Hazánkban még alig ismert, de már negyven éve létező tudományág az épületbiológia, amelynek fontosságára elsősorban a mesterséges építőanyagok okozta súlyos betegségek hívják fel napjainkban is a figyelmet. Bíró Péter nemzetközi épületbiológus a Green Talk előadásában megdöbbentő példákkal szemléltette, mennyi mérgező anyag jut általában az új építésű házakba, többek között a gyerekszobákba. Meghökkentő ellenpéldával szolgált, hiszen az elmúlt években Bécsben fából építettek felhőkarcolót. Külön kitért az elektroszmogra és a természetes építőanyagok rendkívüli előnyeire.
Miután 2019-re elkészült Bécsben a HoHo Wien, egy 84 méter magas, 24 emeletes faház, joggal kérdezhettük, mennyiben szolgálja a fenntarthatóságot és a környezet védelmét egy erdőnyi fa kivágásával járó felhőkarcoló-féleség megépítése. Tervezői és kivitelezői pontosan tudták, hogy erre a kérdésre választ kell adniuk, és mint a Királyházak nevű szakmai oldal fogalmaz: csak fenntartható erdőgazdálkodásból származó fából készültek a toronyház paneljei. A felhasznált nyersanyag származási helyén azonnal megtörténik az újratelepítés. Az egész Hoho Wien projekthez felhasznált fa mennyisége 1 óra 17 perc alatt növekszik vissza Ausztriában, mivel másodperceként 1 köbméter fa nő szomszédaink ilyen jellegű erdőiben. Legalábbis a cég számításai szerint.
És bár egy ekkora építmény számtalan egyéb kérdést is felvet a városképi hatástól a beépítettség és a zsúfoltság növeléséig, természetes anyagának köszönhetően a benne dolgozók számára egészséges környezetet teremt. Ezért pozitív példaként hozhatta fel Bíró Péter nemzetközi épületbiológus a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének webinarjában. Mint hozzátette, Nyugat-Európában, elsősorban Németországban és Svájcban egyre több épület készül fából, ami környezetbarát, megújuló és energiahatékony, továbbá nagyon jó belső lakóklímát teremt.
A múlt kísértetei: az azbeszt és társai
A Green Talk-sorozat áprilisi előadása egyben magának az épületbiológiának a bemutatásául is szolgált. A természetes építőanyagokat forgalmazó, gyulai székhelyű cégeket vezető előadó a szakterületről elmondta: az ember és az épített környezet kölcsönhatásával foglalkozó, tudományokon átívelő szakág, amit Németországban immár 40 éve elismernek. A fellegvára Rosenheim, de a német, angol nyelvű honlapok mellett magyar nyelvű weboldalakon is bővíthetjük ezirányú ismereteinket. Felhívta a figyelmünket a Buildingbiology.com oldalra. A szakember Gyulán április eleje óta tanácsadással is foglalkozik, a kiállítóteremben pedig megtekinthetők az építőanyagok.
Megannyi betegség világított rá, hogy az emberiségnek érdemes visszatalálnia e szférában is a természetből fakadó erőre. Olyan hírhedt anyagok is szóba kerültek, mint az azbeszt, amelyről már 1900-as évek elején tudták, hogy súlyosan károsítja az egészséget, mégis nyolcvan évnek kellett eltelnie, hogy rákkeltő hatása miatt betiltsák. Hasonló kísértetanyag a festékekben és hőszigetelő anyagként is felhasznált formaaldehid.
Mérgező és rákkeltő, irritálja a szemet, az asztmásoknál fulladást okozhat.
De még ebben az évezredben is előszeretettel alkalmazták. Bíró Péter felhívta rá a figyelmet, hogy az újabb mesterséges anyagokról, amelyek 10-15 éve kerültek a piacra, sokszor nincs elég ismeretanyag. Csupán 20-30 év múlva derülhet ki, miért nem szabadott volna forgalomba hozni őket.
A beteg épület szindróma
1984 Orwell regénye óta fogalom, mint évszám, és újabb negatív értelmet nyert. Ekkor született meg a betegépület-szindróma fogalma. Bíró Péter magyarázata szerint lakóházaink olyan helyekké váltak, hogy akár időnk 90 százalékát is a – kényelmesnek gondolt – beltérben töltjük. Mesterséges építőanyagokkal megépített, műanyaggal szigetelt, légmentesen becsomagolt otthonainkba zárkózunk.
Innen a főzéssel, ruhaszárítással, zuhanyzással keletkező pára sem tud távozni.
