Falus Ferenc szerint nincsenek hullámok a koronavírus-járványban, a betegszám csak a bevezetett intézkedések hatására ingadozik. A volt országos tiszti főorvos hiányosnak tartja a kormányzati kommunikációt, és arra figyelmeztet, hogy a betegek hosszas utókezelése sem könnyű feladat. Interjú.
Megérkeztek a vakcinák, az elsők az Európai Unióból, és úgy tűnik keletről is jöhetnek szállítmányok. Sokban különböznek ezek a szerek egymástól?
Az Egészségügyi Világszervezet több mint 180 fajta vakcinafejlesztésről tud, ezek közül egy tucat, ami emberi kipróbálási stádiumban van. Sokat még fejlesztenek, de nagy valószínűséggel számos olyan oltóanyag lesz még, ami piacra kerül belátható időn belül. Hétmilliárd ember rendszeres oltásáról beszélünk, és ez nem egyszeri kampány, feltehetően meg kell ismételni. Azt egyik oltóanyagról sem tudjuk, hogy milyen hosszú védettséget ad, ezt majd csak akkor láthatjuk, ha eltelt megfelelő idő.
Az egyik vakcinacsoport esetében elölt, vagy elgyengített vírust visznek be a szervezetbe. Ez a tradicionális módszer viszonylag egyszerű és olcsó, de meg kell gondolni kinek adjuk be. Minél több alapbetegsége van valakinek annál nagyobb a kockázata, hogy valamilyen szövődményt okozhat.
Egy másik, fejlettebb és biztonságosabb fajtája az oltóanyagoknak, amikor a vírusnak csak egy kis részét adják be, az ismert oltások nagy része ezzel a technológiával készül. Egy ennél is újabb metódust az ebola esetében már használták, ennek a lényege, hogy egy vivőanyagba, például adenovírusba ültetik be a koronavírus örökítőanyagának egy részét. Ilyen a Szputnyik V, illetve az AstraZeneca. A legfejlettebb technológia pedig nemzeti büszkeségünk Karikó Katalin társszabadalmán alapul, amikor az örökítőanyag ribonukleinsav részének egy módosított kis darabját ültetik be egy fehérjébe és azt viszik be a szervezetbe. Ebben az esetben nagyon kevés szövődményre lehet számítani, így súlyos betegeknél is jobban alkalmazható. Ma már azt tudjuk, hogy a Covid-19 gátolja a saját maga ellen kialakuló immunitást, így azok a védőoltások, amelyek nem a teljes vírust tartalmazzák, tartósabb immunitást alakítanak ki, mint a betegségből való kigyógyulás.
Ön beoltatta már magát?
Az elsőt már megkaptam, de bármelyik oltást elfogadnám, mert jobb, mint a koronavírustól megbetegedni.
A kínai oltást, amiben teljes elölt vírus van – alaposabb orvosi vizsgálat után – lényegében egészséges embereknek ajánlanám, ha lenne választási lehetőség. Az orosz Szputnyik-V vakcina ígéretesebb, korszerű technológiával előállított, de még nincs belőle elég.
Elvileg amennyit gyártanak az oroszok, azt a saját lakosságuk oltására illene előbb felhasználniuk. Remélem, hogy az Európai Unió is tervezi, hogy közös gyártói kapacitást hozzon létre. A Pfizer/ BionTech vakcinája is egy belgiumi gyárból érkezik.
Mennyire lehet felelősen értelmezni a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hazai adatokat?
Sajnos Magyarországon nincs túl sok megbízható forrás, a világ többi tájékán sokkal több információt hoznak nyilvánosságra. A járvány elején úgy tűnt, mintha nem is gyűjtenék az adatokat, ma már azonban bizonyos, hogy minden szám a rendelkezésre áll, csak éppen nem osztják meg a szakmával. Az intenzív terápiás orvosoknak például megtiltották azt, hogy egymás között kicseréljék azokat az ismereteket, amiket a saját gyakorlatukból szereznek. Mindezektől függetlenül le lehet vonni bizonyos következtetéseket a járványhelyzetre vonatkozóan.
Az első időszak gyakorlatilag sikeres volt, de ahhoz az kellett, hogy kevesen találkozzanak a vírussal.
Az első időszak gyakorlatilag sikeres volt, de ahhoz az kellett, hogy kevesen találkozzanak a vírussal. Augusztus második hetétől kezdve azonban látható volt, hogy komoly baj lesz, a kormányzat november kilencedikéig mégsem lépett semmit, ennek köszönhetjük az extrém magas halálozási adatokat. Most úgy tűnik, hogy az intézkedések mellett a járvány kontrollált. A pozitív PCR tesztek aránya korábban tízszerese volt az elvárt három százaléknak, és most is a háromszorosa, de ez már értékelhető mennyiség. Elkezdődtek az oltások, ha eléri az egymillió főt az oltottak száma, az jelentősen befolyásolni fogja a járványt.
A lélegeztetőgépen lévő betegek száma lehet a támpont?
Az valóban ellenőrizhető, de ennél sokkal fontosabb lett volna azt tudni, hogy az intenzív osztályokon hány ágyat tudtak működtetni, illetve milyen volt azok kihasználtsága.
