Hogyan lesz egy pianínóból kinyitható franciaágy? Milyen következményei lettek a shoppingmámornak? Miért kellene betiltani a hirdetéseket? Mi az az agresszív élettartam tervezési stratégia, vagy a beépített elévülés? Hogyan lehetne visszajutni az eldobhatóból a rendbehozható társadalomba? Kiégés és az emberi kapcsolatok megreparálása –mindezekről szó esett a Megújuló Magyarországért Alapítvány negyedik klímaklubján. Zöld Hang podcast.
Pazarlás, eldobható termékek, tönkrement eszközök és tönkrement kapcsolatok. Vajon milyen összefüggés van a körülöttünk gyorsan cserélődő tárgyak és emberi viszonyaink között? Miért van értelme megjavítani a dolgokat, sőt, miért lehet értékesebb egy megjavított tárgy, kapcsolat, mint az eredeti?
A Megújuló Magyarországért Alapítvány negyedik klímaklubját 2025 január 15-én új helyszínen, a budapesti KAZI-ban tartották.
A beszélgetést vezető Szilágyi László, az MMAA kuratóriumi elnökének vendégei:
Szvetelszky Zsuzsanna szociálpichológus, a Repair című könyv egyik szerzője és
Gégény Noémi, a Para-fitt Sportegyesület alapítója, a teleki téri Repair Cafe Közösségi szerelde vezetője.
Érdi Péter–Szvetelszky Zsuzsanna: Repair
A szerzőpáros könyve egyszerre szól a felvetett problémákról, a megjavításhoz szükséges kreativitásról, önismeretről, személyiségfejlesztésről, illetve környezetvédelemről, társadalmi folyamatokról és azok tudatosabb megéléséről, esetlegesen a formálásáról is.
Szvetelszky Zsuzsanna: Négy évvel ezelőtt kezdtünk el Péterrel beszélgetni arról, mivel foglalkozik éppen, aztán beindított a beszélgetésünk, és elárasztottam szakirodalommal, idézetekkel. Ismertük egymás munkásságát, néhány hónap múlva megkérdezte, ne dolgozzunk-e együtt, és lassan kialakult a Repair koncepciója: két szemszögből vizsgáltuk a folyamatokat, és megpróbáltuk összeilleszteni a társadalomtudományos, illetve a természettudományos érveket, megközelítéseket. Persze sok esetben nehéz, és nem is kell szétválasztani ezt a kétféle megközelítést.
Mennyiben praktikus, akár tanácsokat is felvonultató a könyv?
A párkapcsolatokkal foglalkozó fejezetnél felsoroljuk azokat az ismérveket, amikor már vélhetően nem lehet megjavítani, erről rengeteg tanulmány, kutatás áll rendelkezésre. A tárgyak reparálásánál is felmerül a praktikum mellett a „filozófiai” szempont, amikor döntök, hogy megjavítom-e vagy sem, illetve hogy mennyit szánok rá akár időből, energiából, pénzből. Fontos tényező, hogy örömet is szerezhet a javítás folyamata, van annak élvezeti értéke, hogy hasznos dolgot csináltam, nem elhanyagolható tényező tehát az alkotás öröme. A javítás nem megőrzés vagy konzerválás, hanem újrateremtés, lehetőség arra, hogy újragondolva emelem be a környezetembe a régit.
Innen már csak egy lépés a globális, környezetvédelmi kérdések megközelítése, amikor a recycling, a megújulás, az újrahasznosítás kerül szóba. Van rá példa, hogy akár földrajzi régiókat is sikerül helyreállítani: ilyen az Adriai-tenger egy szakasza, amely évtizedekkel ezelőtt jóval szennyezettebb volt, ám kormányzati döntésekkel sikerült megtisztítani. A megjavítás tehát a lokális léptéktől szólhat egészen a globálisig is; persze egyre nehezebb komplexebb döntéseket hozni. A reformok a társas javítási igény eredményei.
Jó lenne, ha az egyének mellett a nagyobb társadalmi csoportok és a politikusok is elgondolkoznának azokon a kérdéseken, amelyeket a könyv felvet. Rettentő fontos a párbeszéd, ha ettől elzárkózunk, tovább nő a feszültség, ami csak növeli a problémákat. Időben kell megfogni a dolgokat, csak így előzhetjük meg a társadalmi tragédiákat.
Mennyire optimista a javíthatóság kérdésével kapcsolatban?
Szerintem nincs más út, csak az optimizmus. Van persze klímaszorongás, és vannak különféle társadalmi folyamatok által keltett félelmeink is, de végig kell gondolni, mit tehetünk egyéni szinten, és milyen társas stratégiák vezethetnek változáshoz, eredményekhez. Az emberiség együttesen végül is jó néhány problémát megoldott már, most is vannak pozitív törekvések. A lényeg, hogy a saját életünkben, szakmánkban, hatókörünkben legyünk tevékenyek, és indítsuk el a változást.
A fotókat és a hangfelvételt készítette, szerkesztette: Sarkadi Péter.
