Zöld Hang podcast: Így láttuk 2025-öt 2. rész
Összegző beszélgetésre ültünk le az év vége felé, hogy beszélgessünk arról, hogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit.
Összegző beszélgetésre ültünk le az év vége felé, hogy beszélgessünk arról, hogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit.
Összegző beszélgetésre ültünk le az év vége felé, hogy hogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit.
Budapesten kb. 9 millió fa él, ebből 6 millió (főleg a budai) erdőkben, 2 millió magántelkeken áll, és egymillió közterületeken. Ezek egy részét a Főkert gondozza.
Sorozatunk ötödik részében Csongrád főépítésze, Varga Júlia mesél a vizek és a parkok városának zöldebbé tételéről.
Ijesztő civilizációs válságban vagyunk. Ám ez nem csupán veszély, hanem lehetőség is. Hogyan hozhatnánk létre egy új, ökologikusabb és igazságosabb civilizációt?
Egy kis Duna-kanyari település, a börzsönyi 750 fős Kóspallag polgármestere, Plachi Attila számol be arról, hogy a településükön, a Duna-Ipoly Nemzeti Park ölelésében mit tesznek környezetükért.
A fogyatkozó természetes területek mellett egyre inkább felértékelődnek a városokban található élőhelyek is, amelyek akár ökológiai folyosóként is funkcionálhatnak.
Az Alkotmánybíróság a 2020. évi klímatörvényt alkotmányellenesnek ítélte meg, törölte a 2030. évi csökkentési célokat és egyben arra kötelezte az Országgyűlést, hogy 2026. június 30-ig alkosson átfogó szabályozást a témában.
2024 novemberében írt ki egy ösztöndíj pályázatot a Megújuló Magyarországért Alapítvány, mely a jelentkezők közül 5 pályázónak biztosított fél éven át ösztöndíjat kutatásaikhoz.
Tengerszemekként csillognak az egykori barnakőszén bányák helyén kialakult tavak a Vértesben.