Vadvirágos parkokkal, óvodai zöldfalakkal és rekordszámú facsemete ültetésével indította 2019-es megválasztása után Újpest új, ellenzéki önkormányzata a kerület zöldítését. A IV. kerület vezetése nemcsak élhetőbb környezetet szeretne kialakítani. A szemléletformálást, azaz a zöld gondolkodás népszerűsítését is célul tűzték ki maguk elé.
Kétgyermekes édesapaként személyesen is fontosnak tartja Újpest költségvetésért, városüzemeltetésért és projektmenedzsmentért felelős alpolgármestere a környezettudatosságot. Trippon Norbert arra törekszik, hogy ha a kislányai felnőnek, ne azt lássák, hogy a szülei generációja kizsigerelte a Föld nevű bolygót, és élhetetlenné tette a városokat. A DK-s politikus a globális felmelegedés árnyékában is élhető és természetes körülményeket szeretne teremteni, és szerinte ezért nemcsak a döntéshozók, hanem a hétköznapi emberek is sokat tehetnek.
Például saját otthonukban lelkiismeretesen szelektíven gyűjtik a szemetet, is igyekeznek csökkenteni az iparosított termékek fogyasztását úgy, hogy erkélyükön balkonládákban magról vetett salátát, paradicsomot és egyéb zöldségféléket, illetve fűszernövényeket termesztenek. Alpolgármesterként pedig a XXI. századi Zöld Újpest Koncepciójáért felelős.
Muskátli mellett ligeti zsálya, kerti izsóp és cserszömörce
A városi parkokban hagyományosan olyan egynyári növényeket szokás ültetni, mint például a petúnia, az árvácska, vagy a muskátli. A IV. kerületben azonban a Vadvirágos Újpest Programját hirdette meg a városvezetés. „Részben őshonos, illetve szárazság- és klímatűrő növényeket választottak a szakértők” – mondta a Very Important Planetnek Trippon Norbert.
Az alpolgármester szerint ezeknek ugyanis több előnye is van az egynyári virágokkal szemben. „Ha a villanyoszlopokat, vagy a virágágyásokat nézzük, a jellemzően ültetett virágok rendszerint nem szárazságtűrőek, tehát a hosszú, száraz tavaszokon, nyarakon rengeteg energiát és pénzt kell költeni a locsolásukra. A Vadvirágos Újpest program keretében megvalósuló ágyásainkba viszont olyan növényeket ültettünk, amelyek egy idő után nem igényelnek különleges bánásmódot, tehát miután megfakadnak, a természet végzi a dolgát. A másik előnye, hogy ez egy sokkal változatosabb fajösszetételt eredményez.
Azaz egy ágyásban nemcsak egyfajta növény nő, hanem adott esetben több tucat, ami ökológiailag nagyobb értékkel bír, hiszen az egyes növények más-más hónapban, más időszakban bontják a szirmaikat, amellyel nekünk, városlakó embereknek is változatosabb, esztétikusabb élményt nyújtanak.
Továbbá Újpest-szerte keressük a természetes módon virágba borult mezőket, amelyeket a kaszálások során nem vágunk le, hanem hagyjuk virágozni, az élőlényeket pedig táplálkozni. Ilyen volt például tavasszal a Sporttelep utcánál lévő mezei zsálya körök, vagy a Multisport Bázis dombján kialakult virágos domboldal is.”
Az elsőként átadott „vadvirágos” területen, a káposztásmegyeri Homoktövis Parkban tájékoztató táblákat is kihelyeztek, hogy a lakosság QR-kódon keresztül okostelefonnal beazonosíthassa az egyes virágokat.
A teljesség igénye nélkül: a ligeti zsályát, a kerti izsópot, a sárga liliomot, az őszirózsát, a cserszömörcét, a pettyegetett tüdőfüvet, vagy például a hunyort, amely idén már a hideg márciusi időjárás mellett is kibontotta a szirmait.
A „vadvirágos” parkokat tervező Sirkó Zoltán azt mondta, hogy a telepítési munkát komoly ökológiai háttértanulmány előzte meg. Hosszan vizsgálták, hogy hajdanán milyen lehetett Újpesten a természetes növénytakaró, és végül ez alapján választották ki, mi mindent ültessenek. „Szeretnénk paradigmaváltást is elérni a lakosságnál, hogy ne csak a nem tájhonos, extra mennyiségű gondozást igénylő virágokat lássák szépnek, hanem azokat az őshonos növényeket is, amelyeknek a szépsége a természetességükben rejlik.” – tette hozzá a kertészmérnök.
