A budapesti városvezetés augusztus végi, kerékpársávokról hozott kompromisszumos döntése után kérdés maradt: merre tart a Nagykörút, megvalósulnak-e civilek elképzelései a felvirágzásáért. Rájuk, valamint városvezetés véleményére is kíváncsiak voltunk.
Augusztusban, a nagykörúti kerékpársáv próbaidejének vége felé huszonkét budapesti és országos civil szerveződés – többek között a Greenpeace, a Civil Rádió, a Járókelő Közhasznú Egyesület, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Kerékpárosklub – írt közös levelet a főváros és a belső kerületek vezetőinek a Nagykörút felvirágoztatásáért, komplex újratervezésérért, mindezek részeként pedig a kerékpársávok megmaradásáért.
Kompromisszumos megoldás
A nyár utolsó napján a főváros olyan döntést hozott, amitől néhányan tartottak, mások előre aláírták volna a civilek közül. A legtöbb civil szervezet és Karácsony Gergely főpolgármester is úgy kommunikált, hogy kompromisszumos megoldás született. Ennek lényege, hogy a Blaha Lujza tértől északra, a Margit híd irányában meghagyták a kerékpársávot, és az autós forgalmat kétszer egy sávban korlátozták, míg a Blaha Lujza tértől a Petőfi híd felé kétszer két sávon közlekednek az autók.
Most akkor ennek ki örül? Merre tart így a Nagykörút? Mi valósul meg a civilek elképzeléseiből?
Megosztott civilek
„Azt szerettük volna elérni, hogy ne a fűnyíróelv valósuljon meg, hanem legalább a VI. és VII. kerületben maradjon meg a nyári 1-1-1 felosztás, az autósáv, a kerékpársáv és a parkolósáv – mondta honlapunknak Sebők Máté humánökológus, a Járókelő.hu közterületi hibabejelentő oldal tanácsadója. – Járókelő szemmel két-két forgalmi sáv esetén a gyalogosbarát megoldás csorbul. Ha nincs dugó, a zaj akkor is megmarad a gyorsabb hajtás miatt, ami nem kedvez a sétáknak. Parkolósávra pedig így is, úgy is szükség van: ha a járdán parkolnak, az végképp öngól, rálátunk ugyanis a lakossági panaszokra.”
Mint hozzátette, a városháza hétfői kompromisszumos döntéséről a civil szervezetek között sincs teljes egyetértés. Volt, aki kevesellte a változást.
„Mi örülünk, hogy ez a fajta elv megvalósult, valahol el kell kezdeni az átalakítást, így meg lehet mutatni a jó irányt a Nagykörút fejlődéséhez – folytatta a szakember. – A VI. és VII. kerületben találjuk ugyanis a Nagykörút mellett a legtöbb kereskedelmi intézményt, szállodákat, színházakat, kávézókat, vagyis a déli szakaszhoz képest magasabb hozzáadott értéket képvisel ez a rész. A társadalmi nyomás miatt késznek kell lenni a kompromisszumra, de nem fogadjuk el, ha ez a végső megoldás. A következő években hozzá kell nyúlni a déli szakaszhoz is, szakmailag jól kialakított tervvel, amibe minket is bevonnak.”
Közlekedő Tömeg: visszalépés
A legkritikusabb a döntéssel kapcsolatban a Közlekedő Tömeg nevű civil szervezet volt. Szerintük ez a megoldás a világjárvány második hullámának előszobájában komoly visszalépést jelentett az intézkedés eredeti céljaiból a Nagykörút közel felén.
A Corvin-negyed és a Blaha Lujza tér közötti szakasz 2×2 sávosra visszabővülő kialakításával csúcsidőn kívül ismételten a sebességtúllépések, előzgetések és a zaj, csúcsidőben pedig az immár 2×1 sáv helyett 2×2 sávon álló dugó otthona lesz a körút.
Az áteresztőképességet meghatározó csomópontok kialakítása miatt ráadásul érdemi többletkapacitást sem biztosít a cipőkanállal és a maradi tervezési elvek mentén megszült megoldás, ahol a maradékelven elhelyezett kerékpársáv hol a parkolósávon, hol a járdán fog vezetni, óhatatlanul átláthatatlan és balesetveszélyes konfliktushelyzeteket okozva a gyalogosok, biciklisek és parkolni szándékozók között.
Mint Facebook-oldalukon írták, az élhető Nagykörútról szóló tavaszi döntéskor deklarált cél volt, hogy a végleges kialakításról szóló döntést szeptemberben hozzák meg, a tapasztalatok alapján. A látszólagos kompromisszum valójában óriási visszalépés a felé a Budapest felé, amelyről a választók véleményt mondtak tavaly októberben.
