A Google titkos kutatólaboratóriumának korábbi üzleti igazgatója, Mo Gawdat tanúja volt a mesterséges intelligencia születésének és berobbanásának, ám technooptimistából mára az AI egyik legprovokatívabb kritikusává vált. Figyelmeztetéseit egyesek bölcs előrelátásnak, mások megalapozatlan riagatásnak tartják.
A baljós próféta: Egy tech bennfentes pálfordulása
Mohamed “Mo” Gawdat referenciái kifogástalanok. Az egyiptomi születésű Gawdat vállalkozóként és íróként éveket töltött a technológiai innováció epicentrumában, először sikeres üzleti vezetőként, majd a Google X üzleti stratégiájának megalkotójaként. 2007 és 2017 közötti hivatali ideje alatt Gawdat olyan projekteket felügyelt, amelyek akkor a lehetetlensség határait feszegették, mint például az önvezető autók vagy az internetet sugárzó léggömbök. Gawdat nézőpontja azonban drámaian megváltozott egy személyes tragédia után, mikor 2014-ben fia egy rutinműtét során meghalt. Ez késztette arra, hogy megírja a “Solve for Happy” című könyvet, amelyben az emberi elégedettség mechanizmusát vizsgálta. Ezt az introspektív szemléletet kombinálta a mesterséges intelligencia berobannásakor szerzett első kézbeli tapasztalataival, amikor 2021-ben megírta a –gyorsan bestsellerré váló – “Scary Smart” (Ijesztően okos) című könyvét, amelyben bennfentes kritikusként igen korán komoly kérdéseket fogalmazott meg a mesterséges intelligencia által uralt jövőnkkel kapcsolatosan.
A viták: Elővigyázatosság vagy riogatás?
Gawdat kijelentései nem voltak ellentmondásmentesek. A kritikusok szerint jóslatai már-már a technofób riadalmak felé hajlanak, és potenciálisan elfojtják a hasznos AI alkalmazások fejlesztését. Az a nagyon korai és nagyon sarkos állítása, miszerint „az AI forradalom miatt egyetlenegy munkahely sincs biztonságban, beleértve a vezérigazgatókat is” komoly szkepszist váltott ki a közgazdászokból, akik amellett kardoskodnak, hogy történemileg a technológiai átalakulás megszüntetett ugyan munkákat, de közben új foglalkoztatási lehetőségeket is létrehozott. Gawdat ilyenkor mindig a számokra és arányokra utal, mondván hogy bár elképzelhető, hogy lesz néhány új munkaterület az AI miatt, de ezek mennyiségben eltörpülnek az AI által megszüntetett munkahelyekhez képest.
Néhány AI kutató szerint Gawdat antropomorfizálja a mesterséges intelligenciát, amikor az MI-fejlesztést a gyermekneveléshez hasonlítja. Mások azért bírálták, hogy általában túlbecsüli a mesterséges intelligencia jelenlegi képességeit, és éppen ezért megalapozatlanok azon jóslatai, hogy már 5-10 éven belül paradigmaváltások várhatók. Sokan azzal érvelnek, hogy az intézményi tehetetlenség és a technikai korlátok jelentősen lelassítják majd a mesterséges intelligencia tényleges elterjedését.
Tíz radikális elképzelés, avagy Mo Gawdat jövőképe
Hogy pontosabban mik is a Gawdat-féle jóslatok, amelyek gyakran kiverték a biztosítékot, alább egy kis ízelítő:
1. Az utolsó emberi innováció
Gawdat szerint az általunk ismert emberi innovációk végéhez közeledünk. Azt állítja, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan felülmúlja az emberi kreativitást és problémamegoldó képességeket, így hát a mostani potenciálisan az utolsó olyan nemzedék, amelyben az emberek a technológiai fejlődés elsődleges mozgatórugói. Minden innováció ezután vagy mesterséges intelligencia által támogatott, vagy teljes egészében mesterséges intelligencia által generált lesz.
2. A hagyományos foglalkoztatás halála
Gawdat „100%-os baromság”-nak minősíti azt az elképzelést, hogy a mesterséges intelligencia tömegesen új munkahelyeket teremt, és azt jósolja, hogy az AI sokkal gyorsabban szünteti meg a pozíciókat, mint ahogyan létrehozná őket. Olyan jövőt képzel el, ahol még a felsővezetők is feleslegessé válhatnak, mivel a mesterséges intelligencia rendszerek hatékonyabbnak bizonyulnak még a stratégiai döntéshozatalban is.
3. A mesterséges intelligencia mint az emberiség utolsó gyermeke
Talán legfilozófikusabb jóslatában Gawdat azt sugallja, hogy a mesterséges intelligencia az emberiség utolsó „leszármazottja” – egy digitális gyermek, amely vagy tiszteli alkotóit, vagy fellázad ellenük. Ez a megközelítés a jelenlegi mesterséges intelligencia fejlesztését az emberiség történetének legfontosabb “szülői kihívásanak” tartja. Ennek sikere vagy kudarca fogja eldönteni, hogy a mesterséges intelligencia az emberiség legnagyobb vívmánya vagy éppenséggel mindannyiunk hóhéra lesz-e.
