Tavaly 70 millió tonnával kevesebb üvegházhatású gáz szabadult fel Németországban, mint 2019-ben. Ez 1990 óta a legnagyobb éves csökkenés.
Németország a várakozásokkal ellentétben mégis teljesíteni tudja a 2020-as klímacéljait, ami elsősorban a koronavírus-járvány következménye. A Berliner Zeitungban megjelent információk szerint a Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) nemrég nyilvánosságra hozott adatai alapján tavaly 70 millió tonnával kevesebb üvegházhatású gáz szabadult fel, mint 2019-ben. Ez 8,7 százalékos csökkenést jelent.
1990 óta egyébként ez a legnagyobb éves visszaesés. Az elmúlt 20 évben összességében 40,8 százalékkal mérséklődött a kibocsátás, így valamivel meghaladták a kitűzött 40 százalékos célt is.
A hivatal szerint a csökkenés legalább harmada a járványnak tudható be. A tavaszi bezárás miatt ugyanis a gyárak működése időszakosan leállt, ezen kívül sokkal kevesebben utaztak autóval vagy repülővel.
A háztartások kibocsátása enyhén növekedett
Noha a már bevezetett klímapolitikai intézkedések, mint a megújuló energiahasználat bővítése, vagy a széndioxid-kibocsátás beárazása már éreztetik hatásukat, a korona-lezárások nélkül Németország nem tudta volna teljesíteni a 2020-as célokat – erről Dirk Messner, a hivatal elnöke beszélt. Ez szerinte azt is jelenti, hogy a kibocsátás várhatóan növekedni fog, ha a gazdaság újra beindul.
Svenja Schulze, környezetvédelmi miniszter (SPD) szerint sem dőlhetnek elégedetten hátra, hiába teljesítette Németország az elmúlt évben a kitűzött célt. A politikus azt sürgeti, hogy még ebben az évtizedben duplázzák meg a szél- és napenergia tervezett bővülési ütemét. Mint mondta, az éghajlatvédelmi törvény minden egyes ágazatban, például az energiaiparban, vagy a közlekedési szektorban is meghatározza az éves megengedett mennyiséget.
Ezt egyébként mindenhol betartották, csak az építőiparban nem. Ott ugyanis körülbelül 2 millió tonnányi hiányzik a kitűzött célhoz. Emellett a háztartások kibocsátása is kismértékű emelkedést mutatott.
A fosszilis üzemanyagok kivonása 2021-ben érezteti majd a hatását
Horst Seehofer, német belügyminiszter kiemelte, hogy az épületek energetikai felújítását milliárdokkal támogatják. Emellett arra is számítanak, hogy több millió új lakás is épül majd, hiszen aki újat épít, környezetbarát megoldásokat használ. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik napról a másikra történő csökkentését azonban nem tartja lehetségesnek.
Az ágazatok közül egyébként az energiaipar teljesített a legjobban, aminek több oka is van. Az európai kibocsátáskereskedelem reformja magasabb szén-dioxid árakat eredményezett.
Emiatt a széntüzelésű erőművek működése gyakran többe került, mint azoké a gáztüzelésű erőműveké, amelyek kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki. Ehhez jött még a villamosenergia-fogyasztásnak a járvánnyal összefüggő visszaesése, valamint a megújuló energiahasználat bővülése. Annak pedig, hogy 2020 végén elkezdték kivonni a fosszilis üzemanyagokat, amelynek első lépése a barna- és faszén erőművek leállítása volt, először idén várható a mérhető hatása.
Konfliktusok a közlekedési ágazatban
Andreas Scheruer, német közlekedési miniszter (CSU) úgy nyilatkozott, hogy megvizsgálják, pontosan milyen mértékben növelte meg a koronavírus-járvány az otthoni munkavégzés arányát, és hogy ez a trend megmarad-e hosszútávon is.
Ám éppen a közlekedés területe az, ami vitákat gerjeszt. Hiszen miközben az SPD általános sebességkorlátozást vezetne be az autópályákon, a konzervatív miniszter ezt nem támogatja.
Helyette inkább a megújuló energiákból származó alternatív üzemanyagokra fektetné a hangsúlyt. Azzal érvel, hogy a belső égésű motorral működő járművek használata rengeteg munkahelyet biztosít, például a beszállítóknál.
A szakemberek szerint nincs ok a klímariadó feloldására
A környezetvédelmi szakértők a pozitív fejlemények ellenére is óva intenek attól, hogy a döntéshozók a jövőben ne vegyék elég komolyan a klímavédelmi intézkedéseket. Az Agora Energiewende nevű szervezet igazgatója, Patrick Graichen például azt vetítette előre, hogy a következő három évben újra növekednek az üvegházhatású gázok kibocsátása. Szerinte ugyanis törvényszerű, hogy ez a járvány utóhatásaként bekövetkezik majd, amihez jelentősen hozzájárul, hogy a szél- és napenergia rendszerek kiépítése nem volt eléggé széles körű.
Borítókép: Pixabay/ liggraphy
