Egyre gyakoribbak, intenzívebbek és hosszabbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek. Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval elemeztük az idén nyáron hazánkban is egyre nyomasztóbba váló hőség okait és következményeit.
Az elmúlt 120 év adatai alapján 2021 júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta Magyarországon. A klímaváltozás miatt a fővárosiak egyre jobban szenvednek, jelentősen megnőtt a másodfokú hőségriadós napok átlagos évi száma.
A regionális klímamodell-szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani szélsőségek mindennapjaink részévé válhatnak.
Hetente jelentik be az újabb hőségriadót, rendelik el a vörös kódot idén Magyarországon, az idei nyár nem csak az egészségre is veszélyes hőhullámokat hozott, a hőséggel együtt járó aszály a tavak élővilágát és a mezőgazdaságot is veszélyezteti.
A klímamodell-szimulációk azt mutatják, hogy a melegedés folyamatos, a szélsőséges értékek mindennaposak lehetnek az elkövetkezendő időszakban.
A hőség mellett intenzív csapadékhullásra is lehet számítani, egyre gyakoribbak a jégesők, viharok, villámárvizek.
„Az összcsapadék mennyiség nem változik jelentősen, de az évszakos eloszlás kevesebb napra oszlik el, egyre több aszály és alacsony vízállás lesz, ugyanakkor az áradások gyakorisága is nő, és az ország bizonyos részein sivatagosodás várható. A villámtevékenység is megsokszorozódik, szerencsére a tüzek még nem értek el bennünket, de előbb vagy utóbb ez alól sem leszünk kivételek. Ezek a jelenségek a kártevő inváziókkal és a járványokkal együtt mind az éghajlatváltozásnak és a vele együtt történő biológiai sokféleségünk lepusztításának a következményei” – mondta Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora a Very Important Planetnek.
Júliusban a Bernd nevű ciklon pusztított Nyugat-Európa egyes részein, a heves esőzések utáni áradásokban és földcsuszamlásokban sokan életüket vesztették. Egyes területeken két nap alatt több száz milliméter csapadék esett, ez több havi átlagnak felel meg.
„Ezeket a várható áradásokat is nagyon pontosan előre jelezték, megmondták, hogy a folyók melyik szakaszán várható nagyobb áradás, nem a meteorológusok hibája volt. A pár napos előrejelzések ma már nagyon megbízhatóak. A sűrűsödés mérhető, a szélsőséges időjárási jelenségeknek száma világszerte évtizedenként 45 százalékkal nőtt az elmúlt harminc évben, és az elmúlt évtized átlaga ebből is kiemelkedik 60 százalékkal. A jelenségek okozta károk ehhez képest kétszeres növekedést mutatnak. Egyre gyakoribbak, intenzívebbek, sőt egyre hosszabbak ezek a jelenségek” – tette hozzá a fizikus.
Az éghajlatváltozás miatt a nagyobb kiterjedésű, magas-, illetve alacsony nyomású légköri képződmények hosszabb ideig maradnak a kontinens felett.
Azt még vizsgálják, hogy az éghajlatváltozás mennyiben felelős a több napos égszakadások kialakulásában, a statisztikai adatok alapján azonban egyértelműnek látszik az összefüggés.
„Az északi sarki jég gyors olvadása teljesen megváltoztatja az északi féltek légköri viszonyait, egyre többször fordul elő, hogy az időjárási szélsőségek beragadnak egy helyre, ilyen volt a kanadai hőség, vagy néhány éve az Észak-Amerikai hideg, valamint most a szibériai forró és száraz időjárás. Ezeket vagy délről felcsúszó meleg levegő áramlások, vagy északról, a sark felől érkező hideg áramlások okozzák. Magyarországon is megtörténhet ilyesmi, az éghajlati viszonyaink nagyon hasonlóak” – mondta Ürge- Vorsatz Diána.
Árulkodó adatok
Beszédes a Magyar Biztosítók Szövetségének a statisztikája is, míg 2019-ben és 2020-ban 4,1, illetve 6,6 milliárd forintot fizettek ki viharkárokra, idén júliusban már majdnem elérték a 10 milliárdos kifizetést. Ráadásul az idei esetszám csak fele a korábbi években tapasztaltaknak, ami azt is jelenti, hogy ebben az évben intenzívebbek lettek a viharok.Borítókép: Pixabay/ FelixMittermeier
