Több mint 22 ezren regisztráltak idén a magyarországi Veganuárra, a húsmentes januárra. A résztvevők közel ötven százaléka teljesítette a kihívást, ezzel a szervezők számításai 300 ezer állat életét mentették meg és 410 millió literrel kevesebb víz elhasználására volt szüksége a világnak.
Nemzetközileg nyolcadik éve, itthon pedig második alkalommal rendezték meg a „Veganuár” névre hallgató harmincnapos kihívást. A résztvevők egész hónapban nem fogyaszthattak húst és nem használtak állati eredetű termékeket. Az esemény magyar szervezője a vegán életmódot népszerűsítő oldal, a Prove.hu szerkesztősége volt.
„A kezdőnapig, január 1-jéig több mint 11 ezren jelentkeztek a programra. A hónap folyamán ez a szám 22 ezerre nőtt. A program év végéig bárki számára elérhető, így ez a szám folyamatosan növekszik” – mondta a Very Important Planetnek Vida Raul, a Prove.hu alapítója.
A résztvevők által kitöltött kérdőív alapján legtöbben az egészségügyi előnyei, az állatok tisztelete és a környezetvédelem miatt jelentkeztek a programra, segítséget kaptak az életmód elkezdéséhez. Azt, hogy az utóbbi két szempont pontosan hogyan köthető a vegán életmódhoz, a Prove.hu csapata a FAOSTAT adatbázisának segítségével szemlélteti.
„Ha valaki egy hónapig vegán életmódot folytatott, az 78 négyzetméter földterületet, 61,2 kilogramm szén-dioxidot és 37 ezer 700 liter vizet spórolt meg. Vagyis bizonyította, hogy az életmódja ennyivel kevesebb erőforrás használatával fenntartható. Emellett pedig legalább 30 állat életét kíméli meg, legalábbis ennyivel járul hozzá a kereslet csökkenéséhez” – tette hozzá a főszervező.
A Prove.hu kérdőívéből kiderül az is, hogy a próbálkozók bevallásuk szerint 48,7 százalékos arányban egyáltalán nem fogyasztottak állati eredetű termékeket januárban.
Az összes résztvevőre ezt az átlagot kiterjesztve a magyar résztvevők hatása viszonylag könnyen számszerűsíthető. A szervezők összesítése szerint csak a magyar Veganuár több mint 300 ezer állat életét segített megkímélni. Emellett több mint 410 millió literrel kevesebb vízre, közel 700 ezer kilogrammal kevesebb szén-dioxidra, és 900 ezer négyzetméterrel kevesebb földterületre volt szükség ennyi ember vegán életmódjához.
Vida Raul szerint a valós szám még ennél is több lehet.
„Csak a teljesen vegán életmódot követő résztvevők eredményeivel számoltunk a FAOSTAT adatbázisában. Azoknak az eredményeit, akik inkább vegetáriánus, peszkatáriánus, vagy flexitáriánus életmódot követtek a program során, nem lehet egyértelműen meghatározni” – mondta a főszervező.
Az állattenyésztés egyébként a FAO szerint három fő üvegházhatású gáz légkörbe kerüléséhez is nagyban hozzájárul: világszinten a szén-dioxid-kibocsátás öt százaléka, a metánkibocsátás 44 százaléka, és a dinitrogén-oxid-kibocsátás 53 százaléka származik ebből az ágazatból.
Emellett az összes mezőgazdasági terület 77 százalékán állattenyésztés és takarmánytermesztés folyik, pedig a globális szinten elfogyaszott kalóriamennyiségnek mindössze 18 százaléka állati eredetű. A hús-, és tejtermékfogyasztás csökkentése tehát nem elhanyagolható részmegoldást jelenthetne a földhasználat csökkentésére Prove.hu csapata szerint.
Az alapító példátlan magyar sikernek könyveli el a kampányt, amiben több mint kétszer annyian vettek részt, mint az első kihíváson.
„Az emberekben megvan a hajlandóság arra, hogy nyissanak egy etikusabb, fenntarthatóbb és egészségesebb életszemléletre, de a hatalmas információs zajban nem mindig tudják, hogyan kezdjék el. A Prove küldetése, hogy érdekek nélkül segítsen az embereknek jó döntéseket hozni. Tőlük pedig csak azt kérjük, tegyék meg a legtöbbet, amire éppen képesek. Jobb egymillió hibázó vegán, mint néhány tökéletes vegán” – mondta az alapító.
A szerző a Zöld Front Ifjúsági Mozgalom tagja, környezetgazdálkodás szakos hallgató a dániai Erhvervsakademi Aarhus egyetemen. Kutatási területei a területei a klímaváltozás és a környezetpolitika
