
Tarvágások: legalább 100-150 év szükséges egy kivágott erdő sebhelyének begyógyítására
Természetvédelem és fakitermelés.
Természetvédelem és fakitermelés.
Évek óta számos fórumon több szervezet kongatja a vészharangot: a globális klímaváltozás okozta kihívások közül az egyik legsúlyosabb a hazánk területén fellépő vízhiány.
Magyar ökológusok megvizsgálták, hogyan változtak csaknem két évtized alatt a Homokhátság természetes gyepei.
A klímaváltozás ránk rúgta az ajtót, amelyre a 2022-es aszály különösképpen rámutatott. De nem csak a klímaváltozás felelős a vízhiányért, hanem az évszázados területhasználat, gazdálkodás és a vízkivezetés is.
Minden harmadik magyar szerint nem befolyásolja a klímaváltozás a gazdaságot, sőt 7 százalékuk szerint még előnyére is válik az országnak.
A jelenlegi életformánkat bizonyosan nem tudjuk megőrizni, függetlenül attól, hogy egy „Mad Max világban” élünk majd, vagy át tudunk állni valami új, fenntarthatóbb modellre – állítja Bódi Balázs ökológus, az Ökopresszó Alapítvány kurátora.
A klímaváltozás és az erősödő geopolitikai viharok egyre nagyobb kockázatot jelentenek az energiaellátásra nézve.
Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet kutatása szerint hiába aggódik valaki a bolygónk sorsa miatt, inkább környezetbarát termékek vásárlásával nyugtatja a lelkiismeretét, mintsem csökkentené a fogyasztását.
Szakmai körökben közismert tény, hogy 20 év alatt ötödére csökkent a fenyvesek területe Magyarországon, tavaly pedig a feketefenyő-állomány tizede elpusztult.
Magyarországon is terjed egy már világszerte ismert társasjáték, a Klímafreskók, amely amellett, hogy segít megérteni a klímaváltozást, az ebből fakadó érzelmekkel is segít megbirkózni.