A járvány éve alapjaiban formálta át a mindennapjainkat, és csakúgy, mint minden EU-s tagország lakói, a magyarok is minden eddiginél több időt töltöttek otthonaikban. Ez önmagában aligha hír, azonban az Eurostat adatai azt mutatják, hogy meglepően sokan pocsék lakhatási körülmények közt voltak kénytelenek átvészelni a pandémia legkeményebb évét, 2020-at – írja az Mfor.hu.
Az Európai Unió közös statisztikai hivatala által készített jelentés alapján a teljes hazai társadalom 20,4 százaléka, azaz több mint 1,98 millió ember élt olyan otthonban, ahol a tető vagy falak átáztak, megpenészedtek, vagy a nyílászárók cserére szorultak. Ezen a téren évek óta folyamatos a fejlődés, hiszen 2018-ban még 22,5 százalékon állt ugyanez a mutató.
Ez az egyértelmű javulás a legszegényebbek körében már nem jelent meg ennyire fényesen. 2020-ban azon magyarok, akiknek a keresete nem érte el az átlagjövedelem 60 százalékát, azaz a 105 529 forintot, lényegesen nagyobb százalékban éltek lepusztult otthonokban, a járvány évében 38,4 százalékuk találkozott ezzel a problémával.
Bár az egyértelmű, hogy a 2010 óta eltelt években összességében lényegesen javult a legszegényebbek lakhatási helyzete, a helyzet már komorabb összevetve a régió adataival – ennek alapján nemcsak a V4-es országok, hanem Románia legszegényebb lakói is jobb körülmények közt élnek.
Jelentősen jobb a helyzet, hogyha arról van szó, hogy nagyságrendileg hány magyarnak jelent problémát az, hogy megfelelően felfűtse ingatlanját – ez 2020-ban a lakosság 4,2 százalékát, nagyjából 409,5 ezer embert érintett. Csakúgy, mint a beázások és a penészes falak esetében, itt is rosszabb helyzetben vannak a szegénységi küszöb alatt élők. Körükben 14,9 százaléknak okozott gondot az, hogy kellőképpen befűtsön: ez 0,9 százalékos növekedés 2019-hez képest, azaz a járvány évében ezen a területen romlott a helyzet.
Borítókép: Pixabay/ Lisaphotos195
