A diabétesz világnapot minden évben november 14-én tartjuk. Hazánkban megközelítőleg 1 millió diagnosztizált cukorbeteg van, becslések szerint viszont további több százezer ember élhet úgy, hogy nem is tud anyagcsere-betegségéről. A cukorbetegség kontroll alatt tartása folyamatos odafigyelést igényel a mindennapokban, legyen szó a rendszeres testmozgásról, a tudatos táplálkozásról vagy a következetes szakorvosi konzultációkról. Azzal viszont továbbra is kevesen vannak tisztában, hogy a legnagyobb veszélyt a betegség súlyos szövődményei jelentik.
Az elmúlt évtizedekben valódi népbetegséggé „lépett elő” a diabétesz. 2021-re világszinten elérte az 537 millió főt az anyagcsere-rendellenességben szenvedők száma, 2030-ra pedig már közel 650 millió diagnosztizált esetet jósolnak az előrejelzések.
„Talán még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy további 240 millió, többnyire 2-es típusú cukorbeteg nem tud az állapotáról, ami lehetetlenné teszi a diabétesz kordában tartását és a pusztító egészségügyi következmények elkerülését”
– mondta a honlapunkhoz eljuttatott összeállításban Zentai Ágnes, a Harmónia Centrum tulajdonosa és igazgatója.
Milyen tünetek jelentkezésekor gyanakodjunk?
Az előrehaladott diabéteszhez erős szomjúságérzet társul, ami megnövekedett folyadékfogyasztással és nagyobb vizeletmennyiséggel is együtt jár. A cukorbetegek fáradékonyságra panaszkodnak, étvágyuk vagy egyáltalán nincs – és ebben az esetben jelentős súlyt veszítenek –, vagy pedig csillapíthatatlanul éhesek, ami az elhízásukhoz vezethet. A diabétesznél megnő a vérben, a vizeletben és a sejtekben a cukortartalom, ami táptalaja a különféle baktériumok és gombák szaporodásának. Emiatt megnő a húgyúti fertőzések és a különféle bőrfertőzések veszélye. Az immunrendszer működésének gyengülése pedig még tovább fokozza ezeknek a fertőzéseknek a veszélyét.
A cukorbetegség a leggyakoribb anyagcsere-betegség. A diabéteszre való hajlam örökölhető, kialakulásában azonban a legnagyobb szerepe az egészségtelen életmódnak van. A mozgásszegény életmód, a finomított szénhidrátokban (cukor, fehér liszt) és kalóriában gazdag táplálkozás, a feszített mindennapok és a tartósan stresszes állapot mind-mind hozzájárulnak a cukorbetegség kialakulásához. Mind a megelőzés, mind a diagnózist követő kezelés szempontjából sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük a súlyos szövődményeket. Ezek között fontos szerep jut a rendszeres vércukorszint-mérésnek, akár felmerül a cukorbetegség gyanúja, akár nem, ráadásul ma már laboratóriumi pontosságú, megbízható és kényelmes eszközök érhetők el az otthoni önellenőrzéshez is.
„A kezeletlen cukorbetegség a szövődményeivel okozza az egészség jelentős romlását. Az egyik gyakori tünet a viszkető bőr, a nem vagy nehezen gyógyuló sebek megjelenése az alsó végtagon, a lábszáron és a talpon. Gyakori tünet a kéz- és lábzsibbadás is, valamint az elsősorban éjszaka jelentkező lábikragörcs.
Súlyos szövődmény lehet az erek meszesedése, ami hosszú távon a végtagok érszűkületéhez, sőt, szívinfarktus kialakulásához vezethet. Az elszabadult cukorbetegség krónikus veseelégtelenséget is előidézhet. Becslések szerint az idült vesebetegségben szenvedők száma Magyarországon meghaladja a 1,5 millió főt. Az összes eset közel 40 százalékáért a cukorbetegség felelős. Emellett a retinánkat is károsíthatja, ami a látás romlását eredményezi” – ismertette a szakember.
Neuropátia, a csendes „gyilkos”
A cukorbetegség egyik szövődménye a diabéteszes neuropátia, azaz a cukorbetegeket fenyegető idegkárosodás. Az idegkárosodás kiemelkedő veszélyességét az adja, hogy a diabéteszesek 60-70 százalékánál előfordulhat életük során. Az idegek érzékelésének zavara miatt a cukorbeteg egyre kevésbé érzi a fájdalmat, ezért nem veszi észre a sebek kialakulását sem a lábán, hiszen nem fáj neki.
