Pálmaházakban is tisztul a szennyvizünk

A korszerű szennyvíztelepnek alig van szaga és energiát is termel. De mi az a dunavirág és a fauszoda?

Tiszta vizet a Dunába!

A 2000-es évek elején a Védegylet környezetvédelmi civil szervezet irodájában volt egy plakát. Egy fekete-fehér (vagyis inkább barna-fehér) fotó volt rajta, és a Parlament mellett egykor működő fauszodát mutatta be. 1920-ban egy fából készült építmény úszott az Országház előtt a vízen, amely lekerített egy darabot a folyóból és itt biztonságban úszhattak, fürödhettek az emberek a Dunában. Csodálkozva néztem ezt a fotót, és azt gondoltam, hogy manapság ilyen nem lehetséges, hiszen mindenféle betegséget kapnék el, ha megmártóznék a folyóban. Az Erzsébet hídnál, az egykori Ördög-árok kifolyójánál horgászó férfiakat nézve pedig azt gondoltam, hogy én biztos nem enném meg azokat a halakat, amiket kifognak.

Pár évvel később megismertem Magyarország egyik legszebb helyét, a Szentendrei-sziget csúcsát a Duna-kanyarban. Kiderült, hogy ott lehet fürödni a Dunában. Aztán 2009-ben több évtized munkája, beruházásai után közel 100%-osra bővült a budapesti szennyvíz tisztítása. Idén nyáron már a Kopaszi-gáton, Budapest XI. kerületében is fürödtem a Dunában. Olyasmi élmény volt, mintha a Balatonban úszkálnál – ki gondolta volna ezt 25 évvel ezelőtt! És a Valyo nevű civil szervezet javaslata szerint újra létesülhetnek majd talán fauszodák is a Fővárosban.

Környezet-és természetvédelmi siker – némi árnyoldallal

A dunavirág a híres tiszavirág közeli rokona, egy kisméretű rovarfaj, a kérészek közé tartozik. Csak tiszta vízben él meg. Élete nagy részét a vízben tölti lárvaként, majd augusztusban a rajzás idején tömegesen repül a víz felett, párzik, és a nőstény a vízbe szórja a petéit. Ezután a felnőtt egyedek elpusztulnak. Emiatt mondják a rövid ideig tartó dolgokra, hogy „kérészéletű”. Ez nem teljesen igaz, mivel a dunavirág a rajzás előtt egy évig a vízben él lárvaként, de végül is az egy év is rövid időnek számít az emberek életéhez képest. Évtizedekkel ezelőtt szinte a teljes magyarországi Duna-szakaszról kipusztult a faj. Biológus körökben 2012-ben szenzációt okozott, hogy Tahinál 40 év után újra hatalmas tömegben rajzottak a dunavirágok a folyó felett; azóta Budapestnél is megjelentek. Ez a nagyon pozitív természetvédelmi siker a vízminőség jelentős javulásának köszönhető. Sajnos mintegy „beárnyékolja” a történetet, hogy a Duna hídjainak éjszakai világítása megzavarja a kérészeket, és tömegesen elpusztulnak a párzásra készülő egyedek. Kriska György, az ELTE és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója vezetésével szerencsére már kifejlesztettek egy megoldást erre a problémára.

Mi történik azután, hogy lehúzzuk a WC-t?

Nemrégiben Kirschteuer Gergővel, az Organica Water projektmérnökével körbejártunk egy szennyvíztisztító telepet, ahol sok érdekeset tapasztaltunk. Az embernek az az előítélete egy ilyen telepről, hogy büdös van és csatornákat, csöveket, ülepítőmedencéket láthat az ember. Mivel már voltam korábban Organica technológiával épült üvegházban, sejtettem azért, hogy ez nem így lesz.

