Meglepő, de ezt senki nem tudja megmondani.
A természetvédelem központi jelentőségű fogalma a biológiai sokféleség, azaz biodiverzitás. Jelentése igen tág: az élőlények sokféleségének teljességét írja le. Ennek a leginkább ismert eleme, „mutatója” az egy adott területen előforduló, megszámolható fajok száma. Ide tartozik emellett az egyedeken belül megtalálható gének, illetve az egyedekből összeálló populációk, állományok változatossága is. A fajokból létrejövő társulások (például a középhegységeinkben sok helyen megtalálható bükkösök), illetve a nagy területeket lefedő biomok is változatosak – például a tajga, a tundra, vagy a mérsékelt övi lombhullató erdő is a biomok közé tartozik.
Az 1972 és 1996 között megjelent Búvár Zsebkönyvek egy jó áttekintést, válogatást adnak a Földön és a Magyarországon előforduló állatokról, növényekről, gombákról és egysejtűekről. Gyerekkoromban azt gondoltam, hogy bár ez csak egy, a nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő sorozat, a „komoly” biológusok bizonyára minden fajt meg tudnak határozni. Később kiderült számomra, hogy nagyon messze vagyunk attól, hogy a bolygón előforduló összes fajt ismerjük, és még a számokra vonatkozó becslések is nagyon tág határok között mozognak. Nemrégiben Páll-Gergely Barnának, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) munkatársának vezetésével, sok szakemberrel közösen egy tudományos cikkben https://link.springer.com/article/10.1007/s10531-024-02934-6 összegyűjtöttük a hazánkban előforduló, a tudomány számára ismert állatfajokat. Az összesítés kimutatta, hogy majdnem 36 000 állatfajt tartanak nyilván a hozzáértők hazánkban. A kutatás rávilágított, hogy a hazai állatfajok majdnem felét senki nem tudja meghatározni Magyarországon. Pedig például a természetvédelemben nagyon fontos lenne, hogy jól ismerjük a nálunk előforduló fajokat.
Hány faj fordul elő a Földön?
Fontos megkülönböztetni a Földön élő fajok számát és ezek egy részhalmazát, a tudomány számára ismert élőlényeket. Az előbbire csak becslések vannak, míg az utóbbira tudunk valamennyire pontos számot mondani. A bolygónkon előforduló összes faj kapcsán a jelenleg talán leginkább elfogadott becslés 8,75 millió. https://journals.plos.org/Plosbiology/article?id=10.1371/journal.pbio.3002388 J. Locey és Jay T. Lennon becslése viszont egészen szélsőséges: ők egymilliárdra becsülik ezt a számot. https://www.pnas.org/doi/full/10.1073/pnas.1521291113
A tudomány számára ismert fajok legjobb összesítését talán a Catalogue of Life https://www.catalogueoflife.org/ weboldal adja: ez egy helyen összegyűjti a világon mindenfelé élő, rendszertannal foglalkozó szakemberek tudását. Jelenleg 2 238 246 kortárs (azaz nem kihalt) faj szerepel az adatbázisban. Ennek túlnyomó többsége úgynevezett eukarióta élőlény, azaz sejtmaggal rendelkeznek a sejtje(i). A szakemberek mintegy 25 000 baktériumfajt ismernek, illetve 700-800 archebaktériumot. Ez utóbbiak a baktériumokhoz sok tekintetben hasonlóak, túlnyomórészt egysejtű, sejtmag nélküli, azaz prokarióta szervezetek.
A magyarországi élővilág számokban
Jelenleg nincsen friss összesítés a nálunk előforduló állat-, növény-, gomba-, baktérium- és archebaktériumfajok számáról; a legutóbbi 2001-ben jelent meg. Richard B. Primack amerikai kutató „Essentials of Conservation Biology” (A természetvédelmi biológia alapjai) címen írt klasszikus tankönyvét Standovár Tibor, az ELTE kutatója fordította le magyarra, és jelentősen kibővítette, a magyar viszonyokra alkalmazta. https://www.libri.hu/konyv/richard_b_primack.a-termeszetvedelmi-biologia-alapjai.html Itt egy külön fejezetben gyűjtötte össze, hogy mit lehet tudni a hazai élővilágról. Ezen 2001 összesítés szerint 90-95 000-re becsülhető a hazánkban a taxonómusok által megtalált fajok száma.
Rédei Tamás, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa elmondása szerint a hazai virágos növények, nyitvatermők és harasztok együttes száma mintegy 3100. Vörös Lajos, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa szerint a mohák közé maximum 500, az algák közé 5-10 ezer faj tartozik Magyarországon. Felföldi Tamás, az ELTE Mikrobiológiai tanszékének munkatársa a Zöld Hang kérdésére kifejtette, hogy a baktériumokról és archebaktériumokról nincsen hazánkra vonatkozó összesítés. Az ismert fajok száma mintegy 20 000, de a legtöbbet csak a DNS-állományának leolvasása alapján „látjuk”. Becslése szerint legalább 100 000 baktérium és 1 000 archebaktérium lehet hazánkban.
