egészségügyi határértéket. A komolyabb bírság elkerülése – de mindenekelőtt a lakosság egészségének megóvása – megköveteli egy hatékony levegőminőségi terv haladéktalan elkészítését és végrehajtását.
Borítókép: szmog Budapest felett. Fotó: Pixabay/josefko48
