A Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa többek között arról beszélt a Very Important Planetnek, hogy mekkora ökológiai lábnyoma lehet a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésének, és mennyibe kerülne, ha már elérhető lenne. Szlávik János szerint célszerű beadatni hagyományos influenza elleni oltást a veszélyeztetett csoportoknak, ez megkönnyítené a diagnosztizálást. Interjú.
Mit lehet kiolvasni az augusztus végi, koronavírussal kapcsolatos adatokból?
Az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett a naponta észlelt fertőzöttek száma. Európai viszonylatban ez még nem magas szám, viszont a tendenciát nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Ráadásul az esetek több mint 90 százaléka hatvan év alatti korosztályból kerül ki, tehát most nem idős emberek betegednek meg, mint tavasszal.
Ez egyrészt jó, hiszen a fiataloknál enyhébb a betegség lefolyása. Járványügyileg viszont rossz, mert ők sokkal többet tartják a kapcsolatot másokkal, iskolába járnak, dolgoznak, közösségi életet élnek. Azaz, a járvány fenntartásában jóval nagyobb szerepet vállalnak, mint az idősek.
Milyen módszerekkel lehet előre jelezni a fertőzés alakulását?
Több ország alkalmazza a szennyvíz vizsgálatát. Ha a mintákban megemelkedik a koronavírus genetikai állománya, akkor következtetni lehet arra, hogy a következő egy-két hétben nagyobb járvány várható. Magyarországon az összes régióban alacsony ez a szint, tehát egyelőre nem látszik emelkedés, de ez a módszer általában csak egy-két hétre előre jelez. Ugyanakkor nagyon hatékonyan működik.
Az iskoláknak kiadott járványügyi intézkedési tervvel elégedett?
Fontos a protokoll betartása, mindent meg kell tenni azért, hogy a diákok ne fertőződjenek meg. Több fertőtlenítőszert kell használni, meg kell próbálni a gyerekeket külön bejáraton beengedni a tantermekbe. Kisebb létszámú osztályokat kell létrehozni, nagyobb távolságot tartani, ez mind segít abban, hogy ne alakuljon ki komolyabb járvány. Ráadásul a gyerekek is tünetmentesen hordozhatják a vírust. Azaz, nem köhögnek, nem is lázasak, de bennük lehet, és sajnos fertőzhetnek is. A koronavírusra általában jellemző, hogy nagyon alacsony a gyerekek között a fertőzöttség. A kezdetekben elvétve fordultak elő 12 év alatti fertőzöttek, az hogy egy gyermek emiatt kórházba kerüljön, egészen ritka.
Ősszel jön a hagyományos influenza is, mire számíthatunk?
A világ déli féltekéjén most lett vége az influenzaszezonnak, tehát a koronavírussal egyszerre zajlott. Az ausztrál kutatók azt ajánlják, az északi féltekén, közelítve a télhez, mindenki oltassa be magát.
Fontos, hogy legalább a rizikófaktorosok kapják meg a hagyományos influenza elleni vakcinát.
Ha egy idős ember lázas lesz, köhög, tüdőgyulladása alakul ki, akkor így nagy valószínűséggel jól el lehet majd különíteni. Tudni lehet majd, hogy nem az influenza, hanem a koronavírus okozza a panaszait. Ezért az idős, krónikus betegeknek, csecsemőknek most különösen ajánlom az oltást, mert rendkívül nagy segítséget jelent a diagnosztikában. A két betegség kezdeti tünetei, a láz, a köhögés, az izom-és ízületi fájdalom ugyanis igen hasonlatos.
Sokáig abban reménykedett mindenki, hogy a meleg elpusztítja a vírust. Úgy tűnik hiába.
Az amerikai járvány, ami az ország déli részén tombol, felveti azt, hogy a nagy meleg nem akadályozza meg a koronavírus terjedését. Az Egyesült Államokban a hőség elől az emberek zárt, légkondicionált terekbe menekülnek, ahol jóval nagyobb a fertőzés valószínűsége. Brazíliában pont a legmelegebb területeken, az Amazonas mentén, vagy Indiában dúl a járvány, ugyanakkor a Közel-Keleten Szaúd-Arábiában, Dubaiban, az Emirátusokban szintén nagyon sok a beteg.
Úgy tűnik, ez a koronavírus egyáltalán nem reagál a hőmérséklet-változásokra.
Ha ezen múlik, akkor egész évben velünk lehet.
Kötelezővé válhat Magyarországon a koronavírus elleni védőoltás?
Influenza esetén sem kötelező a védőoltás, úgy gondolom, hogy a koronavírus ellen sem lesz az. Ha majd az emberek meglátják, ez a védőoltás mennyire hasznos, milyen mellékhatásai vannak, akkor el tudják dönteni, beadatják-e.
A koronavírus esetében a lakosság 50-60 százalékának beoltásával már meg lehet akadályozni a nagyobb járványt.
Ha az országok berendelik ezt a mennyiséget, és sikerül meggyőzniük a lakosságot arról, hogy ez hasznos, az megakadályozhatja a járványt. Nem tudjuk még, mennyire lesz hatékony a vakcina, hányszor kell majd alkalmazni. Mégis úgy gondolom, a tudomány képes arra, hogy hatékony legyen a védőoltás, és nem kell számolni súlyos mellékhatásokkal. Remélhetőleg nem az oltásellenesekre és az összeesküvéselmélet-gyártókra hallgat majd a többség. Védőoltásokkal több, mint húsz betegséget tudunk megelőzni, remélem, nemsokára a koronavírus is ezek közé tartozik majd.
A vakcina kifejlesztése mekkora ökológiai lábnyomot hagy maga után?
Azt senki nem gondolhatta komolyan, hogy néhány hónap alatt létre lehet hozni egy hatékony védőoltást. Ezeket már jóval korábban kifejlesztették. Az először törzskönyvezett orosz vakcina hosszú évtizedek óta állt fejlesztés alatt az ebola ellen. Lehetett tudni, hogy ez némi változtatással hatékony lesz. Ezek akkor okoznak környezeti kárt, ha élő oltásokról beszélünk.
Azonban a koronavírus elleni oltások nagyon kis százaléka tartozik csak ebbe a csoportba.
Általában elölt, elpusztított vírusokról, DNS- vagy RNS-darabokról, különböző proteindarabokról, esetleg jóindulatú, nem szaporodó vírusokról van szó, ezekkel próbálunk védettséget létrehozni.
Ki kaphat majd először oltást?
Ha egy ország hozzájut egy hatékony védőoltáshoz, akkor nagy valószínűséggel a veszélyeztetett csoportba tartozókat és az egészségügyben dolgozókat oltja be először. Azokat is, akik a működést biztosítják, tehát a rendvédelmi szervek tagjait, a közfeladatot ellátó személyeket, illetve azokat az idős betegek, akikre veszélyes a vírus.
Ezt követően bárki megkaphatja, de azt, hogy ingyenesen vagy nem, előre nem tudjuk megmondani.
Az előzetes számítások szerint, ha most rendelkezésre állna, akkor az ára ezer és ötezer forint között lenne, ami nem túl nagy összeg, még abban az esetben sem, ha kétszer kell beadni. Az oltások 80 százalékát rövid időn belül meg kell ismételni. A hosszú távú hatásokról nem tudunk semmit. Az arra vonatkozó kutatásoknak, hogy évente kell-e majd ismételni, vagy hosszú ideig védettséget ad, csak jövő tavaszra lehetnek eredményei.
Borítókép: MTI/Kovács Attila