Ha Magyarország egyik városának csatornázott utcájában valaki lehúzza a WC-t, „először a helyi csatornahálózatnak az első ágába kerül a szennyvíz. A nagyobb városokban egyesített csatornarendszert találunk, tehát egybe folyik a lakossági szennyvíz és az esővíz.” – mondta a Zöld Hangnak Kirschteuer Gergő. „A legtöbb esetben ez különböző ágakon keresztül gravitációsan érkezik be a szennyvíztelepre, néhány esetben vákuumos elven alapul a rendszer. Közben átmegy különböző átemelőállomásokon. Amikor beér a telepre, akkor először is rácsokon keresztül szűrik ki a nagyméretű szennyezőket. Túlnyomórészt nedves törlőkendők, női higiéniai eszközök akadnak fel, de mindenféle szemét előfordul, amit a WC-be dobnak és lehúznak az emberek. A főzés után, mosogatáskor leengedett olajok, zsírok, a mosásból a tisztítószerek is ide kerülnek. Az emberek ruhájáról, bőréről, az utcáról rengeteg homok mosódik be. Egy zsír- és homokfogó műtárgyon a felúszó zsírt kotorják le a szennyvíz tetejéről, és a homokot, illetve más ásványi anyagokat is ki tudják ülepíteni. Ezek után a vízben főként lebegő és oldott szerves szennyezőanyagok, valamint oldott sók és tápanyagok maradnak.”

Varjú helyett kacsa – ez jelzi a vízminőség javulását

Látogatásunk elején az előülepítőt néztük meg. Az itt ülepedő primer iszapot nagyobb telepeken helyben tudják biogáz gyártáshoz hasznosítani, de kisebb telepeken is esetenként gyűjtik, és környező biogáz üzemekbe szállítják. A felszíni habszedő a képen a jobb alsó sarokban látható. Ahogy a habszedő lassan forog a tisztítóberendezés körül, a leszedett úszó anyagot a bal alsó sarokban, a kerítéssel körülvett terület felett látható csapdába tolja. Ez egy elég régi, 20. század eleji találmány, és azóta is világszerte használják fáziselválasztásra.

A kör alakú, nyílt vízfelszínű előülepítőben még dolmányos varjak keresgélnek táplálékot. A folyamat végén a hasonló kialakítású utóülepítőben kacsák (tőkés récék) úszkálnak – nekik merőben mások az ökológiai igényeik, és ők már tiszta vizet jeleznek.

Az így ülepített szennyvízből a felül úszót szintén lekaparják. Az általunk megtekintett telepen a szennyvíz a biológiai tisztítási fokozatba kerül, amely az Organica cég technológiáján alapul. Ez egy IFAS-rendszer, ami az Integrated Fixed-film Activited Sludge rövidítése. A Föld élőlényeinek nagy része oxigénes környezetben él, „őket” nevezik aerob szervezeteknek. Vannak viszont olyan baktériumok, amelyek az oxigénben szegény, oxigénmentes környezetet szeretik, „ők” anaerobok. „A szennyvíztisztítóban az oxigénmentes, szakkifejezéssel anaerob-anoxikus zónában a baktériumok segítségével nitrogéneltávolítás zajlik. A szennyvízben található nitrogéntartalmú vegyületek (nitrit, nitrát és ammónia) oxigénjét fel tudják használni a baktériumok, így ’meg tudják enni’ a szénvegyületeket. Az anoxikus zónánál azért előnyös az itt található fix film, mert azt a felületet gyakorlatilag csak olyan baktériumok fogják benépesíteni, amelyek ott jól érzik magukat. Utána következik a levegőztetett szakasz, a szennyvíztisztító legnagyobb része. Itt távolítják el a maradék szénszennyezőket a baktériumok. Ezután egy utóépítőbe áramlik a szennyvíz, ahol ezt az eleveniszapot le tudják ülepíteni, majd egy fertőtlenítési lépésen megy keresztül, és be tud folyni már a legközelebbi vízfolyásba, vagy tóba” – mondta Kirschteuer Gergő.
 

Az üvegházban élő növények rácsokon keresztül a szennyvízbe növesztik a gyökereiket; termőfölddel egyáltalán nem érintkeznek. Műtrágyát, táplálékkiegészítőt se kapnak – teljes mértékben a szennyvízből nyerik a számukra szükséges folyadékot és tápanyagokat. A felületükön sokféle törzshöz tartozó baktérium telepszik meg, és a sok egysejtű egy biológiailag aktív felületet, úgynevezett biofilmet alkot. A baktériumok a növényekkel együtt, azokkal szimbiózisban élnek. Így együtt kiszűrik a szennyvízből a szennyezőanyagokat, tisztítják a vizet. Ugyanakkor a rendszerben a gyökerek mellett mesterséges hordozók is vannak, és azokon is élnek egysejtűek. Itt Magyarországon üvegházban élnek ezek a melegigényes növények. Meglepetésként egy igazi banánfát is találtunk itt. „Az üvegházban található banán teljes mértékben ehető, a belsejébe, a gyümölcsbe nem jut semmilyen káros anyag, vagy fertőző baktérium. Természetesen egy alapos külső mosás érdemes lehet, de banánnál ez kevésbé szempont. Ugyanakkor ez nem annyira finom banán, nem ugyanaz a fajta, mint a bolti” – árulta el a Zöld Hangnak Kirschteuer Gergő.
 

