Évente mindössze 6,7 kilogramm halat fogyaszt egy magyar, a 40 százalékát annak is karácsonykor. Hogyan lehetne végre jelentősen javítani a számokon, miért utálunk filézni, miként húzhatna ki bennünket a busa az iszapból? Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke válaszolt a Very Important Planet kérdéseire.
A hazai halfogyasztás meghatározó része hagyományosan a karácsonyi időszakra esik, szakértői becslések szerint a haltermelők ekkor értékesítik a teljes éves étkezési halmennyiség mintegy 40 százalékát – erről beszélt múlt héten Nagy István agrárminiszter, a szokásos, karácsony előtti halfogyasztást népszerűsítő sajtótájékoztatóján.
Előttünk az Unió
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője pedig arról, hogy az egy személyre jutó éves 5,7 kilogrammos átlagos halfogyasztás 20 százalékkal emelkedett egy év alatt, így 6,7 kilogramm fölé nőtt. (Az európai átlag 20 kilogramm körül mozog.)
Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke a Very Important Planetnek elmondta, a magyar mutató nagyon alacsonynak számít.
Amin szerinte mindenképpen javítani kellene, az a marketing. Karácsony tájékán lehet hallani róla, hogy milyen kevés halat eszünk, de az év többi részében csend van. Kiemelte, hiába eszünk ilyenkor többet, ha máskor szinte semennyit.
„Pedig lenne rá alkalom, egyebek mellett a március 20-i halak napja is, amikor a haltermelők, a kereskedők és az éttermek egymással összefogva kedvezményekkel csábíthatnák halételek fogyasztására a nagyközönséget” – mondta.
Busa, a Jolly Joker
A szakember szerint fontos lenne, hogy olcsóbban lehessen hozzájutni a halhoz. A baromfi és a hal ára között ugyanis jelentős a különbség, előbbi javára. Kiemelte, ezen is javítani kellene, és a busa talán alkalmas lenne erre.
„A busa ugyanis egy olcsó hal, hatalmas mennyiségben van jelent a hazai vizekben, leginkább a Tiszában és mellékfolyóiban észlelték újabban tömeges elszaporodását.
A kereskedelmi célú halászat jelenleg tiltott Magyarországon, de az inváziós busa esetében megengedett a szelekciós halászat, amivel ritkítani lehet az állományt.
A Tisza-tó példája arra is rámutat, hogy megfelelő módszerekkel ez a faj is eredményesen fogható. Konyhakészre feldolgozva, megfelelő reklámmal piacot is lehetne csinálni számára. Ráadásul túlzás nélkül állítható, hogy a legegészségesebb halunk. A telítetlen zsírsavtartalma óriási, rendszeres fogyasztása csökkenti a szív-és érrendszeri problémákat. Idén pedig annyira elszaporodott, olyan ívást produkált, mint még soha korábban” – hangsúlyozta.
Szerinte az is probléma, hogy az élő hallal túl sok a házimunka.
A mindig rohanó ember nem visz haza szívesen olyat, amivel otthon még foglalkozni kell, ráadásul ennyire macerás.
„A csirkét sem tollastól vesszük a boltban. Szálkamentes filét kellene kapni, ez ma már könnyen kivitelezhető modern gépekkel is. Egyre többen horgásznak úgy, hogy a kifogott halat visszadobják. Ezzel nincsen semmi baj, tisztelet érte, de nem szabad elítélni azokat sem, akik hazaviszik, amit szabályosan fogtak ki, mert azzal sincs gond, sőt. Ilyenkor a horgász egészséges táplálékot visz haza a családjának” – tette hozzá a szakember.
