„A szőlőtermesztés fajtahasználatát a klímaváltozás közepette kell megfelelővé tenni”
Ha 2030-ban szüretelni akarunk, ahhoz 2025-ben szőlőt kell telepíteni. Most különösen fontossá vált annak eldöntése, hogy a telepítendő szőlő milyen fajta legyen.
Ha 2030-ban szüretelni akarunk, ahhoz 2025-ben szőlőt kell telepíteni. Most különösen fontossá vált annak eldöntése, hogy a telepítendő szőlő milyen fajta legyen.
Beléptünk az egyik legnagyobb természeti csodát jelentő időszakba, amelynek főszereplői a vándormadarak. Nagy tavaink lebetonozása mellett többek között az éghajlatváltozás is pusztítja élőhelyeiket, miközben ők maguk nagy segítséget jelentenek a növényfajok egy részének túlélésében, a biodiverzitás fennmaradásában.
A hőmérséklet emelkedése többszörösére emelte az árvizeket kiváltó esőzések valószínűségét.
A klímamodell-szimulációk azt mutatják, hogy a melegedés folyamatos, a szélsőséges értékek mindennaposak lehetnek az elkövetkezendő időszakban.
A bankoknak csupán a negyede, 28 százaléka van tisztában azzal, pontosan milyen rizikót jelent tevékenységükre az éghajlatváltozás.
A hőmérséklet-emelkedés különösen a városokat fogja rosszul érinteni, amelyek a sűrű beépítettség miatt eleve 5-10 fokkal melegebbek a ritkábban lakott vidéki területeknél.
A Natura Climate Change tudományos folyóirat szerint 1991 és 2018 között a nagyvárosokban történt elhalálozások mintegy 37 százaléka a megváltozott éghajlati viszonyokhoz és a forróságokhoz köthetőek.
A brit HMS Challenger és a porosz SMS Gazelle, amelyek egymástól függetlenül hajózták körbe a Földet, hajdanán új információkkal szolgáltak a távoli közösségek életéről, valamint az óceánok fizikájáról, kémiájáról és biológiájáról.
Több mint 1 milliárd ember él az éghajlati jelenségekkel kapcsolatos veszélyeknek kitett országokban, amiknek ráadásul rendkívül korlátozottak a kapacitásaik ahhoz, hogy helyre tudjanak állni egy esetleges természeti katasztrófa esetén.