Mindig az a szűk keresztmetszet, hogy milyen növényeket tudnak venni a helyi boltban a cég munkatársai. Itt Magyarországon nem terveznek olyan növényekkel, amelyeket Indonéziából kellene importálni, hiszen ez nem lenne fenntartható. Az Organica Water trópusi országokban is telepít szennyvíztisztítókat, ott nem üvegházban, hanem a szabad ég alatt nőnek a helyben elérhető növények. Kanadában viszont értelemszerűen üvegházakat építenek. Hazánkban az üvegházat nyáron temperálni kell, be kell állítani a hőmérsékletét. Télen az áthaladó szennyvíz meleget ad a növényeknek, így azok nem pusztulnak el. A praktikus, tisztító funkció mellett szépséget is adnak a növények a telepnek. „Itthon is szép a növényzet, de amikor elmegy az ember egy trópusi környezetbe, az egy teljesen más nagyságrend tud lenni” – mondta Kirschteuer Gergő.

Ellenőrzött minőség

A telepről távozó víz minőségét szigorúan ellenőrzik. „Ha a nap felé tartjuk a vizet, akkor látjuk, hogy mennyi lebegő anyag van benne; ezt angolul Total Suspended Solid-nak nevezik, ’összes lebegőanyagnak”. A laboratóriumban mg/l-ben mérik ezt az értéket. Ha az üvegházban vettünk volna egy mintát, az egy barna víz lett volna és nagyjából 2000 mg/l lett volna a lebegő anyag koncentrációja, tehát 2 g iszap van a vízben literenként. Amikor ezt kiengedik a folyóba, akkor már nagyon kevés, 10-22 mg/l az iszap értéke, azaz 100 literben van egy grammnyi lebegő anyag összességében.

A szennyvíztisztító telepről távozó vízben a kémiai oxigénigényt (rövidítve KOI) is mérik. Ez a víz szervesszennyezőanyag-mértékének meghatározására szolgáló mutató. Ami talán ennél is fontosabb, az a nitrogén – ezt teljes nitrogéntartalomként (Total Nitrogen, TN). A TN-en belül változó lehet az ammónium- és a nitrát-ionok aránya, és ezeknek különböző hatásuk van. TN-re 10 a határérték Magyarországon nagy telepek esetén, közepes méretnél pedig 15. Ezek nagyon szigorú értékek.

A magas szervesanyag-tartalmú szennyvíz-iszapból biogázt állíthatnak elő nagyobb telepeken, majd ezt elégetve energiát és hőt termelnek. Ez is része a magyarországi szennyvíztisztító telepek környezetvédelmi törekvéseinek.

Kirschteuer Gergő szerint „inni nem érdemes az elfolyóból, nem felel meg az ilyesféle minőségi elvárásoknak – és hát nem is kell neki. Vannak országok, ahol ez szükséges, de mivel hatalmas extra pénzügyi vonzata lenne, így csak vízszegény országokban alkalmazzák, ott is inkább általában locsolásra, WC használathoz. Ehhez külön csatornahálózat is van kiépítve. Ilyet Ausztráliában látni, illetve az arab régió gazdagabb országaiban (például Bahrein-ben).” Ma már az egy különös és szokatlan látvány, amikor hatalmas esőzés van, túl vannak terhelve a szennyvíztelepek, és belefolyik szennyvíz a folyóba. Ilyenkor láthatóan más színe van a szennyvíznek, mint a folyónak.

A dunavirág és a fauszoda sorsa azt mutatja, hogy az élővilágnak és az embereknek is sokat jelent a víz megtisztítása. Ha az is érdekli a Kedves Olvasót, hogy honnan származik a csapvíz Budapesten, akkor ezt a cikket is érdemes elolvasni.