Az Orbán-kormány sokat emlegetett „repülőrajtjáról”, a magyar gazdaság egyre inkább zsákutcának tűnő iparpolitikájáról, valamint a Pécs melletti bicsérdi autóipari beruházási tervekről beszélgettünk mai adásunkban. A két szerkesztő, Sarkadi Péter és Szilágyi László vendége Mellár Tamás országgyűlési képviselő, a Párbeszéd frakció tagja, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, közgazdász professzor volt.
Az Orbán-kormány elhibázott gazdaságpolitikájának egyik kulcseleme a túltolt autó és akkumulátoripar. A minimális hazai hozzáadott értékű ázsiai tulajdonosi körű akkumulátoripar 720 milliárd forint állami támogatásban részerült, emellett kb. 1000 milliárdnyi közpénzt fordított a kormány az akkugyáras beruházásokhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra. Körülbelül 10 – 12000 új munkahely jött létre, így a számok alapján nagyjából 100 millió forintra jön ki egy -egy új álláshely. Az ázsiai multikkal szemben a hazai vállalkozások ennek a harmadából teremtenének új munkahelyet. Ez lenne a felelős nemzeti kormányzás?
De nem csak gazdasági problémák vannak a környezetszennyező, és folyamatosan elavuló iparággal. Az elmúlt években több helyszínen derült fény környezetszennyezésekre, a legaktívabbak a debreceni és a gödi civilek. Bár egyértelmű bizonyítékaik voltak, a legfelsőbb politikai vezetés és a hatóságok együttműködtek a gyár vezetésével az üzem szennyezéseinek eltusolásában. Mindez folyamatosan derült, derül ki a napokban – amiben persze része van a felfokozott választási kampánynak is.
Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának egyik kulcseleme az autó- és akkumulátoripar erőltetett fejlesztése. A minimális hazai hozzáadott értéket termelő, döntően ázsiai tulajdonú akkumulátoripari beruházások eddig mintegy 720 milliárd forint közvetlen állami támogatásban részesültek. Emellett a kormány további körülbelül 1000 milliárd forint közpénzt fordított az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre.
Mindez nagyjából 10–12 ezer új munkahelyet hozott létre, ami azt jelenti, hogy egyetlen új állás akár 100 millió forintba is kerülhetett. Közgazdászok szerint a hazai kis- és középvállalkozások ennek töredékéből is képesek lennének munkahelyeket teremteni. Felmerül tehát a kérdés: valóban ez a felelős, nemzeti gazdaságpolitika?
A gazdasági kockázatok mellett egyre erősebbek a környezeti aggályok is. Az elmúlt években több helyszínen – különösen Debrecenben és Gödön – civilek tártak fel súlyos szennyezéseket. Bár bizonyítékok kerültek nyilvánosságra, sokak szerint a hatóságok és a politikai vezetés nem minden esetben léptek fel kellő határozottsággal. Az ügyek folyamatosan kerülnek napvilágra, részben a közelgő választási kampány felfokozott politikai légkörében.
Adásunkban ezekről a kérdésekről beszélgetünk: mennyire fenntartható a jelenlegi iparpolitika, milyen gazdasági és társadalmi kockázatokkal jár, és van-e alternatívája Magyarország számára.
Előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.
Fotó:Sarkadi Péter.
