Nem kedvez idén az időjárás a méhészeknek, a rovarok a rossz időben nem gyűjtenek elég nektárt és virágport, eledel nélkül pedig nem tudnak fejlődni családok. Átlagosan hárompercenként megy tönkre egy kisgazda az Európai Unióban, nem csoda, hogy gyűlnek az aláírások a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” elnevezésű petícióra.
Rézhegyi Péter agrármérnök hét éve méhészkedik Pilisjászfalun. A 40-50 kaptár közepes méretnek számít a családi vállalkozások között. Szerencsés helyzetben vannak, hiszen egy akácerdőben van az állandó telephelyük.
„Itt bőségesen tudnak a méhek akácmézet, és nem messze tőlünk van egy hársforrás is. Alaptermékeink a repceméz, a vegyesvirágméz, az akácméz, a hársméz és a facília, vagy más néven a mézontófűméz. Repcére Pilisvörösvár határába vándoroltunk” – mondta az őstermelő a Very Important Planetnek a méhek napja alkalmából, aminek dátuma Magyarországon április 30.
Április vége a repce virágzásának ideje, már megtörtént a generációváltás, a kaptár zömében már idén kikelt egyedek élnek. A szakembereknek most az a feladata, hogy a méhanyának biztosítsák a legjobb feltételeket a petézéshez.
„A méhcsaládok több mint fele a télen elhagyta a kaptárt. Az egyedszám csökkenés már több mint egy évtizede tart, a szakmán belül sokan tapasztalunk hasonlót. A csökkenés oka feltehetően a méheket támadó atkák, hiába védekezünk ellenük az előírásoknak megfelelően oxálsav-szublimálással” – tette hozzá az Elixir Méhészet alapítója.
Annak ellenére, hogy a hazai méhészeket uniós forrásokból is támogatják, és a kormány is juttatott nekik méhcsaládonként kétezer forintot a válságkezelő alapból, nem túl bizakodóak.
Hiába térítik meg a gyógyászati termékeket, a vándorlást segítő eszközöket, illetve a méhanyák árát, ha nincs méztermés, nem lehet megélni.
„Idén úgy néz ki nem nagyon lesz akácméz. Korán megpattantak a rügyek, még március közepén, és sajnos április első hétvégéjén megjöttek a fagyok, egyes helyeken súlyosabb a az akácok fagykára, mint tavaly. Ráadásul hűvös tavaszunk van, alig volt néhány olyan nap amikor a méhek tudtak repülni, így keveset gyűjtöttek a virágporból, nektárból” – sorolja a gondokat Bross Péter, a Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
A statisztikák azt mutatják, átlagosan hárompercenként megy tönkre egy kisgazda az Európai Unióban, nem csoda, hogy gyűlnek az aláírások a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” elnevezésű petícióra.
A polgári kezdeményezés szervezőinek célja a többi között a mezőgazdaság támogatási rendszerének átalakítása, az edukációra szánt összegek emelése, és a fenntartható növénytermesztés kiemelt finanszírozása.
„Az elmúlt húsz évben egyre kevésbé vitálisak a méhek, kisebb egyedszámmal érik el a téli időszakot, illetve a május végi csúcsidőszakot. Ilyenkor egy kaptárban régen nyolcvanezer egyed volt, napjainkban ez nem lépi túl az ötven-hatvanezret. Ennek számos oka van, az egyik, hogy a nagyüzemi mezőgazdaságot csak kőkemény növényvédelemmel lehet életben tartani. Ebben a petícióban azt is kérjük, hogy a szintetikus vegyszereket 15 éven belül vezesse ki az az Európai Unió” – tette hozzá Bross Péter.
Az alacsony kínálat már tavaly felverte az árakat, tovább emelni már nem nagyon lehet, az akácmézért 3000, a virágmézért 2000 forintot kérhetnek a piacon. A most virágzó repcéből másfél hónap múlva készül el a kiskereskedelmi forgalomba kerülő méz.
Tekintse meg az Elixir Méhészet munkatársairól és a méhekről készült galériánkat: