Budapest belvárosának zöldítése korlátokba ütközik, miközben sajátos lehetőségeket is rejt. Az átmeneti zónákban a rozsdaövezetek adnak feladatot, mellettük viszont a természetvédelmi területek is rehabilitációra szorulnak. A jó példáért elég a szomszédba menni, a konfliktusokért nem kell – minderről Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze beszélt a Very Important Planetnek.
A Budapest zöld átalakítását szolgáló projektek között hová kell helyeznünk a Városháza-parkoló parkosítását?
Ez a projekt a zászlóshajó, abból a szempontból is, hogy a belvárosi zöldítésnek limitált a tere. Párhuzamosan zajlik még a Blaha Lujza tér zöldítése, illetve a rakpartoké, ami szakaszokban történik. Egy szakaszt már át lehetett adni, a délebbre fekvőknél pedig a készülnek a kivitelezési tervek. Biztos, hogy jelentősen átalakulnak az a következő években.
Mit lehet kezdeni a zsúfolt belső területekkel?
Magában a belvárosban fásításban, fasorok rekonstrukciójában tudunk gondolkodni. Mivel nagyon kevés a szabad tér, ezek a lehetőségek maradtak. A belvárosi udvarok zöldítését is ambicionáljuk, erre egy futó fővárosi pályázatot is kiírtunk Égig Érő Fű címmel, ami pályázati úton forrásokat biztosít. A második évadnál járunk, az első évad kivitelezésnél tart.
Kifelé haladva könnyebb a helyzet?
Ahogy kijjebb megyünk az átmeneti zónákba, rozsdaövezetekbe, további zöldítésekre van lehetőség, gondolok itt például a Nyugati mögötti, Podmaniczky utca menti sávra, vagy az észak-csepeli nagy közpark kialakítására. Ugyanakkor rehabilitálnunk is kell, a fővárosi nagyparkok között a Városmajor, a Vérmező, a Gellért-hegy, az Óbudai-sziget vagy éppen a Népliget is megérett a rehabilitációra. A nagy rozsdazónák közül a Rákosrendező, a Fehérdűlő, a Józsefvárosi pályaudvar tartogathat olyan átalakulást, amelyek nyomán új zöldfelületek is létrejöhetnek. Középtávon ezek a feladatok s ezek szinte mindegyikében
főváros és állam szoros összjátékára van szükség, ahogyan a rakpartok esetében is történik.
Most zajlik egy nyolc hektáros parkunk kialakítása Pünkösdfürdőnél, március-április körül fejeződnek be a munkálatok. Ezek mellett szeretnénk beindítani erdősítési programokat is, kifejezetten a külső kerületek területén.
Budapest előtt melyik zöldülő nagyváros lehet a minta, melyet az adottságaival leginkább követhet?
Szerkezetében meglepően hasonlít Bécshez, csak negyven évvel le vagyunk maradva tőle. Bécs mindenképpen irigyelt minta, mindig is az volt. Valójában az összes európai nagyvárosban nagyon jelentős zöldítési folyamatokat látunk az elmúlt húsz-harminc évben. Akár Londonban, Berlinben, Párizsban, Lyonban, Madridban vagy Barcelonában járunk, azt látjuk, hogy városi zöldfelületek újultak meg, újak jönnek létre. De a szlovén fővárost,
Ljubljanát is említhetem, ami Európa kulturális fővárosa lett, és ebből az alkalomból zöldített.
Oslo 2019-ben lett a zöld európai főváros, vagyis nagyon szép és követendő példák sorakoznak előttünk. És rendkívül sok munka vár ránk.
Az elmúlt hetek hírei alapján a zöldterületeket is zöldíteni kell.
A természetvédelmi területeken a rehabilitáció került előtérbe, ilyen a Tétényi fennsík, vagy a Kőérberki Szikes Rét. Egyrészt a felhalmozott illegális hulladékot akarjuk eltávolítani, másrészt élőhely-rehabilitációs programmal több vízhez juttatni a környezetet. A Tétényi-fennsíkon fut egy Life-projektünk. Benyújtottunk Life-pályázatot, ha nyer, akkor hétéves rehabilitációs időszakra kapunk lehetőséget három természetvédelmi területen. Legeltetéssel szeretnénk természetvédelmi rehabilitációt végre hajtani.
Az érintettek, hogyan állnak mindehhez? Gondolom, konfliktusokon és kompromisszumokon át vezethet az út a megvalósításhoz.
Annak ellenére, hogy nagyon érezzük a támogatottságot, a zöldítés komoly érdekeket is sérthet. Állandó a konfliktusunk a közművekkel, a szolgáltatókkal, a fejlesztések miatt is. A zöld sávok, fasorok a helyért küzdenek a felszín alatti közművekkel. Ugyanezt tapasztaljuk a közlekedésnél is:
a parkolás vagy a sávszélesítés valahogy mindig a zöld kárára történik.
Tervezési, kivitelezési és sok egyéb konfliktussal kell szembenézni, az érdekek egyeztetésére van szükség. Mi arra törekszünk, hogy ebben új kompromisszum szülessen, ahol a zöld nem mellékes szerepet játszik, hanem ugyanarra a polcra kerül, mint az említett, szintén nagyon fontos infrastrukturális ügyek. Szeretnénk tudatosítani, hogy létezik zöld infrastruktúra is a szürke mellett.
Kiemelt kép: YouTube
