Hogyan változtatta meg a sérülékeny vizes élőhelyet a klímaváltozás, a szárazodás, és az emberi tájátalakítás? Miért fontos a Sasfészek-tó fennmaradásában egy civil szervezet kitartó munkája? Egy természetvédelmi „állatorvosi ló” Páty környékén.


Milyen jövő vár a fővárosi agglomeráció vizes élőhelyeire? – e témában tartottak előadásokat az agglomeráció vizes élőhelyeinek helyzetéről, jövőjéről, a jó és rossz emberi tájátalakításokról, invazív fajokról a Telki Közösségi Tér és Könyvtárban. A rendezvényt a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület, a Telki Közéleti Klub, a Budai Permakultúra, és Telki Község Önkormányzata közösen szervezte.
A Zsámbéki-medence területének hidrológiai értékei közt csupán két természetes tó van: az egyik az „Üvegtigris” című filmből jól ismert Garancsi-tó Tinnye és Piliscsaba közt, a másik pedig a Biatorbágytól északra, a Sasfészek-dűlő és a Malomi-dűlő között elterülő Sasfészek-tó. Utóbbi azon kevés vizes élőhelyek egyike, ahol még viszonylag háborítatlanul élnek a kócsagok és szürke gémek, sőt, vidrák is látogatják. Hajdanán a pátyiak kedvelt pihenőhelye volt, gyakran kijártak ide horgászni, fürödni, vagy csak gyönyörködni a tájban. A vadregényes környezet a filmrendezőket is megihlette: itt építették fel Émile Zola világhírű regényének díszleteit és itt forgatták pátyi statisztákkal 1962-ben a Germinal című filmet. Az elmúlt fél évszázad során többször felmerült a tó kiszárításának az ötlete, több alkalommal is kiszakítottak belőle kisebb-nagyobb területeket.


Páty határában az M1 autópálya és a 100-as út találkozásánál a MOL kút mellett található a Sasfészek- tó, melyet a 90-es évek elején ipari területté minősített a Pátyi Önkormányzat, és magántulajdonba került. 1997-ben elkezdték a tavat betemetni, de ezt egy civil kezdeményezés meg tudta állítani. A terület bár helyi védelmet kapott, az indulatok nem csitultak, később szerették volna a védettséget feloldani, de végül – talán a folyamatos civil figyelem hatására – a terület tulajdonosa az önkormányzatnak adta a tó területét. 2007-ben természetvédelmi kezelési terv készült, és egy tanösvény is épült a 4,5 hektáros, nádas, mocsáros tó partján. A környék jelentős területrendezése miatt a tó elvesztette a vízgyűjtő területének 40 százalékát, az eredeti 6 hektáros területének pedig kb. a 20 százalékát. Az elmúlt pár évben a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület önkéntesei természethelyreállítási munkát végeztek. Többek között ennek részleteiről is mesél podcastunkban Böhm András, a Zsámbéki-medence Természetvédelmi Egyesület elnöke a „Sasfészek-tó. Lesz-e 20 év múlva?” című előadásában.
A hanganyagot készítette és szerkesztette Sarkadi Péter.