Nemrég vált biztossá: helyi civilek, Budakeszi önkormányzata és ellenzéki politikusok összefogása megmentette Álomvölgyet, miután elutasították a tulajdonos építési engedélyre vonatkozó kérelmét. A terület fokozottan védett, növény-és állatfajai miatt is kiemelt jelentőségű. Kaptárkövei a kulturális örökség részeként országos természetvédelmi oltalom alatt állnak. Lássuk, mi minden marad életben a kitartó akcióknak köszönhetően.
A Pest Megyei Kormányhivatal Építési és Örökségvédelmi Osztálya nemrég elutasította a Budakeszi és Budaörs között fekvő Álomvölgy tulajdonosának építésiengedély-kérelmét. Az ügy megmutatja, hogyan vezethet eredményre az összefogás és a kitartó természetvédelmi munka.
Harmincéves történet
A rendszerváltás előtt magánkézbe kerülő Álomvölgy beépíthetőségét 2001-ben népszavazással utasították el a helyiek, akkor egy Demján Sándor érdekeltségébe cég próbált lakóparkot építeni. Azóta másé a terület, a koncepció azonban maradt.
Az új tulajdonosok előbb kutat fúrtak, majd hozzáláttak a mezőgazdasági tevékenységhez kötött „juhászlakások” tervezéséhez annak ellenére, hogy Budakeszi önkormányzata a területre 2020 májusáig változtatási tilalmat rendelt el.
A csökkentett funkciójú mezőgazdasági terület-besorolás miatt volt ugyan három százalékos beépíthetőségi lehetőség, ami lehetővé tett lakófunkciót is, de ez kötve volt az állattartáshoz és a növénytermesztéshez.
Tavaly ősszel az illetékes hatóságnak, a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak a helyszíni ellenőrzéséről készült jegyzőkönyve alapján a védett területen vezetékeket fektettek le, fákat és cserjéket irtottak ki. Az útépítéshez markolóval bontották a kulturális örökség részét képező Kaptárkövet, azt a dolomit sziklát, ami fokozottan védett növények élőhelye. Az ügyben Szél Bernadett független országgyűlési képviselő és Hegyesi Beáta a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja természetkárosítás miatt tett rendőrségi feljelentést.
Akcióba léptek a civilek is
„Sajnos a Natura 2000-es védettség önmagában nem elég egy olyan beruházás ellehetetlenítésére, ami biztos, hogy a kormányrendeletbe ütközik. Nyolc épületet akartak felhúzni, a tervekből egyértelműen látszott, hogy Európa leggazdagabb juhászai fognak idejönni, a több száz négyzetméter alapterületű, többszintes, dupla gépkocsibeállós épületekbe. A látványterveken házak minden ablakából kinézett egy ló, hogy a beruházás eladható legyen mezőgazdasági épületnek” – mondta Szigeti Balázs az Álomvölgy őrzői szóvivője.
A civil szervezet tavaly novemberre tüntetést szervezett, ahol egy színpadon mondott beszédet az ellenzéki Szél Bernadett és Budakeszi Fideszes polgármestere, Győri Ottilia.
„A végleges megoldást az jelentette, hogy a település jegyzője bizonyos értelemben természetvédelmi hatóságként lépett fel azzal, hogy a kezelési tervben meghatározta, mit lehet tenni a kijelölt területen. Az előzetes eljárások során a Pest Megyei Kormányhivatal kiosztotta a házhelyeket, és úgy ítélte meg, hogy természetvédelmi szempontból azok kivitelezése nem aggályos. A korábban három évre kiadott változtatási tilalom ez év májusában lejárt, mi tudtuk, hogy ekkor a tulajdonos be tudja majd adni a kérvényt az építési engedélyre.
Az egyetlen esély az volt, hogy a civil-és médianyomás mellett jogi lépést is kellett tenni.
Ez a helyi jellegű természetvédelmi oltalom alá helyezés volt, ezt javasoltuk az önkormányzatnak” – tette hozzá Szigeti Balázs.
Védelem alá helyezve
Budakeszi önkormányzata idén tavasszal a változtatási tilalom lejárata előtt egy nappal ideiglenes helyi védelem alá helyezte a területet, ezt egyébként legfeljebb három hónapra rendelheti el a jegyző. Ennyi elég volt a végleges rendeletalkotás, és a kezelési terv elkészítésére.
A védetté nyilvánításhoz szükséges dokumentáció valamint a kezelési terv négy egymással összefüggő területről készült, tartalmazta az Álomvölgy, a Bodzás-árok, a Nádas tó valamint a Mamutfenyők élőhely térképét és fajlistáit. Negyven védett növényfajt soroltak fel, köztük kettő fokozottan védett, a magyar gurgolya és a Lumnitzer (Szent István) szegfű.
„Az Álomvölgyben a legnagyobb értéket ezeken kívül a fokozottan védett magyar tarsza (Isophya costata) jelenti, ami egy egyenes szárnyúak rendjébe tartozó rovarfaj. Nagyon ritka bennszülött állat hazánkban. A Budaörsi-kopárok Natura 2000 területen található populáció túlnyomó része az Álomvölgy területén él. De van még a környéken más szintén fokozottan védett lepke és madárfaj is” – mondta a kezelési terv készítője, Zsólyomi Tamás biológus.