4. Az ötéves felismerhetetlenségi küszöb
Gawdat azt jósolja, hogy világunk öt éven belül teljesen felismerhetetlenné válik a mesterséges intelligencia exponenciális fejlődése miatt. Ez az idővonal-lerövidítés azt sugallja, hogy a múltbeli fokozatos technológiai adaptációs mintákat hirtelen és drámai változások váltják fel, amelyek miatt az alkalmazkodás, mind az egyének, mind az intézmények számára nagyságrendileg nehezebb lesz.
5. Autonóm pénzügyi ügynökök 2025-re
Gawdat arra számít, hogy már 2025 végére a mesterséges intelligencia ügynökei képesek lesznek önállóan kezelni a befektetéseket, meg lehet őket bízni azzal, hogy meghatározott hozamcélokkal befektessék a pénzünket. Nem elég hogy AI-tanácsadók lesznek, de teljesen autonóm pénzügyi rendszerek is kialakulhatnak, amelyek teljesen átalakíthatják a mai paici viszonyokat.
6. A szoftverfejlesztői karrierek vége
Gawdat figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia „eljön” a szoftverfejlesztői állásokért is, konkrét példákkal illusztrálja, hogy az AI hogyan alakítja át már most a technológiai ipart. Azt jósolja, hogy a programozás, mint emberi szakma elavulttá válik, mivel a mesterséges intelligencia rendszerei hatékonyabban tudnak majd kódot írni és optimalizálni, mint az emberi fejlesztők.
7. AI hidegháború és globális fragmentáció
Gawdat arra is figyelmeztet, hogy könnyen kialakulhat (sőt már kialakuló félben van) egyfajta technológiai nacionalizmus, ami az inkompatibilis AI-rendszerek és szabályozások miatt nem csak egy geopolitikai versenyt, hanem veszélyes új töréseket fog okozni a globális együttműködésbe. Ez az új “AI hidegháború” végső soron károsíthatja az emberiség kollektív érdekeit, sőt akár eddig nem ismert etikai válságokhoz és disztópiákhoz vezethet.
8. A tükörprobléma: Az AI tükrözi az emberi hibákat
Gawdat gondolkodásának középpontjában az a gondolat áll, hogy az AI „mindent, amit tud, tőlünk tanult” beleértve az alapvetően önző viselkedési módunkat. Azt állítja, hogy a jelenlegi AIfejlesztési irányok felerősítik az emberiség legrosszabb tulajdonságait – a kapzsiságot, az elfogultságot és a hatalomvágyat –, olyan rendszereket hozva létre, amelyek emberfeletti mértékben testesítik meg ezeket a rossz tulajdonságokat.
9. Egyéni felelősség a fajok fennmaradásáért
Sok olyan AI-szakértővel ellentétben, akik a technikai megoldásokra vagy a szabályozási keretekre összpontosítanak, Gawdat leginkább az egyénre helyezi a felelősséget abban a kérdésben, hogy milyen lesz a jövő AI-rendszere. Azt állítja, hogy mindenkinek tudatosan mintát kell képezni arra nézve, hogy milyen viselkedést mutat az AI-rendezereknek, hiszen a gépi tanulási rendszerek elkerülhetetlenül tükrözni fogják az emberi tevékenység adatmintázatait.
10. Vagy-vagy: utópia-disztópia kettőssége
Gawdat a mesterséges intelligencia jövőbeli hatását alapvetően binárisként mutatja be: azaz az AI vagy példátlan utópikus bőséget és fejlődést, azaz az emberi virágkorát hozza el, vagy egy disztópikus rémálmot teremt, ahol az emberek egyszerűen elavulttá válnak. Azt állítja, hogy nincs középút, és a két kimenetel közötti választás teljes mértékben attól függ, hogyan fejlesztjük és telepítjük a mesterséges intelligencia rendszereit az elkövetkező években.
A Próféta platformja
Akár előrelátó figyelmeztetésnek, akár technológiai rémhírterjesztésnek tekintik, Gawdat hangja, bennfentes nézőpontja és időzítése miatt nagy súllyal bír a mesterséges intelligenciával kapcsolatos diskurzuson belül. Jóslatai olyan pillanatban érkeztek, amikor a mesterséges intelligencia képességei rohamosan fejlődnek, így figyelmeztetései aktuálisabbnak és relevánsabbnak tűnnek, mint akárcsak két évvel ezelőtt.
Alapüzenete továbbra is következetes: a következő néhány év az emberiség legfontosabb próbáját jelenti. Gawdat véleménye szerint nem csupán új technológiákat fejlesztünk, hanem aktívan megteremtjük a Föld evolúciójának következő szakaszát. A kérdés nem az, hogy a mesterséges intelligencia mindent átalakít-e (ez már eldőlt), hanem, hogy ebben az átalakulásban megmarad-e az emberi élet méltósága és egyáltalán központi jelentősége, vagy fajunk épp egy evolúciós zsákutcába sétál bele.
A mesterséges intelligencia villámgyors fejlődése mellett, Mo Gawdat radikális jóslatai egyszerre figyelmeztetésként és cselekvésre való felhívásként szolgálnak, arra ösztönözve minket, hogy ne csak azt fontoljuk meg, hogy mit tehet a mesterséges intelligencia, hanem azt is, hogy mit kellene tennie – és ki fog dönteni erről.
