Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy világunkat körforgások és kölcsönhatások jellemzik. Nem megerőszakolni kell a tájat, hanem együtt élni vele.
Eddig példátlan összefogás született vízmérnökök, környezetvédők és a talajjal foglalkozó szakemberek között, hogy konszenzust mutassanak fel a Magyarország ökológiáját vészesen fenyegető kiszáradás elleni küzdelemben. A szakemberek egyetértenek abban, hogy közös „cselekvési kényszerben” vagyunk. Első lépésként évi 3 km3 víz folyamatos pótlása szükséges az Alföldön, és megkerülhetetlen a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a területhasználatok megváltoztatása is. Politikai akarat nélkül egyik sem fog menni.
A bős–nagymarosi vízlépcső társadalmi vitája óta, vagyis közel negyven éve mély árkok választják el egymástól a vízmérnöki és a természetvédő világot. Ebben a négy évtizedben alig fordult elő, hogy a – legalábbis a sztereotípiák szerint – gátakban és műszaki megoldásokban gondolkodó és az ökológiai helyreállításokat sürgető szervezetek egy asztalhoz üljenek és közös munkát végezzenek egy cél érdekében.
Az ország sivatagosodása és a 2022-es aszály sokkja, úgy tűnik, betemeti a régi árkokat. Március 26-án egy sajtóbeszélgetésen a vízmérnököket tömörítő legrégibb civil szervezet, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke, a talajtanos szakemberek összefogásáért alapított Magyar Talajtani Társaság elnöke, valamint két környezet- és vízvédő szervezet, a WWF Magyarország és a Vízválasztó Mozgalom vezetői tartottak kerekasztal beszélgetést. Most ennek rövidített, szerkesztett változatát hallják.
A kerekasztal résztvevői:
Sipos Katalin biológus, a WWF igazgatója/ügyvezetője
Balogh Péter geográfus, Vízválasztó Mozgalom elnöke
Dr. Dobos Endre agrármérnök, Magyar Talajtani Társaság elnöke
Dr. Váradi József vízépítő mérnök, Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke
A moderátor: Litkai Gergely, humorista, fenntarthatósági menedzser, a KÖVET Egyesület elnökségi tagja
Amikről többek között szó esett:
Az öntözés közpénzből magánhaszon. Vízhiány és koherenciahiány. Az ökoszolgáltatást is vegyük be a GDP számításba! Miért kellene Tájminisztérium? A vízkészletünk 75 %-a a Dunában van, de a vízigény 75 %-a a Tisza mentén jelentkezik. Ne kompromisszumot keressünk, hanem konszenzust! Lepusztítottuk a talajt, rákényszerülünk a műtrágyára. A legjobb talajainkat tesszük tönkre ipari parkokkal, akku és autógyárakkal.
A beszélgetést rögzítette, szerkesztette, és a fotókat készítette: Sarkadi Péter.
Borítókép: Szenti Tamás
