A civil szervezet honlapunkhoz eljuttatott közleménye egy felsorolással kezdődik: a Fertő tó tönkretétele, növekvő kibocsátások, klímavétó, súlyos légszennyezés. Majd így folytatódik: Greenpeace-aktivisták egy Pac-Man figurát ábrázoló szófelhővel igyekeztek felhívni a figyelmet a kormány számtalan természet- és éghajlatromboló tevékenységére az állam által szervezett Fenntarthatósági Expó bejáratánál. Az akció arra mutatott rá, hogy miközben a kormány a fenntarthatóság jegyében szervez kiállítást, káros tevékenységeivel folyamatosan pusztítja hazánk élővilágát és nem tesz eleget azért, hogy csökkenjenek Magyarország kibocsátásai. A Greenpeace azt követeli Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy PR-mutatványok helyett érdemi cselekvéssel bizonyítsa, hogy a lakosságot megvédi a klíma- és ökológiai összeomlástól, és hozza nyilvánosságra 2022-es kormányra kerülése esetén érvényes zöld programját.
„PR-mutatványok helyett cselekvés”
– ez a mondat Áder János köztársasági elnöktől hangzott el a novemberi glasgow-i klímacsúcson. A kijelentés a magyar kormánynak is szólhatna, amely a jelenleg zajló Fenntarthatósági Expóval próbálja bizonyítani a környezet- és természetvédelem iránti elkötelezettségét, miközben az elmúlt évtizedben tett intézkedései éppen ennek az ellenkezőjéről tanúskodnak. Erre hívták fel a figyelmet ma reggel Greenpeace-aktivisták, amikor megpróbáltak kifüggeszteni egy hatalmas molinót a kiállítás melletti hotelen. A nagy szélben lobogó molinón a videójátékból jól ismert, Pac-Mant kiadó szófelhő volt látható. A mindent felfaló sárga figura olyan szavakból állt össze, amelyek konkrét példáit adják annak, hogyan veszélyezteti a kormány hazánk természeti értékeit és éghajlati biztonságát a klíma- és ökológiai válság jelenlegi kritikus pillanatában.
A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó kapcsán a zöld szervezet egy külön honlapot is készített, ami tételesen sorra veszi, hogy a magát klímabajnoknak hirdető magyar kormány hogyan teljesített az elmúlt években a legfontosabb környezet- és természetvédelmi ügyekben.
Elég megnézni a világszinten is különleges természetvédelmi értékeket őrző Fertőn zajló természetrombolást, ahol a kormány 30 milliárd forint közpénzből üdülőkomplexumot épít hatalmas szállodával, egy túlméretezett vitorláskikötővel, és sportkomplexummal. Jelenleg nincs olyan független intézményrendszer, mely az ilyen természetromboló beruházásokat megakadályozhatná, hiszen 2010-ben megszűnt az önálló környezetvédelmi minisztérium, és a kormány fokozatosan leépítette a környezet- és természetvédelmi hatóságok függetlenségét is.
A kormány a klímavédelem terén sem jeleskedett. Bár a Párizsi Klímaegyezményt elsőként ratifikáltuk az EU-ban, 2019-ben a kormány megvétózta az uniós klímavédelmi megállapodás elfogadását. Közben 8 éve növekszik az ország szén-dioxid-kibocsátása, a közlekedésből származó CO2-kibocsátások 2013-2019 között 46%-kal nőttek. Emellett a kormány 2020-ban sok tízmilliárd forintért visszavásárolta a klímagyilkos Mátrai Erőművet, hogy azt továbbra is életben tartsa, ahelyett, hogy a közpénzt a tiszta megújulókra alapozott energiarendszer kiépítésére fordította volna.
A kormány a tiszta levegőért sem tett eddig érdemi lépéseket. Hazánk a légszennyezettség által leginkább sújtott országok között van Európában – több mint 13 ezer ember hal meg évente a rossz levegő miatt. A kormány a közlekedés terén mégsem tesz eleget, hogy csökkenjen a légszennyezettség: nem segít abban, hogy kiszoruljanak városainkból a régi, szennyező járművek, és korábbi ígéretével szemben nem lép annak érdekében, hogy korlátozza a nyugat-európai országokban leselejtezett régi, szennyező gépjárművek behozatalát Magyarországra. Az Európai Unió Bírósága elítélte hazánkat az egészségkárosító szálló por légszennyezés miatt, a határérték feletti NO2-szennyezettség miatt pedig uniós kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen.
Bár az utóbbi években valamennyivel nőtt hazánkban az ökológiai gazdálkodással művelt területek aránya, még mindig jelentős a lemaradásunk a szomszédos uniós országoktól. Magyarországon 5,7%-ot ért el a biogazdálkodás aránya 2019-re, eközben ez az arány Szlovákiában és Szlovéniában a hazai duplája (mindkét országban 10,3%), Ausztriában ötszöröse (25,3%). A kormány ráadásul elutasított több, az EU által kijelölt biodiverzitási célt is, mely szerint 50%-kal kellene csökkenteni a természetre és az emberi egészségre káros növényvédő szerek használatát a mezőgazdaságban, és 25%-ra növelni az ökogazdálkodás arányát. Azt, hogy a kormány mennyire nem segíti a természettel összhangban működő, egészséges élelmiszert előállító ökogazdálkodás térnyerését, jól mutatja az is, ahogyan az állam 2013-ban szándékosan elpusztította a biogazdálkodás fellegvárának számító Kishantost.
A műanyag hulladék újrahasznosításában hazánk messze az uniós átlag alatt teljesít. Bár a kormány az uniós direktíván túlteljesítve az egyszer használatos műanyag zacskókat is korlátozta, amit a Greenpeace üdvözölt, de közben közpénzből milliárdos támogatásokat ad a MOL új műanyag alapanyaggyártó üzemének, amivel tovább fog nőni a műanyagszennyezés.
„Hazánk mindenkori döntéshozóinak a magyar emberek érdekeit kell képviselni a pusztítás, rombolás és a nagy szennyezők támogatása helyett. Olyan vezetőkre van szükség, akik számára bolygónk védelme elsődleges cél. A 2022-es országgyűlési választás jó alkalmat nyújt minden politikai erőnek arra, hogy megmutassa a választóknak: valóban komolyan gondolja a klíma- és ökológiai válság kezelését. Orbán Viktor miniszterelnöktől ezért is várjuk 2022-es kormányra kerülése esetén érvényes zöld programját”
–mondta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország biodiverzitáskampány-felelőse.
A Greenpeace friss kutatásából kiderül, hogy a magyar lakosság döntő többsége zöld kormányt akar 2022-től. A környezetvédő szervezet ezért azt várja a jelenlegi miniszterelnöktől, hogy hozza nyilvánosságra, megválasztása esetén kormánya milyen konkrét intézkedéseket tenne, hogy minél gyorsabban és minél kisebb veszteséggel kilábalhassunk a klíma- és ökológiai válságból.
Kiemelt kép: Greenpeace