A nagy godák a gombvirágot, a vadkacsák az óriás mohaállatot imádják –de nemcsak zabálják, hanem terjesztik is ezeket az idegenhonos fajokat. A kártevő vörös mocsárrákokra ragadt sárban levő magok is a madarakkal terjednek. Ez előnyös is, de káros is lehet.
A vízinövények, sőt a gerinctelen állatok terjedésében is sokkal fontosabb szerepet játszanak a vízimadarak – amelyek elfogyasztják, majd egy másik tavacskában kiürítik a szaporító magokat és egyéb propagulumokat (azaz a növény mindazon részeit, amelyekből új egyed fejlődhet) –, mint azt korábban feltételezték. Sarkadi Péter szerkesztő vendége kutatásainak fontosságát növeli, hogy a klímaváltozás miatt egyre több vizes élőhely tűnik el, illetve kerülnek rossz állapotba a vízi életközösségek.
Lovas-Kiss Ádám, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársa, a Lendület Terjedésökológiai Kutatócsoport vezetőjének még egyetemi hallgató korában egy olaszországi kutatóúton tűnt fel, hogy az ottani mediterrán tavacskákban olyan vízinövények is élnek, amelyeket korábban csak Máltáról írtak le.
Hogyan kerülhettek e vízinövények Olaszországba? Az ökológust olyannyira érdekelni kezdte a vízimadarak növényterjedésben játszott szerepe, hogy azóta is e témával foglalkozik – immár a Lendület Program támogatásával, önálló kutatócsoportját vezetve.
A vízimadarak többféle szempontból is fontosak az emberek számára. Kedveltek például a vadászatban (értékes vadhús) és a turizmus is épít rájuk (madár megfigyelések, madarász táborok). Ezeken felül a vízimadarak fontosak még különböző vizes élőhelyek összekötésében is, mivel a vándorlásuk során segítik más fajoknak egyik helyről a másikra jutását, terjedését, így jelentősen befolyásolják, hogy pl. egy tóban milyen növények és állatok éljenek. A növényfajok esetében ezt úgy érik el, hogy elfogyasztják a magvakat az egyik területen, onnan elrepülnek, miközben a magok a tápcsatornájukban „utaznak”, végül egy másik területen az ürülékükkel a környezetbe kerülő ép magvak kicsírázhatnak. Magáról a folyamatról, azonban jelenleg csak nagyon keveset tudunk, pedig annak fontos természetvédelmi és környezetgazdálkodási jelentősége van. A klímaváltozás számos faj jelenlegi elterjedési területét befolyásolja, veszélyezteti. A növények a kedvezőtlen éghajlatú területekről a vízimadarak, mint szállítók segítségével képesek lehetnek más, kedvezőbb adottságú helyekre eljutni, ezáltal sok fajt menthetnek meg a kihalástól. Az ilyen témájú kutatások hiányában jelenleg azt sem tudjuk, hogy a vízimadarak hoznak, illetve visznek-e magukkal idegenhonos növényfajokat, amelyek jelentős gazdasági problémákat is jelenthetnek. Ezen kérdések megválaszolására több terepi kísérletet tervezünk megvalósítani. A kutatási eredmények ismeretében sokkal hatékonyabb élőhely rekonstrukciós terveket készíthetünk, felkészülhetünk az egyes növényfajok különböző klímaváltozási reakcióira, illetve hatékonyabban kontrollálhatjuk az idegenhonos növényfajok megjelenését is.
Azóta már nemcsak növényekkel, de madarakkal és gerinctelenekkel is foglalkozom – mondja Lovas-Kiss Ádám. „A gerinctelenek közül főként mohaállatokat és szivacsokat vizsgálok, mert ezeket is tudják szállítani a vízimadarak. A Spanyolországban töltött évek során vizsgáltunk parti madarakat, ludakat, récéket és más madarakat is, és szinte minden esetben kimutattuk, hogy e fajok az emésztőrendszerükben valóban képesek terjeszteni a növény magjait és szöveteit, illetve gerinctelen állatok szaporító képleteit.”
A hangfelvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter.
