A klímaadaptáció (klímaalkalmazkodás) az a folyamat, amelynek során az egyének, közösségek és országok alkalmazkodnak a klímaválság hatására a már bekövetkezett vagy várható változásokhoz.
A klímaadaptáció kiindulópontja annak elfogadása, hogy a klímaválság hatásai korábban nem látott, már a jelenben súlyos hatásokkal járó kihívások elé állítják az emberiséget, hiszen az átlaghőmérséklet emelkedése, az extrém időjárási események gyakoribbá válása, a tengerszint-emelkedés és a természeti erőforrások kimerülése mind súlyosan érintik az élővilágot.[2]
A klímaadaptáció jelenleg háttérbe szorul a klímaváltozással és annak hatásaival kapcsolatos diskurzosokban. Helyette a klímaváltozást folyamatának mérséklésére tett erőfeszítések (vagy épp azok hiányai) vannak előtérben, holott mind az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére (mitigáció), mind a hatások csökkentésére (adaptáció) szükség van.
A klímaadaptáció célja
A klímadaptáció reagál a fenti kihívásokra, azaz az alkalmazkodással és az ellenállóképesség növelésével igyekszik minimalizálni a klímaváltozás negatív hatásait.
Az adaptáció az emberek és közösségek védelmét szolgálja, ezen belül is különösen a legszegényebb és legsebezhetőbb csoportokét, célja a klímaválság életkörülményeinkre, a gazdaságunkra és a környezetünkre gyakorolt káros hatásainak csökkentése.
Klímaadaptáció az Európai Unióban
Az Európai Bizottság 2021-ben fogadta el az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásról szóló stratégiát, amelynek előzménye egy 2013-as stratégia. A két stratégia között lényegi különbség, hogy míg a korábbi a leginkább sebezhető ágazatokra fókuszált, az új általános, a kormányzás minden szintjén megjelenő, azonnali azonnali cselekvést sürget.
Ennek érdekében három fő célt határoz meg: intelligensebb alkalmazkodás, szisztematikusabb alkalmazkodás, gyorsabb alkalmazkodás.
Az Európai Unió ezért a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozóan hosszú távú költségvetésének 30 százalékát (mintegy 625 milliárd eurót) különítette el az éghajlatváltozással kapcsolatos ráfordításokra. Ez 10 százalékkal haladja meg a 2014–2020 közötti elkülönített összeget.
A klímadaptáció módjai
A klímaadaptáció számos területet érint. Ide tartozik többek között az infrastruktúra fejlesztése az extrém időjárási eseményekre való felkészülés érdekében, a vízkészletek megőrzését és a jobb vízgazdálkodást célzó fejlesztések, a mezőgazdasági termelési rendszerek átalakítása, a településtervezési, ezen belül kiemelten a várostervezési gyakorlat módosítása és az egészségügyi rendszerek megerősítése.