Lepkék, méhek, darazsak
A Homoktövis Parkban két kisebb rovarszállót is telepítettek. Trippon Norbert indoklása szerint azért, mert egy természetes erdőhöz képest egy városi közpark olyan, mint egy ökológiai sivatag, amelyet a növények mellett állatokkal is be kell népesíteni. „Itt nincsenek kidőlt, korhadt fák, sokkal kevesebb az élőhely az ízeltlábúak számára, és ha kevesebb az ízeltlábú, akkor beporzás sincs, illetve akkor kevesebb a tápláléka a városi madaraknak is. Igazából azért fontos ez, hogy ha nem is tudjuk reprodukálni a természetes erdőkben megtalálható élőhelyek sokféleségét, és mindazt, ami ott van, legalább próbáljunk rásegíteni egy kicsit, hogy a madarak és a rovarok is megtalálják az otthonukat ezekben a parkokban.”
Az Újpesti Szakorvosi Rendelőintézettel szembeni területen levendulamezőt létesítettek, a kerületben ezzel együtt eddig összesen 7 „vadvirágos” parkot adtak át.
Nyárra pedig elkészülnek a Zöld Főtér Projekt tervei is, amelynek lényege, hogy a Városháza melletti futballpályányi nagyságú területen térkőborítás helyett fákkal és más növényekkel beültetett zöldfelületet alakítanak ki.
„Ha nem akarunk egy városban megsülni, akkor muszáj magunk körül zöld mikroklímát teremteni, amelyben a fák nagyon sokat tudnak segíteni. Kiszűrik a levegőből nagyon jelentős mennyiségben a szálló szennyeződéseket, port, kormot, valamint széndioxidot is nyelnek el, ezért fontosak a globális felmelegedés elleni harcban.” – érvelt az alpolgármester. Újpesten ezért nemcsak a meglévő fasorállományt ápolják gondosan. Eddig körülbelül 1520 facsemetét is ültettek, amelyek között ostorfát, juhart, kőrist, tölgyet, valamint júdásfát találunk. Trippon Norbert kiemelte, hogy platánokat is telepítettek, ami azért érdekes, mert ez a faj nem mindenütt érzi jól magát, de az újpesti környezetet kifejezetten szereti.
Zöldítés horizontálisan
A kerületben számos ipari létesítményt betonkerítések vesznek körbe. 2021-ben ezeket úgy tervezi olcsón zöldíteni a városvezetés, hogy vadszőlőt ültetnek a tövébe, és hagyják, hogy a növény idővel befussa a betonfelületeket. Úgynevezett zöldfalakat már azonban óvodákban létrehoztak, eddig szám szerint 5 kerületi intézményben. Olyan ökotextillel borították be az épületek egy-egy belső falfelületét, amelyen erszényekhez hasonló zsebeket alakítottak ki. Ezekbe pedig trópusi, vagy féltrópusi növényeket ültettek, amelyeket automata öntözőrendszerrel locsolnak.
A zöld falak hamar népszerűek lettek az ovikban. Az újpesti Aradi Óvoda vezetője, Kalocsai Zsuzsanna például azt mondta a Very Important Planetnek, hogy az óvodások nemcsak gyönyörködnek a növényekben, hanem a nevelők segítségével megtanulják azt is, hogyan kell gondozni, ápolni, védeni őket. Dr. Altner Edit, a Nyár Óvoda vezetője pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a zöld fal -amellett, hogy rendkívül mutatós- érezhetően javítja a levegő tisztaságát és oxigénellátottságát is az egész épületben.
„Eltörpül a költségvetésben”
Az újpesti önkormányzat költségvetési összege nagyságrendileg 25 milliárd forint. Ehhez képest a felsorolt beruházások kiadásai eltörpülnek, faültetésekre például hozzávetőlegesen 100 millió forintot költöttek. A költségvetésért is felelős alpolgármester szerint ez tehát nem terheli meg aránytalanul a város büdzséjét, ráadásul a zöldítésnél ár-érték arányban, költséghatékonyságban jobb jövőbeni befektetést nem is tud elképzelni. Trippon Norbert azt elismerte, hogy a koronavírus-járvány miatt bevételektől esnek el, és a kormányzati megszorító intézkedések következtében kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk, de úgy gondolja, hogy folytatni tudják majd valamennyi elkezdett projektjüket, sőt új, innovatív zöld kezdeményezéseket készítenek elő.
Fotók és a borítókép: Újpest Önkormányzat