A koronavírusos betegeken kívül másoknak is szükségük van erre az ellátásra, ha nincs kapacitás, a tervezett műtéteket nem lehet elvégezni.
Ugyanakkor a kórházban fekvő betegek számának a csökkenése kétségtelenül pozitív, a helyzet pillanatnyilag jobb, mint ami december közepén volt.
A kormány azért tartja a kapcsolatot az egészségüggyel, feltehetően minden fontos adatot be is gyűjtenek.
Az innovációs miniszter felmondott, de ezt nem fogadták el, az emberi erőforrások miniszterének a jogköreit megvágták, azok a Belügyminisztériumhoz kerültek. A kórházfőparancsnok egy rendőrtábornok, az oltási program kidolgozásával a miniszterelnöki hivatal közigazgatásért és területfejlesztésért felelős államtitkárát bízták meg. Tehát azt lehet mondani, hogy az egészségügyi szakemberekkel a kormányzat kommunikációja hiányos, az orvosi kamarával való kommunikáció pedig az átverés kategóriája.
A megjelent koronavírus mutációk nem csökkentik az oltási kedvet?
Éppen növelniük kellene, hiszen nagy valószínűséggel a Pfizer/ BionTech és a Moderna készítménye biztos védelmet nyújt az angliai variánssal szemben. A mutánsok megjelenésével az első pillanattól kezdve számoltunk, ugyanakkor azok a technológiák, amelyekkel a védőoltásokat fejlesztik, nagyon gyorsan átalakíthatóak, ahogy az influenza elleni oltást sem kell minden évben újra engedélyeztetni, ezeket sem szükséges.
A vírus mutációinak megjelenésétől függetlenül a járvány legyőzhetősége nem vált kérdésessé.
A mellékhatások sokakat elriaszthatnak?
Az eddig alkalmazott vakcinák esetében enyhe lefolyásúak, inkább csak kellemetlenségek, amelyek 24 órán belül mind megszűnnek. Lényegesen kisebb a védőoltás kockázata, hiszen százezer beoltottból átlagosan egy embernél alakul ki orvosi ellátást igénylő mellékhatás, a koronavírus fertőzés adatai viszont azt mutatják, hogy 100 fertőzöttből két-három nagy valószínűséggel meghal.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy az a több ezer ember is, aki kórházba került, hosszas utókezelésre szorul.
Olaszországban, amikor a tavasszal megbetegedetteket visszahívták ősszel kontrollra, kiderült, hogy közel 80 százalékuknak még volt orvosi ellátást igénylő panaszuk. A betegségen átesettek utókezelése hosszú távon is gondot fog jelenteni.
Van betegség a koronavíruson túl is?
Azt még nem tudjuk, a koronavírus okozott nagyobb egészségkárosodást a táradalomban, vagy az, hogy az egészségügyi ellátás rendszere megbicsaklott ebben az időszakban. Műtétek, kezelések, szűrővizsgálatok maradtak el, sokan nem is mertek kórházba menni. Hogy ez elvesztett életévek számában mit jelent, arról még nem készült semmilyen felmérés.
Jobb levegőt vártunk a kijárási tilalmaktól, aztán kiderült, hogy míg a szállópor mennyisége csökkent, az ózonkoncentráció nőtt.
Az ózonkoncentráció növekedése miatt a légzési betegeknek az állapota rosszabbodik, a porkoncentráció csökkenése viszont azt jelenti, hogy kevesebb szívbeteg, tüdőembóliás van. A bezárásoknak a tisztább levegő mellett volt más hozadéka, csökkent a fertőző gyerekbetegség és a balesetek száma. A fűtési időszakban azonban romlott a levegő minősége, tehát az, hogy jó minőségű tűzifával segítjük a rászorulókat az nemcsak a kiadási oldalon jelentkezik, hanem a bevételin is. Ha jobb minőségű tüzelővel fűtenek, a szomszédok is jól járnak, az egészségügynek pedig kevesebbet kell költeni kezelésekre.
Tanult valamit a világ a járványból, vagy minden marad a régiben?
Ahol a SARS-járvány korábban pusztított, ott sokkal gyorsabban tudtak alkalmazkodni. A vadon élő állatok élettere nagy mértékben csökken, közelebb kerültünk hozzájuk, a kínai piacokon megjelentek azok a vírusok, amelyek emberrel még nem találkoztak.
Meg kell akadályozni a kórokozók átkerülését, mert az látszik, hogy az utóbbi évtizedekben ez egyre gyakrabban fordul elő.
Várható a harmadik hullám?
Ha hullámokról beszélünk, akkor szerintem ez az első, a betegszám ingadozás inkább az intézkedések hatása, és nem a vírus természetéből származó változás. Ez őszintén szólva aggodalomra ad okot, de remélhetőleg az átoltottságunk tartósabb védettséget ad majd, vagy lesz olyan kombinált vakcina, ami több vírus ellen is hatásos. Akkor az meg fogja könnyíteni az életünket.
Borítókép: MTI/ Illyés Tibor
