Szávoszt-Vass Dániel immár tizennégy éve írja tudományos blogját a Duna-völgyének természetföldrajzi értékeiről. A dunai szigetek magyarországi kutatója szerint csupán azzal is sokat tehetnénk ezekért a területekért, ha betartanánk az alapvető viselkedési szabályokat.
Szávoszt-Vass Dániel immár tizennégy éve írja tudományos blogját. A Dunai Szigetek blog olvasói számos értékes adatot, érdekességet megtudhatnak a Duna szigeteiről, zátonyainak élővilágáról.
Közép-Európa ütőere, a Duna még szabályozott formájában is hihetetlenül gazdag szigetekben, zátonyokban, ezek a szárazulatok sokszínű élővilágnak nyújtanak menedéket. Dániel önkéntesen vállalt értékmentő természet- és környezetvédő felvilágosító munkájával szeretné ráirányítani az emberek figyelmét a „Zöld Folyosó” természeti kincseinek jelentőségére.
A pompás ártéri erdőkkel szegélyezett folyómedrek halakban és kagylókban, vízimadarakban gazdag élőhelyek. Jó lenne, ha ezek a még többé-kevésbé háborítatlan élőhelyek nemcsak a szakemberek és a dunai horgászok körében lennének megvédendő területek.
A lelkes geográfus eredetileg történelem-földrajz szakos tanárként végzett, talán innen is származik a tudományos ismeretterjesztés iránti vonzalma. Szávoszt-Vass Dániel főiskolásként kezdett a dunai szigetekkel foglalkozni, s azóta vezeti értékes tartalmakat kínáló tudományos igényű blogját. A geográfus idén októberben tizenegyedik alkalommal hirdette meg az Év Dunai Szigete szavazást, melynek keretében december 30-ig lehet három jelöltre voksolni az oldalon. Dánielt kérdeztük a dunai szigetekről és a „titokzatos” zátonyokról.
Nyilván minden egyes sziget értékes egy szakember szemében, de ha a legértékesebbet kellene kiemelni, melyik lenne az?
Valóban mindegyik sziget és zátony érdekes a maga módján, megvan a maguk története, életciklusa. A legérdekesebb zátonyok jellemzően jelentős ökológiai értékkel bírnak, ezért nem feltétlenül szerencsés minden áron bemutatni őket, mert jellemzően a népszerűségük általában fordított arányosságban áll a természetvédelmi értékükkel.
Mi a jelentősége ezeknek a szigeteknek természetvédelmi és kultúrtörténeti szempontból?
Legfontosabb kiemelni, hogy a magyarországi dunai szigetek és zátonyok többségét a folyószabályozás felszámolta, ezért a maradék jellemzően természetvédelmi oltalom alatt áll. Egy zöld folyosó részét képezik, a Dunát, ahol az élővilág elvileg akadálytalan módon vándorolhat, emberi zavarás nélkül.
Madarak és halak számára egyaránt létfontosságúak ezek a térségek. A folyóközépi zátonyok és szigetek a vonuló madarak menedékei, ahol a ragadozók nem érik el őket. A halak szempontjából egy zátony értékes ívóhely lehet. A szigetek az ártér szerves részét képezik ott is, ahol az eredeti növényzet az emberi beavatkozás (például beépítés miatt) a parton már eltűnt. Változatosabbá teszik a folyó medrét, kialakítva gyorsabban és lassabban folyó szakaszokat, mozaikossá téve az élőhelyeket, hozzájárulnak a biodiverzitáshoz.
A Duna hazai szakaszán jellemzően melyek az emberek által okozott káros hatások? Milyen értékeket veszélyeztet a felelőtlen emberi magatartás?
Hidrológiai szempontból mindenképpen különlegesség, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő a kisvizes időszakok, ami azzal jár, hogy egyre több zátony bukkan elő a folyóból, ezzel szemben a szigetek mellékágai kiszáradnak, így a szigetek megszűnnek létezni. Ennek oka a folyószabályozás, a sodrás felgyorsulása és a duzzasztás következtében létrejövő üledékhiány.
Egy másik különleges érték a dunavirágzás, ami a 2010-es évektől kezdve újra megfigyelhető a folyón. A különleges rovarok tömeges megjelenése egyértelműen utal arra, hogy a Duna vize egyre tisztábbá válik.