Kerékpárosklub: régi tartozás, szép jövő
A Magyar Kerékpárosklub üdvözölte a nagykörúti, Bartók Béla úti, Villányi és Tétényi úti kerékpársávok megtartásáról hozott, Karácsony Gergely főpolgármester által bejelentett döntést annak ellenére, hogy a Nagykörút józsefvárosi szakaszán nem a körút átfogó megújulását szolgáló megoldás születhet.
Szerintük régi tartozás és törvényi kötelesség is helyet adni a kerékpározásnak Budapest főútvonalain, ami nélkül a főváros pártokon átívelő támogatással 2014-ben és 2019-ben is elfogadott mobilitási terve sem lenne teljesíthető. Gyors megoldással más utakon is kerékpársávokat lehetne felfesteni a Kerékpárosklub szerint. A szervezet üdvözölte a főpolgármester bejelentését, amely szerint programot indítanak a Nagykörút megújítására, amit 22 civil szervezet kezdeményezett.
Mik a civilek elképzelései az élhető Nagykörútról?
A 22 civil szervezet nyílt levele alapján nyolc pontban foglaljuk össze elképzeléseik lényegét.
1. Védtelen közlekedők előnyben részesítése, közterületek akadálymentesítése
A járdákon férjenek el kerekesszékkel, babakocsival vagy egymás mellett sétálva akár két gyerekkel is az emberek. Legyen hol megpihenni, legyen árnyékot adó növényzet. (…) A Nagykörúton nem készülhet sem kerékpárút, sem parkoló vagy rakodóhely a járda, berendezési sáv rovására, e helyett az autóforgalom csökkentésével, kerékpársávval kell biztosítani a kerékpározás feltételeit.
2. Gyerekbarát, fogyasztási kényszer nélküli közösségi terek
Legyen újra élettér az utca, ahol lehet sétálni, barátokkal, szomszédokkal találkozni, beszélgetni, játszani. Ahhoz azonban, hogy az utca lehetővé tegye, hogy az emberek gyakran találkozzanak, beszélgessenek, ami rendkívül fontos a lelki és testi egészség szempontjából is, lehetőség szerint forgalomtól védett, kontrollálható, passzív felügyelettel rendelkező, rendezett terek szükségesek.
3. Több és jobb minőségű zöldfelület és közterület, gondos fenntartás, tulajdonosi szemlélet erősítése
A Nagykörúton a berendezési sávban bővíteni szükséges a zöldfelületeket, és gondoskodni kell a fák védelméről a fizikai és vegyi hatások ellen.
4. Levegőminőség és zaj
A kevesebb zaj és jobb levegő szükséges azoknak, akik a Nagykörúton laknak és szellőztetni szeretnének. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy kellemes legyen sétálni, találkozni, vásárolni, kiülni egy teraszra.
5. Kultúra
A Nagykörút funkcionális összetételét tudatosan kell formálni, erősíteni kell a kultúra szerepét mind a nagyobb intézmények (színházak, mozik), mind üzlethelyiségek szintjén
6. Helyi gazdaság élénkítése, vonzó vásárlási, vendéglátási környezet megteremtése
Az önkormányzati üzlethelyiségek kezelését egy profi bevásárlóutcamenedzsment-szervezetre kell bízni.
7. Tájékoztatás, szemléletformálás, részvételiség
Nem lehet fejleszteni, döntést hozni a Nagykörútról a helyi érintettek megkérdezése, de különösen koherens jövőkép közös megfogalmazása nélkül.
8. Menedzsment
Mindez nem képzelhető el a Nagykörút menti hat kerület és a főváros együttműködése, vagy még inkább, egy közös utcamenedzsment-szervezet létrehozása nélkül, aminek feladata a jövőkép részvételi kialakításánál kezdődik.
A Városháza hozzáállása
Arról, hogyan viszonyul a civilek elképzeléseihez a főváros a kompromisszumos döntés fényében, Rényi Ádám, a Városháza kommunikációs igazgatója mondta el véleményét a Very Important Planetnek:
„A hétfői bejelentés a Nagykörút rövidtávú átalakításának részleteit mutatta be. Itt azt tudnám kiemelni, hogy a körút teljes hosszán biztosítva marad a biztonságos kerékpáros közlekedés. A civil szervezetek egy hosszútávú jövőképet fogalmaztak meg, amely egybecseng a városvezetés által vallott értékekkel. Fontos, hogy a tervezésbe bevonjuk a lakosságot is, így hamarosan elindul a társadalmi egyeztetés a Nagykörút jövőjéről.”
Borítókép: Rácmolnár Milán