A neuropátiát, az idegek érzékelésének zavarát és a lábszárfekély seb kialakulását meg lehetne előzni a cukorbetegség megelőzésével, illetve kezdődő cukorbetegség esetén az életmód átalakításával. Sokat segít ebben az egészséges étrend, az egészséges testsúly megtartása, visszaszerzése, a rendszeres mozgás, a dohányzás és a túlzott italfogyasztás mellőzése, és nem utolsósorban a stressz eredményesebb kezelése.
„Ma Magyarországon a diabétesz szövődményeként évente kb. 2400 lábat vágnak le azért, mert a veszélyeztetettek nem figyeltek eléggé oda a cukorbetegség kezelésére. A kutatók évtizedek statisztikai adatait vizsgálva azt valószínűsítik, hogy a diabéteszesek között elvégzett lábamputációk közül 100 esetből 85 amputáció elkerülhető lenne a láb megfelelő ápolásával. A mi tapasztalataink is ezt támasztják alá, ugyanis akik problémájukkal időben hozzánk fordulnak, jó eséllyel el tudják kerülni az amputáció fenyegető rémét”
– tudtuk meg a Harmónia Centrum tulajdonosától.
Apró sebből ijesztő fekélyes seb
A cukorbetegség egyik leggyakoribb és legveszélyesebb szövődménye a lábon kialakuló fekély. Aki cukorbeteg, annak különösen figyelnie kell a lába megfelelő ápolására. A lábunkban és a lábfejünkben futó idegek testünk leghosszabb idegei, és az idegek károsodása szempontjából ezek a leginkább veszélyeztetettek. A leggyakrabban először a lábunkban futó idegek károsodhatnak, mert testünk teherhordozójaként az alsó végtagunkat éri a legnagyobb terhelés.
A neuropátiás láb azért veszélyes, mert ha itt károsodnak az idegek, akkor a sérüléseket és a gyulladásokat nem érzékeljük. Ezért ezek a sebek megfelelő ápolás nélkül könnyebben elfertőződhetnek, elfekélyesedhetnek. Ha az idegek károsodása még végtagi keringési zavarokkal is párosul, akkor ez még tovább növeli a lábon kialakuló fekély kockázatát.
„Kilencéves tapasztalatunk szerint az idegek érzékelésének zavara, a neuropátiás állapot nem gyógyítható. Ennek ellenére rendkívül jól kezelhető. Az idegek érzékelésében jelentős javulás érhető el egy-egy 5 alkalmas lökéshullám kezelés sorozattal. A kezelés néhány havonta megismételhető azért, hogy a lábakban az érzékelés fennmaradjon. A cukorbeteg lábán lévő seb kialakulását könnyebb megelőzni, mint kezelni”
– hangsúlyozta Zentai Ágnes, aki minden érintettnek és lehetséges érintettnek azt javasolja, hogy a Lábszárfekély megelőzése kérdőív kérdéseinek megválaszolásával ismerje meg lábának állapotát, és tudjon meg többet a lábszárfekély megelőzésének számára legfontosabb lehetőségéről.
„A cukorbetegek lábát kezelő rendeléseinken azt tapasztaljuk ugyanis, hogy ha azt kérjük, hogy ezt is meg azt is, meg még amazt is kellene csinálni az egészségükért, akkor leginkább nem csinálnak semmit a panaszukkal hozzánk fordulók. Ha viszont a legfontosabb dolgot kiemeljük a lábuk épségének megőrzéséért, akkor ezt az egy dolgot a legtöbben igyekeznek betartani. És ez a legfontosabb.
Azért, mert ezzel a cukorbeteg elindul az életmódváltás útján, ami akár jelentősen meg is tudja hosszabbítani az életét. Ez pedig azt jelentheti számára, hogy nemcsak tovább, hanem egészségesebben is élhet. Nem kényszerül tolószékbe, és nem lesz ágyban fekvő beteg. Még hosszú ideig nem kell róla gondoskodnia a családjának, hisz el tudja látni magát idős korában is. Sőt, még ő tud boldogan segíteni gyermekének az unokák nevelésében. Nem ágyban fekvő betegként kell az unokáinak meglátogatniuk őt, hanem ő tud elmenni, hogy vigyázzon rájuk.”
Fotók: Harmónia Centrum
