A lapunk által megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban rendezett ülésén (COP) nem születettek kielégítő megoldások. Szerintük azért pozitív, hogy a résztvevő 197 ország küldöttjeinek sikerült több kérdésben előre jutni. Úgy tűnik a Párizsi Klímaegyezményben foglalt legfőbb cél elérésére szinte esélyünk sincs.
„Az egyik szemem sír, a másik nevet: a klímacsúcs nem töltötte be a tőle elvárható szerepet. 2030-ig nagyságrendileg felezni kellene a kibocsátásainkat, most azonban megint egy évet kell várnunk, hogy az országok teljesítsék ígéreteiket, de nem lehetünk bennük biztosak – mondta lapunknak Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse a szombaton véget ért COP-ról.
Observatório do Clima
Hozzátette, ugyanakkor egy ilyen klímacsúcs arra való, hogy az országok egyeztessenek, és együtt haladjanak a közös cél felé.
Ez részben teljesült, csakhogy ennek 15-20 évvel ezelőtt kellett volna megtörténnie.
„Az, hogy kimondták, a széntől meg kell szabadulni, nagyon jó irány. Igaz, az indiai kormány az utolsó pillanatban kihátrált mögüle, mások hallgatólagos beleegyezéssel. Olyan mindenesetre még nem történt hogy egy ilyen eseményen bármilyen fosszilis energiahordozót megneveztek volna” – jegyezte meg a szakember
Az eredeti határozattervezetben szerepelt a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése (phase out) , de az utolsó utáni pillanatban, India kifogása nyomán az elfogadott szövegbe a szakaszos csökkentés (phase down) kifejezés került be.
Perger András pozitívnak látja, hogy előrelépés történt a finanszírozás kérdésében, egyre több anyagi forrást biztosítanak az államok a klímaváltozás elleni harcban. Az is üdvözlendő szerinte, hogy a témáról mindenki egyre erősebb nyelvezettel beszél. A korábban túlzottan radikálisnak nevezett mondatok ma már elfogadottak.
Rossz hír szerinte hogy a karbonsemlegesség kérdését Glasgowban nem megfelelő módon tárgyalták.
Kiemelte, ebben az évtizedben mindenképpen eldől, hogy meg tudjuk-e állítani a klímaváltozást vagy elengedjük, de COP-on megint csúsztunk egy évet. Mint mondta, az évszázad végéig előre láthatólag 2,7 fokkal melegszünk fel, az a klímacsúcson elhangzó ígéretek szerint 2,4-gyel.
Ez azt jelenti, hogy mindenképp túl leszünk a Párizsban 2015-ben rögíztett 1,5 fokon, ami rettenetes következményekkel jár a majd az élővilágra.
Szerinte az orosz és kínai távolmaradás nagy probléma, hiszen a világ legnagyobb és a negyedik legjelentősebb kibocsátójáról van szó. Ugyanakkor USA-Kína között született megállapodás az eseményhez kapcsolódóan ugyanis kétoldalú klímavédelmi együttműködést írtak alá. Ebben kötelezettséget vállalnak arra, hogy gyorsított ütemben lépnek fel a válsággal szemben.
„Abban bízhatunk, hogy az embereknek megjön a magukhoz való eszük. Az 1992-es riói konferencia óta odáig jutottunk, hogy a kibocsájtások folyamatosan nőnek. Lehet, hogy ki kellene mondani: ez a módszer nem jó, más megoldás kell. Jobbat azonban még nem találtak ki. Ne feledjük: 200 országnak együtt, összhangban kellene, hogy dolgozzon, más módszer egyelőre nincs. Abban is bízhatunk, hogy a 1,5 fokos célt még nem vetette el a nemzetközi közösség. A technológiák alakulnak, terjednek, a megújulók egyre inkább teret nyernek, ez is bizakodásra ad alapot.
„Van változás, csak az lassú. Ha 2010-ben beszélgetünk egy ilyen csúcs utána, azt mondtam volna, egész eredményesen zárult. Ez ma már azonban nem elég. Minél tovább várunk, annál nehezebb lesz a megoldás, annál több kibocsátást kell csökkenteni” – jelentette ki Perger András.
„Leginkább közlekedésben nő a kibocsátás, ezen a területen azonban semmilyen konkrét elköteleződés nem született azzal kapcsolatban, hogy csökkenjenek a számok”
– erről már Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője beszélt a VIP-nek.
Hozzátette, szó sem esett arról, hogy a belső égésű motoros járműveket ki kellene vezetni. Pedig Nemzetközi Energia Ügynökség nemrég azt nyilatkozta, 2035-ig be kell fejezni az ilyen járművek forgalmazását, ha tartani akarjuk a 1,5 fokot. Európában beszélnek a témáról, a COP-on semmilyen döntés sem született ezzel kapcsolatban.