A szakemberek rendszeresen találnak olyan fajokat Magyarországon, amelyek újak a hazai élővilág ismerete számára. Időnként a tudomány számára is teljesen új fajok is előkerülnek – ilyen például a bugaci nőszőfű. Németh Attila, a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősárának munkatársa kollégáival a külalakra nagyon hasonló földikutya egyedek genetikai vizsgálatával kiderítette, hogy a Kárpát-medencét több földikutya faj is lakja. Idegenhonos, azaz eredetileg más térségekben élő fajok is megjelennek Magyarországon, míg egyes őshonos fajok kipusztulnak. Így folyamatosan változnak az ismereteink a hazai fajokkal kapcsolatban.
És mi van a vírusokkal?
A fenti összesítésekben nem szerepelnek a vírusok, mert azok az élet jelenleg használatos definíciói szerint nem élőlények – valahol az élettelen világ és az élőlények között találhatók. Mégis érdemes megemlíteni, hogy Eugene V. Koonin és munkatársai 2023-ban https://pasteur.hal.science/pasteur-03953101/document tízmillió és egymilliárd közé tették a Földön létező vírusfajok számát.
Más mutatók
Mint említettük, a változatosság fontos mutatója a fajok száma, de az élővilág változatossága ennél sokkal többet jelent. Egy 1997-es számítás szerint https://www.science.org/doi/10.1126/science.278.5338.689 a fajokon belül 1,1 – 6,6 milliárd populáció élhet a Földön, emellett egy másik összesítés szerint http://coastalforests.tfcg.org/pubs/Global%20200%20ecoregion.pdf 238 ökorégiót lehet elkülöníteni. A WWF természetvédelmi szervezet 14 szárazföldi biomot használ.
Mit is kell tennünk a fajok megőrzése érdekében?
A hazánkban élő fajokkal foglalkozó taxonómusok száma sajnos csökkenő tendenciát mutat. Fontos lenne megfordítani ezt a folyamatot, és fiatal kutatókat bevonni a kutatásba, új munkahelyek létrehozásával, az önkéntes kutatók támogatásával, a fiatalok érdeklődésének felkeltésével.
Báldi András, a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa a Zöld Hang számára azt nyilatkozta, hogy „gyakran felmerül az a kérdés, hogy hogy mit kell tenni a fajok megőrzése céljából. Gyakori dilemma, hogy inkább ezt, vagy inkább azt kellene tenni, inkább az élőhelyeket, vagy inkább a népszerűbb fajokat védjük, vagy inkább az ismeretterjesztést, oktatást, vagy a szakpolitikai tanácsadást, vagy éppen a kutatómunkát részesítsük előnyben. Szerintem rég túl vagyunk az ilyen problémázáson. Nem kell választani, minden téren egyszerre kell nagyokat lépni. Meg kell teremteni a kedvező társadalmi környezetet, amihez a lakossággal meg kell értetni, hogy részei vagyunk az élővilág rendszerének, ha az megroggyan, annak kedvezőtlen hatása lesz a mi életszínvonalunkra is. Például az oktatást, képzést, és ismeretterjesztést kellene megváltoztatni. Megemlíthetem a mesterséges intelligenciát (MI-t), mely egyszerre tudja segíteni ezt a munkát, illetve aláásni a tudományos hitelességet. Mivel a megbízhatóság az alapja az üzeneteinknek, jó volna tudni mi, és hogyan készült MI bevonásával. Mi magunk például az ismeretterjesztésnél tudunk hatékonyak lenni, azaz sokakat elérni, bár nem mindenki lehet Attenborough. Ezzel együtt a jogi rendszert is egy élővilágközpontú társadalomnak és gazdaságnak megfelelően kell átalakítani. Idehaza a tudomány és döntéshozók közötti hatékony kommunikációs csatornák kialakítása még várat magára. Jó, és szinte példa nélküli az EU Green Deal és a hozzá kapcsolódó stratégiák, melyek közül az első a Biodiverzitás stratégia volt – mintegy elismerve, hogy a tágabb élővilág rendszerét kell először megcélozni és megőrizni, és ahhoz illeszteni a többi terület elképzeléseit, melyek végső soron az élővilág rendszereire épülnek. Ennek a legutolsó állomása a Természet-helyreállítási Rendelet, mely minden EU országban kötelezővé teszi 2030-ig – többek között – a beporzó-populációk csökkenésének visszafordítását, a rossz állapotú élőhelyek 30%-nak helyreállítását, magas diverzitású agrártájak kialakítását, az erdőkben a holtfa mennyiségének növelését, stb. Ez egy olyan lehetőség a természeti értékek helyreállítására, melyet minden józanul gondolkodó, és az unokáink jövőjét féltő döntéshozónak komolyan kell vennie. Szerencsére számos élőhelyrestaurációs kutatás történt idehaza, sok beavatkozást hajtottak végre például a nemzeti parkok. Országos ökoszisztéma alaptérképünk is van (http://alapterkep.termeszetem.hu/), és így tovább. Tehát a szükséges tudás alapjai hazánkban rendelkezésre állnak” – nyilatkozta a hazai természetvédelem elismert kutatója, Báldi András.
