A sérült és elárvult hazai vadállomány mentésére és ellátására nincs kijelölt állami szerv, a feladatot civil szervezetek látják el országszerte. Az egyik ezek közül a Fehér Holló Vadmentő Alapítvány és Természetvédelmi Mentőközpont, ahol négy éve épül az a rezervátum. Céljuk, hogy a Magyarországon előforduló vadfajoknak otthont tudjanak adni a rehabilitáció idejére. Az alapítvány elnökével, Németh Józseffel készített interjút a Very Important Planet.
Mindent mentenek?
Mindegy, hogy egy fajnak milyen vagy van-e a védettségi státusza, ha bajba kerül, akkor segítünk rajta. Vándorpatkányt és házigalambot nem fogadunk a fokozott fertőzésveszély lehetősége miatt, de a galambok esetében megoldjuk a máshová történő elhelyezésüket. Természetesen vannak olyan esetek, amikor csak a kegyes átsegítés lehetősége marad. Lásd, az a gázolt nagyvad, amelyik 15 perc után is a földön, helyben marad, az halálos sebet kapott, dacára, hogy külsérelmi nyom nem látható rajta.
Ebben az esetben elaltatják a sérült állatot?
A sérült, vadászható fajoknál a kegyes átsegítés a vadgazda joga, kompetenciája. Bármilyen furcsán hangzik is, a kegyelemlövés stresszmentesebb, villámgyorsabb, humánusabb eljárás az orvos által végzett szükségszerű injekciós altatás lehetőségénél. Ráadásul az agóniában lévő állatba bármilyen toxin bejuttatása állati, emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszi azt, nem eladható.
És a túlélőkkel mi történik?
Modellezett élettérben történik a nevelés és a rehabilitáció. Erre szolgál az a négy hektáros területünk, amit négy éve folyamatosan fejlesztünk Nemesvámoson. Sajnos a szemetelési kultúránknak köszönhetően 30 tonna hulladék felszedésével kezdtünk a korábban még csak bérelt területről, ezt két éve megvásároltunk.
Hosszú kifutású rekultiválásba fogtunk, eddig megközelítőleg 18 ezer köbméter behordatott földet terítettünk, dolgoztunk el, és évente több ezer facsemete ültetésével próbálunk egy speciális bioszférát kialakítani.
Biztosított a folyamatos működés?
Amikor 2014-ben létrehoztam az alapítványt, úgy gondoltam, hogy magánerőből is tudom fejleszteni, fenntartani azt. Azonban hamar szembesültem vele, hogy a ma már évente 2-3000 állat ellátása csak segítséggel, támogatókkal oldható meg. Optimális esetben, ahogyan ez külföldön is működik, azt szeretnénk elérni, hogy az állami támogatás legyen a legbiztosabb alap, mivel a vadon élő állatok állami tulajdont képeznek, azaz közös, nemzeti kincseink.
Kiből lesz vadmentő?
Aki bármilyen módon szeretne a vadon élő állatok mentésében részt venni akár közvetlen vagy közvetett módon.
A hosszú évek során sok önkéntes csatlakozott hozzánk, akik folyamatos elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek.
Szerencsések vagyunk, mert nagy létszámban vannak nálunk eleve szakirányú végzettséggel rendelkezők, mint környezetvédelmi mérnök, biológus, etológus, ornitológus, erdész, vadőr.
Mi a teendő sérült állat felfedezése esetén?
Minden esetben az a legfontosabb, hogy mielőtt bármit tennénk, a lehető leggyorsabban keressük szakember segítségét, aki elmondja, koordinálja az adott állattal kapcsolatban teendőket. A mi munkánk sikerességének legnagyobb ellensége az időveszteség.
Bármelyik állat bekerülhet a rezervátumba?
Igen, azonban váltóvadak, szarvasok és vaddisznók a nevelés korai szakaszáig maradhatnak, mivel komfortos élettérnek még a négy hektáros terület is nagyon kevés.
Ezeknek a fajoknak életük végéig biztosítani kell a nagy zárt területet, mivel a kézzel nevelés kiváltotta megváltozott viselkedésforma miatt, akaratlanul emberi életet veszélyeztethetnek. Véglegesen nagyobb vadasparkokban helyezzük el őket.
Vállal szerepet az oktatásban az alapítvány?
Évente körülbelül 600 gyermek és felnőtt vesz részt az ismeretterjesztő oktatásainkon, programjainkon. Rengeteg iskolás választ minket az érettségihez szükséges 50 órás közösségi szolgálat elvégzéséhez. Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán tanuló, végzős diákok számára vagyunk választható gyakorlati tanterület.
Az aranysakál szaporodása mennyire aggasztó jelenség?
Őshonos fajunk, állományuk a második világháború idején közel nullára redukálódott. A 80-as években kezdtek visszaszivárogni, populációjuk folyamatosan nő. Sajnos több a mítosz vele kapcsolatban, mint a valós tény, falkában mészárol birgéket, 80 kilós kost leöli, vadászat közben vizslára támadt. Nyilván védekezik, akár a beszorított tengerimalac.
Mindössze tíz-tizenöt kilós állatról beszélünk, többnyire laza családi kötelékben élnek, és az európaiaknál nincs közös hajtóvadászat.
Nagyon óvatos, közel sem olyan nyíltteres a viselkedése, mint a rókáé. Táplálkozása igen széles spektrumú, főként rágcsálók, dögök, rovarok, gyümölcs, apróvad fiatal vagy gyengébb egyedei.
Se nem gyors, se nem kitartó. Nagyvadak közül őzgidára jelenthet veszélyt. Megjegyzem, csak műútjaink sűrűsége, autóink sokasága miatt gázolt őz mennyiség többszöröse a sakál által zsákmányoltakénak. Jelenlétüket aggasztónak semmiképpen nem nevezném, szakemberek által végzett, irányított, szükségszerű létszám szabályozás, biztosítja az adott terület optimális egyedsűrűségét. Nyilván azt, hogy melyik fajból mennyi az ideális, azt jelenleg a mi emberi civilizációnk akaratlan fejlődéséhez, igényeihez, változásaihoz próbálják igazítani.
Egy biztos, a természet ha lassan is, de reagál, kijavít, a sakál és a többi szelektálandó, dúvad, fenevad már akkor itt volt amikor az ember még nem, és akkor is itt lesz amikor mi már rég nem.
Borítókép: Németh József
