A világ legtöbb országában törvényi előírás a maszk viselése a koronavírus terjedésének megfékezése és a fertőzés kockázatának alacsonyan tartása érdekében – írja szemléjében az Ökopolisz Alapítvány.
Közölték, az emberek maszkokkal védekeznek a vírus ellen, ezek komoly problémát jelentenek a környezet számára. Az eredeti cikkben, a Nature Sustainability című folyóiratban megjelent tanulmányban a Portsmouthi Egyetem brit kutatói közelebbről is megvizsgálták a problémát.
A tizenegy országban végzett vizsgálat középpontjában az állt, hogy a kormányok által hozott védelmi intézkedések miatt mennyi gondatlanul kidobott orvosi maszk vagy más védőfelszerelés kerül a szemétbe.
A kutatásból kiderült, a nem megfelelően kidobott maszkok száma 84-szeresére nőtt a világjárvány 2020 márciusi kezdetétől 2021 októberéig. Országos összehasonlításban Nagy-Britannia teljesített a legrosszabbul (6 százalék), az olyan országokban pedig, mint Ausztrália és Új-Zéland, a gondatlanul kidobott maszkok aránya 0,2 százalék alatt volt.
Ez sem magyarázza azonban azt a meglepő eredményt, hogy a 2020 tavaszán bevezetett szigorúbb zárlatok idején csak lassan nőtt a szemétprobléma, de azonnal nagyobb lett, mihelyst az emberek —nyáron és ősszel — ismét utazhattak, bár sok országban továbbra is érvényben maradt a maszkkötelezettség.
A maszkok eldobálásának negatív hatásai vannak az emberekre és a környezetre is. A vizsgálat szerint az első órákban és napokban az eldobott maszkok vagy egészségügyi törlőkendők potenciális hordozói a Covid-19 vírusnak, ha azt fertőzött személy használta korábban. Az eldobott tárgyak vizuális szennyezést is jelentenek, ami további pazarlást okozhat az érintett területen — a tanulmány szerint az emberek ugyanis hajlamosak arra, hogy az utcán eldobják a maszkjukat, ha az már amúgy is tele van szeméttel.
A hulladék a már meglévő műanyagproblémához is hozzájárul, hiszen a maszkok többnyire tartós műanyagból készülnek, amelyek évszázadokig sem bomlanak le. Az állatok ráadásul megfulladhatnak a maszkok nagyméretű maradványaitól, nem beszélve arról, hogy a lassan lebomló mikroműanyagok belekerülnek a talajba és a vizekbe, végül pedig az emberi táplálékláncba.
A fenti tanulmány szerint feltételezhető, hogy a maszkhasználat 2022-ben végig javasolt lesz, ami további szemétkárokat okozhat.
A kutatók szerint a maszkhulladék ellen helyi és nemzetközi intézkedésekre van szükség. Javasolják például a jogszabályok elfogadását, a gyártók felelősségének növelését a hulladékkezelési infrastruktúra javításáért, de célzott figyelemfelkeltő kampányok bevezetését is. Fontos továbbá, hogy az intézkedések
- ösztönözzék az újrafelhasználható eszközök használatát,
- megkönnyítsék az egyszer használatos tárgyak begyűjtését és ártalmatlanítását azokon a helyeken, ahol kötelező a viselésük és
- támogassák a hulladékkezelési infrastruktúrát az anyagok hasznosításában és későbbi ártalmatlanításában.
- Az Ökopolisznál azon dolgozunk, hogy ráirányítsuk az emberek figyelmét a saját lehetőségeikre is. Olvasd el a többi cikkünket is és oszd meg másokkal is.
Borítókép: Pixabay/coyot
