Melegedő éghajlat: a trópusi betegségek is ideérnek

Korábban nálunk ismeretlen betegségeket terjesztenek vagy éppen elpusztítják az élelmiszernövényeket azok a rovarfajok, amelyek a klímaváltozás miatt jelentek meg a Magyarországon.

Szó szerint a saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg a klímaváltozás egyik súlyos következményét a nálunk újnak számító és veszélyes fajok felbukkanásával.

Új kullancsok, új vírusok

A közelmúltban figyelmeztettek arra hazai kutatók: Magyarországon is megjelent két olyan Hyalomma-kullancsfaj, amely más veszélyes kórokozók mellett képes hordozni a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírusokat is.

Az ízületi fájdalmakkal, hányással, magas lázzal, fejfájással, gyomor- és hátfájdalommal és különféle vérzéses tünetekkel járó fertőzést a betegek 30 százaléka nem éli túl, és egyelőre védőoltás sem létezik a megelőzésére. Mivel tavasztól kezdve egyre több időt tölthetünk a szabadban, egyre nagyobb a kockázat is, hogy akár fertőzött kullancsokkal találkozzunk.

Figyeljünk tehát oda a vérszívók elleni egyéni védelemre!

Az új kullancsfajok a nálunk őshonosaknál nagyobbak, tőlük színben és viselkedésben is eltérnek. Dél-Európában, Afrikában és Közép-Ázsiában elterjedtek, és vándormadarakkal érkeznek eredeti élőhelyüktől északabbra Normális körülmények között ezeknek a betolakodóknak esélyük se lenne túlélni. Mivel azonban a klímaváltozás miatt egyre enyhébbek teleink, nem pusztulnak el, sőt képesek szaporodni is. Hogy a populáció méretét és kiterjedtségét fel tudják mérni, a kutatók a kirándulók, állattartók, vadászok, kisállattulajdonosok segítségét kérik: a gyanús rovarokról várnak fotókat és adatokat, az állat tetemével együtt.

Megjöttek az ázsiai szúnyogok

Sárgaláz, Dengue-láz, nyugat-nílusi vírus, Zika-vírus – egzotikus fertőző betegségek és vírusok, amelyek hallatán legtöbben úgy véljük, ezek csak trópusi területeken fordulhatnak elő. Mára azonban a helyzet megváltozott.

A nálunk őshonos 50 szúnyogfaj csak ritka esetben hordoz az emberre veszélyes kórokozókat.

Az a három invazív faj – az Ázsiai tigrisszúnyog, a Japán bozótszúnyog és a Koreai szúnyog – , ami az utóbbi években megjelent nálunk, viszont súlyos trópusi begeségeket terjeszthet.

Egyre több szúnyogfaj jelenik meg hazánkban is. Fotó: Pixabay/ WikiImages

Közülük is a fekete alapon fehér vagy ezüst foltos Ázsiai tigrisszúnyog a legveszélyesebb: huszonkétféle vírust hordozhat, köztük a sárgalázat, a nyugat-nílusi vírust és a Zika-vírust. Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem Szúnyogmonitor nevű programjával igyekeznek felmérni a hazai populációt, szintén lakossági segítséggel. Eddig a legtöbb bejelentést tigrisszúnyogokról Budapestről kapták, a Japán bozótszúnyog – ami a hideg tél hiánya miatt már áttelel nálunk is – országszerte elterjedt, és a koreai szúnyog terjedése is folyamatos.

A szakemberek szerint várhatóan a Zika-vírus is megjelenik Európában, de Magyarországon a Dengue- és Zika-vírusok által hordozott fenyegetettség viszonylag alacsony.

Ugyanakkor a nyugat-nílusi lázat okozó vírus, amit a tigrisszúnyog mellett az őshonos Culex szúnyogok is terjesztenek, határozottan veszélyt jelent.

Tönkreteszik az élelmiszert is

A klímaváltozással érkező rovarfajok nem csak új betegségeket hoznak: egyes újonnan megjelenő kártevők az élelmiszernövényeinket pusztítják el. Az egyik ilyen mára már jól ismert faj a Zöld vándorpoloska (Nezara viridula), ami Kelet-Afrikában (Etiópia) honos. Dél-Európától északabbra ismeretlen volt a 2000-es évek elejéig, Magyarországon 2002-ben írták le először, Szegeden.

Napjainkra azonban az egész országot elárasztotta.

Nem válogatós: száznál is több növényfaj szolgál táplálékául, többek között a paprika, paradicsom, uborka, bab, cukkini, gabonafélék, szója, napraforgó, alma, körte, szőlő, sárgabarack, görögdinnye. De jobb híján megeszi a dísznövényeket és a gyomnövényeket is. Főleg a nyár második felében károsít.

Márványpoloska. Getty Images/marcouliana

A vándorpoloska északi irányú terjedése egyértelműen az éghajlat melegedésével magyarázható. Évente három-négy nemzedékük is lehet, a kifejlett poloskák pedig a fák kérge alatt, az avarszintben áttelelnek, vagy a lakásainkba húzódva várják a melegebb időt.

Borítókép: Acarologiste/Wikipédia

Olvasnál még hasonló cikkeket? Iratkozz fel hírlevelünkre!
Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!
Oldal Tetejére