A szennyezett levegő kedvez a koronavírusok terjedésének és súlyosbítja a vírus okozta megbetegedéseket. A Levegő Munkacsoport az iskolakezdés alkalmával felhívja a figyelmet arra, mit tehetünk, hogy a gyerekek a lehető legbiztonságosabb körülmények között kezdhessék meg a tanulást szeptember 1-jén.
Az iskolákban a légszennyezésnek számos forrása van.
A régebbi intézményekben az ólom-, azbeszt- és radonszennyezés mellett gyakori probléma a szivárgó tetők okozta penész is vagy épp az omladozó vakolatból származó por levegőbe jutása. Az újonnan épült vagy felújított épületekben ezzel szemben a modern szellőzőberendezések jelentenek problémát, ezek működésével ugyanis ritkábban kerül sor, vagy teljesen megszűnik a természetes szellőztetés a termekben. Emellett a legtöbb helyen még gyakori a szintetikus építőanyagok, illetve bútorok használata is, melyek formaldehidet és egyéb ártalmas vegyületeket bocsátanak ki.
Különös tekintettel arra, hogy a koronavírus terjedésének is kedvez a szennyezett levegő és súlyosbítja a Covid-19 miatti megbetegedéseket, a Levegő Munkacsoport felhívja az iskolaigazgatók, tanárok és szülők figyelmét arra, hogy számos lehetőség áll rendelkezésre a gyermekek és tanáraik egészségét fenyegető kockázatok csökkentésére:
Szellőztetés:
A legegyszerűbb módszer a szükséges légcsere biztosítása. Nemzetközi és hazai felmérések igazolják, hogy azokban az iskolákban, ahol rendszeresen (minden szünetben, sőt amíg lehet, órák alatt is) szellőztetnek a tantermekben, kisebb a légzőszervi, asztmás megbetegedésben szenvedő gyerekek aránya.
Tartózkodás a szennyező anyagok használatától:
A tanítási órákon, foglalkozások során leginkább az illékony szerves vegyületek levegőbe kerülése jelenthet problémát. Például a folyékony (technokol-típusú) ragasztók száradásuk során jelentős mennyiségű illékony vegyületet juttatnak a levegőbe, így inkább használjunk helyettük stiftes ragasztót.
Növények kihelyezése:
Számos faj képes a levegőből felvenni és lebontani az illékony szerves vegyületeket. Javasolt olyan növények tartása, mint például a tigrislevél fajok (Sanseveria sp.) vagy a szobai futóka (Epipremnum aureum). Ezen növények gondozása, szaporítása nem jelenthet sehol sem problémát.
Takarítószerek helyes megválasztása:
A tisztítószerek is ronthatják a levegő minőségét. Ebből a szempontból a klórtartalmú készítmények jelentenek nagyobb kockázatot. Fontos, hogy a takarítószemélyzet jól ismerje az egyes készítmények helyes használatának módját, kockázatait és a használat lehetőségeit. Célszerű a takarítást nem az órák előtt (reggel), hanem az esti időszakban végezni, így hosszabb idejük van a tisztítószereknek kiszellőzni.
A kültéri szennyezők bekerülésének csökkentése:
A kültéri szennyező anyagok, például a járművek kipufogógázai, a növényvédő szerek és a fűtési időszakban a szilárd tüzelésből származó kibocsátások bejuthatnak az épületekbe, ami még károsabbá teszi az amúgy is szennyezett belső környezetet. Ezért, ha lehet, a szellőztetéseket olyan időpontokra időzítsük, amikor a lehető legalacsonyabb a kültéri szennyezettség. Tájékoztatás: A tiszta beltéri levegő fontosságáról, a kockázatokról és csökkentési lehetőségeiről érdemes tájékoztatni a személyzetet, oktatókat és a tanulókat is, hiszen csak akkor várható el bárkitől is a helyes gyakorlatok alkalmazása, ha érti annak fontosságát. Helyezzünk ki információs anyagokat az iskola honlapján, épületének bejáratánál a beltéri levegőminőségről, a helyes fűtésről és a környezetkímélőbb közlekedési lehetőségekről, iskolába járásról. A szülők, sőt a gyermekek is felhívhatják a döntéshozók figyelmét is a légszennyezés csökkentésének fontosságára, valamint a szennyezés elleni védekezés lehetőségeire
