A világjárványban is léteznek még szigetek, ahová a vírus nem tört be. Ilyen Új-Kaledónia, pedig a sorsa iránt egyáltalán nem közömbös a világkereskedelem. Az elektromos autók akkumulátorához használt nikkel kitermelhető világkészletének húsz százalékát itt találjuk.
Amikor egy csendes-óceáni sziget feltűnik a hírekben, az már önmagában is érdekes, hiszen Új-Zélandot és Hawaii-t leszámítva általában nagyon keveset tudunk az Óceániát alkotó többi szárazföldről. Az Ausztráliától 1500 kilométerre keletre található Új-Kaledónia pedig már dallamos nevével is különlegesség: Skóciát idézi, de Franciaországhoz tartozik.
A már több tízezer éve lakott szigetet Európa számára természetes James Cook fedezte fel 1774-ben, az elnevezéséhez britként Skócia római korból származó latin nevét, Kaledóniát hívta segítségül. Míg az európaiak tucatnyi fertőző betegséget hoztak a szigetre, így megtizedelve az őslakókat,
a helyiek 1849-ben megették az amerikai Cutter nevű hajó legénységét.
A nyugati civilizáció és az őslakosság ellentéte végigvonul Új-Kaledónia történetén. Az 1800-as években az emberkereskedelem sújtotta a szigetet: munkára fogható férfiakat rabszolgaként vittek el Ausztráliába és a Fidzsi-szigetekre, cukornád-ültetvényeken dolgozni.
1853-ban III. Napóleonnal megérkeztek az új gyarmatosítók, a franciák, majd a következő fél évszázad alatt börtönszigetként használták Új-Kaledóniát.
22 ezer elítélt érkezett ekkor Nyugat-Európából a világnak pontosan a másik végébe, a köztörvényes bűnözőktől a szocialistákig.
A hosszúkás sziget ma a nikkel miatt számít fontos helynek a világkereskedelem számára: az elektromos autók akkumulátorához is használt nyersanyag kitermelhető világkészletének mintegy húsz százaléka itt található.Ezért is lényeges, marad-e Franciaország része, vagy a 2022-es, immár harmadik népszavazás az elszakadás mellett dönt. A 270 ezer fős lakosság 40 százalékát kitevő őslakosság elszakadna, de alighanem alul marad újra, bár az európaiak csak 25 százalékot tesznek ki, míg a lakosság többi része Óceánia más szigeteiről vándorolt ide. Ha mégis a függetlenség győz, annak alighanem Kína örül majd a legjobban, tovább növelve a befolyását ebben a térségben is.
Új-Kaledónia a pandémia alatt pedig még inkább érdekes hely lett: nincs elég ápoló, nincs elég infektológus, de nincs koronavírus sem. Egyetlen esetről sem tudnak.
Annál inkább féltik a delta variánstól a szigetet.
Az első hullám kitörése óta elkaranténozta e társadalmat a helyi kongresszus, de éppen azért, hogy kívül rekessze a kórokozót: szinte senki nem léphet be. A szakemberhiány miatt katasztrófahelyzetet teremtene a delta variáns megjelenése, ezért kötelezővé tették a felnőttek körében az oltást; az év végéig kell megoldaniuk a nagykorúaknak. A jelenlegi 30 százalékos beoltottságot viszont meg kellene duplázni, hogy Új-Kaledónia, szinte egyedüliként a világban, önmaga maradhasson a pandémia időszakában is.
Kiemelt kép: Flickr