Kiemelten fontos természetvédelmi terület
A Bodzás – árok egy kapcsolódó ökológiai folyosó, a vízfolyás madaraknak jelent vonulási útvonalat. Egyben időszakos vizes élőhely és csapadékvíz-elvezető szerepe is van a területnek. A Nádas-tó területén két fészkes virágzatú védett növényfaj került elő a felmérések során, a mocsári csorbóka és a csermelyaszat. A mocsárciprusfélék családjába tartozó mamutfenyőket pedig még az első világháború környékén ültették el, nem csak a két idős fa, hanem a köréjük ültetett egyedek is védettek.
„ A környék állatvilága is értékes, csapadékos időszakban a kétéltűek szaporodását biztosítják a Nádas-tóhoz hasonló vizes élőhelyek” – tette hozzá a szakember.
Az Álomvölgy ellenőrzését továbbra is a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság végzi, de az önkormányzat is felállíthat természetvédelmi apparátust, akik önkéntesen vagy pénzért is tudnak dolgozni.
Zsólyomi Tamás biológustól megkaptuk az Álomvölgy fajlistáját, akinek van kedve végigböngészni vagy megkeresni kedvenc védett növényét, állatát, az itt nyugodtan megteheti:
Álom-völgy: magyar gurgolya (Seseli leucospermum), Lumnitzer-szegfű [(Dianthus plumarius subsp. lumnitzeri (incl. Dianthus plumarius subsp. regis-stephani)], magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii), magyar tarsza (Isophya costata), gyurgyalag (Merops apiaster) és az ürge (Spermophilus citellus), továbbá a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), a csillagőszirózsa (Aster amellus), a horgas bogáncs (Carduus hamulosus), a budai imola (Centaurea sadleriana), a borzas szulák (Convolvulus cantabrica), a dunai szegfű (Dianthus collinus), a nagy ezerjófű (Dictamnus albus), a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum), a magyar repcsény (Erysimum odoratum), a Szent László-tárnics (Gentiana crutiata), a hengeresfészkű peremizs (Inula germanica), a selymes peremizs (Inula oculus-christi), az apró nőszirom (Iris pumila), a tarka nőszirom (Iris variegata), a festő csülleng (Isatis tinctoria), a kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis), a sárga len (Linum flavum), a borzas len (Linum hirsutum), az árlevelű len (Linum tenuifolium), a gumós macskahere (Phlomis tuberosa), a nagy pacsirtafű (Polygala major), a nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans), a szürkés ördögszem (Scabiosa canescens), a sugaras zsoltina (Serratula radiata), a gór habszegfű (Silene bupleuroides), az apró vetővirág (Sternbergia colchiciflora), a délvidéki árvalányhaj (Stipa eriocaulis), a pusztai árvalányhaj (Stipa pennata), a csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima), a kései pitypang (Taraxacum serotinum), a pusztai meténg (Vinca herbacea), a vitéz kosbor (Orchis militaris), a kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), a selymes boglárka (Ranunculus illyricus), a nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia), a zöldes gyöngyházlepke (Argynnis pandora), a sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax), a nagy rókalepke (Nyphalis polychloros), a kis apollólepke (Parnassius mnemosyne), a farkasalmalepke (Zerynthia polyxena), a nagyfejű csajkó (Lethrus apterus), a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) és a zöld gyík (Lacerta viridis)]
Bodzás-árok: borzas len (Linum hirsutum), az énekes rigó (Turdus philomelos), gyurgyalag (Merops apiaster), a vadgerle (Streptopelia turtur), kakukk (Cuculus canorus), feketerigó (Turdus merula), a cigánycsuk (Saxicola rubicola), a fülemüle (Luscinia megarhynchos), az énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris), a barátposzáta (Sylvia atricapilla), a karvalyposzáta (Sylvia nisoria), a mezei poszáta (Sylvia comunis), a tövisszúró gébics (Lanius collurio), a zöldike (Carduelis chloris), a kenderike (Carduelis cannabina), a citromsármány (Emberiza citrinela), a kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus), a fürge gyík (Lacerta agilis), a kardoslepke (Iphiclides podalirius), az óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes)
Nádas-tó: mocsári csorbóka (Sonchus palustris), a csermelyaszat (Cirsium rivulare), a tövisszúró gébics (Lanius collurio), az énekes rigó (Turdus philomelos), a vadgerle (Streptopelia turtur), a kakukk (Cuculus canorus), a feketerigó (Turdus merula), a léprigó (Turdus viscivorus), a fülemüle (Luscinia megarhynchos), az énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris), a barátposzáta (Sylvia atricapilla), a mezei poszáta (Sylvia comunis), a zöldike (Carduelis chloris), a kenderike (Carduelis cannabina), a sárgarigó (Oriolus oriolus), a széncinege (Parus major), a csuszka (Sitta europaea), a citromsármány (Emberiza citrinella), a zöld levelibéka (Hyla arborea), a nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia), a kardoslepke (Iphiclides podalirius) és a citromlepke (Goneptryx rhamni), az óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes)
Mamutfenyők: énekes rigó (Turdus philomelos), feketerigó (Turdus merula), léprigó (Turdus viscivorus), fülemüle (Luscinia megarhynchos), barátposzáta (Sylvia atricapilla), zöldike (Carduelis chloris), széncinege (Parus major), csuszka (Sitta europaea), nagy fakopáncs (Dendrocopos major)
A borítókép Zsólyomi Tamás felvétele
