
A héten 51 ezer hektáron lesz szúnyoggyérítés
Városias területeken, különösen Budapest néhány kerületében egyre nagyobb arányban fordulnak elő emberközeli életmódot folytató szúnyogfajok.
Városias területeken, különösen Budapest néhány kerületében egyre nagyobb arányban fordulnak elő emberközeli életmódot folytató szúnyogfajok.
A XIX. századig Törökországtól (illetve az ókori Görögországtól) az Arab-félszigeten és Pakisztánon át egészen Közép-Indiáig éltek, mára azonban az észak-nyugat indiai Gir Nemzeti Parkba szorultak vissza az ázsiai oroszlánok.
A madár rendkívül jól alkalmazkodik a költési időszak jelentős részében száraz élőhelyekhez, ahol tápláléka alapvetően rovarokból, ezen belül is az itt jellemző sáskákból áll.
A veszettség elleni védőoltás akkor tekinthető érvényesnek, ha az állat az oltást megelőzően már rendelkezett mikrochippel és évente megkapta a kötelező védőoltást.
Szerencsére ezt a látszólagos madárhiányt nem a tömeges pusztulásuk, hanem a viselkedésük természetes változása okozza.
A barkóscinege egy apró, 12-13 centis énekesmadár, a súlya csupán 12-18 gramm, a szárnyfesztávolsága pedig 16-18 centiméter.
A fajmegőrzési kezdeményezés az erdei ökoszisztéma szabályozása és a biodiverzitás megőrzése érdekében is fontos. A kisméretű és rejtőzködő viselkedésű vadmacskáknak jelentős szerepük van az élőhelyi dinamika és a sokféleség fenntartásában, ám a vadmacska-populációk száma alacsony Magyarországon.
A kutatók citizen science módszer alkalmazásával, a lakosság bevonásával mérik fel a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska kiskerti kártételét, illetve egy új idegenhonos inváziós rovarfaj, az élénkzöld lepkekabóca elterjedését.
A cápák közvetlen pusztítása, valamint az olyan közvetett tényezők, mint az óceánok szennyezése, felmelegedése és savasodása miatt számos fajuk ritkulóban van, és több közülük ma már kritikusan veszélyeztetettnek számít.
A denevérek – köztük az épületlakó fajok is – egyre nagyobb veszélyben vannak, pedig még emberi megfontolás szerint is hasznos állatok.