Ugyanakkor vannak negatív különlegességek is, ilyen a brutális ember által okozott terhelés. Például az idei Wiking Yacht klub rendezvényén a Pappas cég autókat szállított át a védett Helemba-zátonyra, ami egészen elképesztő méretű felháborodást eredményezett.
A közelmúltban látványos felvételeket közölt egy hatalmas kiterjedésű zátonyról. Mit kell tudni a gerjeni Nagy Zátonyról?
Ez egy nagyjából 1,5 kilométer hosszú, 170 méter széles homok és kavicszátony. Pakstól délre, Gerjen mellett húzódik, egy szűk meder választja el a folyó bal partjától. Mivel csak időnként bukkan elő a Dunából, a növényzet nem tudott megtelepedni rajta. Kialakulása valószínűleg a medermélyüléssel lehet összefüggésben, de ez még alaposabb utánajárást igényel a részemről.
Milyen természeti értékek találhatók ezen a zátonyon, illetve a környezetében?
Természeti érték a zátony önmaga, mint élőhely, mederforma és tájképi elem. Natura 2000-es terület. Nagyjából a már levágott imsósi kanyarulat és a faddi kanyarulat között helyezkedik el. Tőle északnyugatra található a Dunaszentgyörgyi láperdő Természetvédelmi Terület.
Gerjennek a Duna szempontjából számos kultúrtörténeti vonatkozása van, ezek közé tartozik Magyarország legalacsonyabban lévő árvíztáblája. Annak ellenére, hogy az árvíz a Dunához közel álló utca házainak csupán a lábazatát érte el, a község fontosnak érezte, hogy megemlékezzen róla. Árvíztörténeti kuriózumot sikerült létrehozniuk, hiszen az ország legalacsonyabban lévő árvíztáblája a mindössze bokáig érő vízről tudósít.
Mit tehet az átlagember a szigetek és a zátonyok élővilágáért?
A legfontosabb, hogy a védett területeken betartsuk az alapvető szabályokat, melyek részletes leírása a nemzeti parkok honlapján megtalálható.
A Duna melyik szakasza, milyen szigetek kapják jelenleg a legnagyobb környezeti terhelést? Hogyan lehet a káros hatások ellen fellépni?
Jellemzően a (nagy)városi szigetek a leginkább kitettek a környezeti terhelésnek, ahol kiépített infrastruktúra várja a látogatókat. Ám ebben is nagy különbségek lehetnek akár településen belül is, például a Háros-sziget, ahová külön engedéllyel lehet belépni szemben a Margitszigettel. Aztán vannak az ipartelepek által érintett szigetek, ilyen a Palotai-sziget, amelyet az északpesti szennyvíztisztító miatt szüntettek meg. Vagy a Prépost-sziget, amelyre iparvágányokat építettek. A terhelésnek van évszakos változása is, a Dunakanyar szigetei nyáron komoly terhelést kapnak, de novemberben az ország legnéptelenebb helyei.
Idén a blogon tizenegyedik alkalommal hirdette meg az Év Dunai Szigete szavazást. Mi a célja ennek a kezdeményezésnek? Milyen tapasztalatokkal gazdagodott az eltelt idő alatt?
A szavazás fő célja, hogy rávilágítson a közel háromezer kilométeres folyószakasz több ezer szigetére. Gyakran még a helyiek sincsenek tisztában azzal, milyen szerteágazó története lehet egy dunai szigetnek. Sokan előbb jártak a Seychelles-szigeteken, mint például az alábbi szigetek valamelyikén. Mivel ez már a tizenegyedik szavazás, úgy tűnik sikerült hagyományt teremteni. Azt is észrevettem, hogy lassan híre ment nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is.
A szavazás jellemzően az év legolvasottabb bejegyzése az oldalon, ehhez érkezik a legtöbb komment. Korábban egyébként volt rá példa, hogy egy-egy szomszédos település dunai szigetei miatt késhegyre menő viták alakultak ki.
Az Év Dunai Szigetére december 30-ig lehet voksolni ezen az oldalon.
fotók: Dunai Szigetek Blog / Szávoszt-Vass Dániel