A falak pedig előbb-utóbb bepenészednek, a lakótérbe folyamatosan ártalmas vegyszerek kerülnek a rosszul megválasztott építőanyagokból. Előbb fejfájást és fáradékonyságot, majd allergiát, végül asztmát okozhatnak.
„Ez a betegépület-szindróma, mely hazánkban is több százezer otthont érint. Könnyen lehet, hogy a tiédet is” – folyatódik a gondolatmenet, amelyhez a szakember a Green Talk során hozzátette:
„Meglepő, mennyi káros anyag fordul elő az épületekben és a tartós hatásukról nem is tudunk.
2000 ilyen anyag is jelen lehet az otthonainkban és munkahelyeinken, amelyek egy új építés után akár egy éven át párolognak, és kimutathatóak a levegőben. Egy kölni kutatás során két gyermekszobát hasonlítottak össze, az egyik mesterséges építőanyagokból készült, amelyek bárhol megvásárolhatóak. A másikat épületbiológiailag előnyös anyagokból alkották meg. Az előbbiben 30 nap után is az egészségügyi határérték 15-szörösét mutatták ki az illékony, káros vegyületekből. Festékből, ragasztóanyagokból, bútorokból párolognak.”
A megoldás: a vályog, a kender, a szalma
Az egészségtudatosság mellett az ökotudatosság más szempontjai alapján is váltania kell a szférának az épületbiológus szerint: „Az építőipar így nem tartható fent, az egyik legnagyobb terhelést jelenti a környezetre a hulladéktermelés, és a magas szén-dioxid-kibocsátás miatt.”
A megoldás a szakember szerint olyan anyagokban keresendő, mint a vályog, a kender, a szalma, amelyek használatához több száz, több ezer éves tapasztalat köti az emberiséget. A tartósságukat régi épületek sora bizonyítja Németországban, Svájcban és Olaszországban.
A természetes építőanyagokból épült falak az előadás szerint illatsemlegesek, kellemes tapintásúak, nem allergizálnak. Fontos ugyanakkor, hogy ne kerüljenek beléjük szennyező anyagok. Megkötik a levegőben lévő illékony szerves vegyületeket, minimalizálják a penészedés veszélyét, újrahasznosíthatóak és életútjuk végén komposztálhatóak.
A lakótér páratartalmát az ideális, 45-55 százalékos szinten tartják.
Bíró Péter kiemelte: gondoskodnunk kell róla, hogy elegendő friss levegő jusson a beltereinkbe, a mára elterjedt fokozottan hőszigetelt épületeinkben ez különösen fontos. Egy családi házban nyáron 12-20 perc, télen 2-4 kereszthuzatra van szükség, személyenként. Szellőztetőrendszer létesítését az ökoházakban is ajánlja, de legyen karbantartva, különben baktériumok sokasága telepszik meg bennük.
Külön történet az elektroszmog.
A telekommunikáció ilyen mértékű fejlődéséhez, az elektromágneses sugárzás fokozott jelenlétéhez, az emberi szervezet még nem tudott alkalmazkodni az épületbiológus szerint, ezek zavarják a sejtkommunikációt és a regenerációt. A megoldást a leárnyékoló épületek jelentik. A vályog az elektroszmog 99,7 százalékát kiszűri, amit Bíró Péter szerint bizonyít, hogy a régi, vastagfalú vályogházakban nincs térerő. A vályog nem a szegénység szimbóluma, hanem a természetességé a szakember szerint.
Több természetesség, kevesebb betegszabadság
Mint egyik honlapján írja: a szintén természetes, környezetbarát és megújuló kender pedig télen bent tartja a meleget, míg nyáron megőrzi a lakás kellemes hőmérsékletét. Átereszti a párát, nem penészedik.
Az előadás végén, kérdésre válaszolva csak dicsérni tudta a kenderbetont is.
A webinarban hozzátette: okostervezéssel 10-15 százalékos pluszköltségen tartható a természetes építőanyagok használata, a hazai gyártásúak pedig 20-30 százalékkal olcsóbbak, mint a hasonló tudású külföldiek. A legtöbb ilyen 3-4 héten belül beszerezhető.
A nemzetközi tapasztalatokra, irodaépületekre visszatérve elmondta: sokkal kevesebb a betegszabadság azoknál a cégeknél, amelyek épületei természetes anyagokból állnak. Az alkalmazottak is egyre nagyobb számban jelölik meg szempontként, hogy egészséges környezetben akarnak dolgozni.
Kiemelt kép: pix4free.org/Nick Youngson