„A repülési szektorban pedig nem jött létre megállapodás a legfontosabbról, hogy csökkenjen a repülés. A deklaráció inkább arról szól, hogyan lehetne a karbonkibocsátást kompenzálni. Azt azonban senki sem ellenőrzi, hogy az országok valóban betartják-e ezeket a vállalásokat” – mondta a szakember.
Hozzátette, az alternatív üzemanyagokra akarják helyezni a hangsúlyt, de ezeken nem látszik hogy csökkentenék az üvegházatású gázok kibocsátását. Szerinte nem láttunk érdemi stratégiát ezzel kapcsolatban.
„A Greenpeace-nek korábban az volt a javaslata, hogy a hat órás vonatúttal kiváltható repülőjáratokat tiltsák be. Erről sem esett szó Glasgowban, pedig nem érné időbeli kár az embereket, ráadásul jelentősen csökkenne kibocsátás európai szinten. Áder János is kormányzati különgéppel utazott a klímacsúcsra, majd azt mondta a klímaváltozással kapcsolatban, hogy azonnal cselekedni kell. Nagyon rossz példát mutatott” – tette hozzá Simon Gergely.
„Fontos, hogy mit határoztak a klímacsúcson, de ennél sokkal fontosabb, hogy mi történik a gyakorlatban. Sajnos az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyes célokat kitűző nemzetközi megállapodásokat sem követik az ezen célok eléréséhez szükséges tettek”
– mondta lapunknak a Levegő Munkacsoport elnöke.
Lukács András hozzátette, pedig az egyes országok anélkül is sokat tehetnének, hogy várnának a többiekre. Példát is említett: Magyarországon a közúti közlekedés támogatásának felszámolása és megfelelő kompenzáció a lakosság részére egyszerre segítené elő az éghajlat védelmét, csökkentené a levegőszennyezést, mérsékelné a társadalmi egyenlőtlenségeket és minden bizonnyal javítaná az ország gazdasági versenyképességét is.
Jávor Benedek, a Párbeszéd uniós tanácsadója szerint az eredmény a várakozásokhoz képest meglehetősen kiábrándító. Mint mondta, a nemzetek vállalásai alapján a korábban becsült három fokos globális felmelegedés helyett 2,4 fokos emelkedést várhatunk a következő évtizedekben.
Hozzátette, ez még mindig katasztrofális eredménnyekkel járna, nagyon messze van attól, amiről a nemzetek 2015-ben Párizsban megegyeztek.
Ott azt mondták ki, hogy két fok alatt, lehetőség szerint másfél fok körül kell tartani a globális átlagemelkedés mértékét az évszázad végéig. Ami Glasgow-ban történt, az szerinte nem elegendő ahhoz, hogy az emberiség túlélését biztosítsuk.
Átfogó megállapodás született a metánkibocsátás mértékéről. A legnagyobb erdőirtók, néhány kivételtől eltekintve, meg tudtak állapodni az erdőirtás visszaszorításáról a biológusból lett politikus beszámolója szerint.
Ezeken kívül a legfontosabb megállapodás szerinte is a szénkivezetésről szólt, a megállapodó országok 2030-ig kivezetik energiamixükből a szént. Úgy látja:
„Összeségében azt mondhatjuk, hogy inkább csak újabb ígéretek láttak napvilágot. A gyakorlati megvalósítás terén jóval soványabb a kínálat” – jelentette ki Jávor.
Nekünk, magyaroknak kettős felelősségünk is van elmondása szerint, az egy főre eső kibocsátásunk másfélszerese a világátlagénak. Ráadásul Magyarország EU-tagként közvetlenül is befolyásolja az Európai Unió álláspontját. E tekintetben a magyar kormány teljesítménye kiábrándító, akadályozza, vétózza az uniós klímapolitikát. Szerinte a következő években Magyarország legfontosabb feladata, hogy olyan klímapolitikát fogadjon el, amely képes a kibocsátást a megfelelő mértékben csökkenteni.
„Úgy tűnik, Magyarország csak akkor lehet aktív és konstruktív részese a nemzetközi klímapolitikának, ha olyan kormány kerül hatalomra, amely érti és érzi a klímakrízis súlyosságát, megteszi a szükséges lépéseket és képes Európában is progresszív szerepet játszani. 2022 tavaszán kormányt kell váltani, nemcsak azért, hogy helyreállítsuk a demokráciát” – mondta Jávor Benedek.
Borítókép: COP26. Fotó: Flickr/a a flannigan
