A rákkockázatú glifozát tilalmát követelik zöld szervezetek az agrárminisztertől

Hazai zöld szervezetek nemrég nyílt levélben fordultak Nagy István agrárminiszterhez, hogy ne támogassa a kockázatos glifozát növényvédőszer-hatóanyag újbóli uniós engedélyezését. A korábban már valószínűsíthetően rákkeltő kategóriába sorolt gyomirtót 2017-ben hazánk támogatásával korlátozott időre újra engedélyezték az EU-ban. A glifozát további sorsáról 2022-ben lesz uniós döntés. A közelmúltban Magyarország a témáért felelős három másik tagállammal közösen ismét engedélyezésre javasolta ezt az egészségünkre és környezetünkre egyaránt kockázatos vegyszert, pedig számos szakértői vélemény látott napvilágot a glifozát egészségügyi kockázatairól. 

32 zöld szervezet csatlakozott a Greenpeace Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország által kezdeményezett nyílt levélhez, melyben az aláírók a glifozát tilalmát követelik a kormánytól. A levélhez csatlakozó szervezetek arra kérik Nagy István agrárminisztert, hogy az Európai Unió biodiverzitási stratégiájával összhangban, és hazánk elkeserítő daganatos megbeintegedési adataira is tekintettel ne támogassa a rákkeltő kockázatú glifozát uniós újraengedélyezését a mezőgazdaságban és további érzékeny felhasználások során.

32 magyar civil szervezet mondana nemet a glifozátra. Fotó: Pixabay/hpgruesen

Az aláíró szervezetek megdöbbenve olvasták a magyar, holland, francia, svéd illetékes hatóságok közreműködésével készült „Assessment Group on Glyphosate” jelentést, amely azt állítja, hogy a glifozát hatóanyag „kockázatmentes”. Az eredetileg a Monsanto által kifejlesztett vegyszert az ENSZ rákkutatási ügynöksége, az IARC ugyanis már évekkel ezelőtt „valószínűleg emberi rákkeltő anyagként” sorolta be. A szert kimutatták kismamák szervezetében is, továbbá a vizsgálatok alapján a vegyszer súlyosan károsíthatja a méhlepény- és embrionális sejteket, és úgynevezett nem programozott és programozott sejthalált válthat ki.

Az európai hatóságok ennek ellenére nem követték ezt a besorolást, és 2017-ben, hosszú viták után az EU egy korlátozott, ötéves engedélyt adott ki a glifozát használatára.

Mint később kiderült, az uniós engedélyező hatóság álláspontját megalapozó tanulmányok olyan cikkekre hivatkoztak, amelyeket a glifozátot gyártó és használó óriásvállalatok finanszíroztak, például a Monsanto. A zöld szervezetek ezért most azt várják az Agrárminisztériumtól, hogy hozza nyilvánosságra, hogy az „Assessment Group on Glyphosate” anyag milyen hazai kutatásokra támaszkodik.

A glifozát 2017-es újraengedélyezését a magyar kormány is támogatta: a glifozát tilalma ellen szavazott, és a kockázatos gyomirtó használatának meghosszabbítását támogatta. Az agrártárca későbbi nyilatkozataiban is a glifozát további megtartása mellett érvelt. Eközben több európai ország már döntött a glifozát teljes vagy részleges kivezetéséről, ilyen NémetországAusztria és Franciaország is

A glifozát kivonása mind az emberi egészség, mind az élővilág védelme szempontjából elengedhetetlen, és a számítások szerint csak minimális kárt okozna a gazdálkodóknak.

A kockázatos gyomirtó tilalmára az Európai Unió 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája miatt is szükség lenne, mely szerint legalább 50 százalékkal kell csökkenteni a növényvédő szerek használatát uniós szinten, hogy mérsékeljük a természet- és egészségkárosító vegyszerek okozta kockázatokat. 

A zöld szervezetek azt várják a magyar kormánytól, hogy ne a glifozát betiltása ellen tevékenykedjen, hanem segítse elő a gazdák átállását egy olyan fenntartható mezőgazdaságra, amely ahelyett, hogy az emberi egészséget és a környezetet károsítja, a természettel összhangban működik. Az aláíró szervezetek arra kérik az agrárminisztert, hogy Magyarország ne támogassa a glifozát újbóli uniós engedélyezését a mezőgazdaságban, illetve bármilyen alkalmazását lakókörnyezetben (parkok, játszóterek, töltések), valamint vasútvonalak mentén.

Az egész világon, Európában és Magyarországon is a jelenlegi vegyszeres mezőgazdasági gyakorlat az élővilág drámai csökkenésének egyik legfontosabb oka.

A klíma- és ökológiai válság jelenlegi fázisában nem engedhetjük meg, hogy még tovább pusztuljanak természeti értékeink. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság valamennyi funkcióját képes legyen ellátni, a kifejezetten környezetkárosító és egészségre ártalmas hatóanyagok alkalmazását haladéktalanul be kell tiltani.

Borítókép: Pixabay/maxmann

Olvasnál még hasonló cikkeket? Iratkozz fel hírlevelünkre!
Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!
Oldal Tetejére