Tizenkettedik alkalommal rendezik meg a Fehértavi Darvadozást, a madárvonulás dél-alföldi ünnepét. A darvakról mesélt a Zöld Hangnak Puskás József, a Kiskunsági Nemzeti Park tapasztalt madarásza.
A mesebeli szépségű ezüstszürke darvakhoz számos hagyomány kötődik Magyarországon. A puszták népe darutollas kalapot öltött, falusi mulatságok alkalmával pedig gyakran megénekelték a titokzatos madarat. Őseink hite szerint a csapatokban szálló darvak Ázsia mélyéről mutatták az utat a magyaroknak. Eleink a darut nemcsak pompás tolláért, hanem jó tulajdonságaiért, éberségéért is kedvelték, nem véletlen, hogy számos magyar város és régi család címerében is helyet kapott. Napjainkban a Hortobágyi Nemzeti Park emblémájában is a madár sziluettje körvonalazódik.
A hatalmas testű, kecses madarak egykor a kipusztulás szélére sodródtak, a faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján is szerepel. A hazai nemzeti parkok munkatársai sokat tesznek a veszélyeztetett faj jövőjéért. Puskás József természetvédelmi őrkerületvezető testközelből ismeri a darvakat, a szakember hosszú évek óta vezet természetbarátokat darulesre. A szakvezetéses túrákon a látogatók egy-egy behúzás alkalmával akár néhány tíz méterről is megcsodálhatják a szürke madarak röptét.
Puskás József munkatársaival évente 6-8 alkalommal vezet madármegfigyelő „darvadozásokat”, az idei évben a vonulási útvonalak nyugatabbra tolódása miatt már Szabadszállásra is szerveztek túrát. A Kiskunsági Nemzeti Park tapasztalt madarásza számos érdekességgel szolgált, szívesen mesélt a Zöld Hangnak védett madaraink érdekes szokásairól, és az élményteli madármegfigyelésekről.
Magyarországon a szegedi Fehér-tó környezete az egyik legjelentősebb élőhelye a csodálatos madaraknak. Mi vonzza a darvakat a halastavakhoz?
A daruvonulást a táplálkozási és időjárási viszonyok mellett a darvaknak alkalmas éjszakázóhelyek megléte befolyásolja. Mondhatjuk, hogy ez a szűk keresztmetszet a daruvonulásban, hiszen táplálkozni nagyobb távolságokra is elrepülnek. A Hortobágyról dél-nyugati irányban vonuló madaraknak számos hely kínálkozhat éjszakázásra, de ezek közül több nem mindegyik nyújt minden évben számukra megfelelő védelmet, biztonságot. Ilyen hely a Pusztaszeri Büdös-szék, a Kardoskúti Fehér-tó, vagy a vajdasági Sóskopó, melyek megőrizték ősi, időszakos vízállás-jellegüket.
Ha aszály van és ezekben nincs víz, alkalmatlanok a darvaknak, hiszen a darunak az iváson kívül biztonságra van szüksége. Az iszapos, sekély vizes élőhelyek védelmet nyújtanak a darvaknak a szőrmés ragadozók elől. A szegedi Fehér-tó egy halastó, a vízellátása biztosított, így minden évben biztonsággal fogadhatja a több tízezres darucsapatokat.
Egyébként kiválóan mutatja a víz jelenlétének fontosságát az a tény, hogy néhány éve a KNPI kezelésében lévő tömörkényi Csaj-tó is „feliratkozott” a több tízezres daruéjszakázó helyek listájára.
Milyen különös szokásai vannak a legendás madaraknak? Mikor lehet megfigyelni őket az élőhelyükön?
A daruvonulás időzítése viszonylag jól kiszámolható, október a hortobágyi maximumok ideje, és onnan elinduló madarak néhány éve november közepén érik el a maximumot a szegedi Fehér-tavon és környékén.
A darvaknak az egy napon belüli szokásai is jellegzetesek, ezért kiválóan bemutathatók. Az iszapos tómederben éjszakázó madarak napkelte környékén elindulnak, kihúznak a táplálkozó területek irányába, melyek nagyobb kiterjedésű szántóföldek, elsősorban kukorica tarlók. Naplementekor visszatérnek, és behúznak az éjszakázó helyekre.
Általában behúzásra szervezünk csoportokat, illetve önállóan is ezt nézik leggyakrabban, főként a barátságosabb időpontja miatt. Ilyenkor, novemberben körülbelül 15-17 óráig tart, de ez általában tovább is elhúzódhat, így még tovább lehet bennük gyönyörködni. A reggeli kihúzás ezzel szemben többnyire gyorsan lezajlik, de annak is van egy sajátos hangulata, hiszen a pirkadat páratlan élményt nyújt.
Természetesen, akinek szerencséje van, napközben is megfigyelheti a táplálkozó területeken, szántókon, gyepeken a darvakat. Igaz, ilyenkor csak távolról, mert a daru nagyon éber madár és hamar szárnyra kél.
Hogyan lehet a zavarásuk nélkül megközelíteni őket? Milyen közelről tekinthetjük meg a madarakat egy-egy darules alkalmával?
A szakvezetéses darulesek a szegedi Fehér-tónál a sándorfalvi Brassói utca végi találkozóval kezdődnek, innen kisebb sétát teszünk a Fehér-tavat övező gyepeken és gátakon, miközben várjuk a darvakat. A helyszínválasztás azért esett ide, mert a klasszikusnak tekinthető behúzási útvonal e területek fölött van, így a séta alkalmával néhány száz méterre, vagy szerencsés esetben néhány tíz méterre a fejünk fölött repülő darucsapatokat is megfigyelhetünk.
A darutúrán alkalmunk nyílik egy új, szabadon látogatható kilátón is körbe nézni, mely darvak nélkül is élvezetes, de innen szerencsés esetben jól láthatók a tómederbe leszálló darvak is. A darvak éjszakázó helyre történő ki- vagy behúzása egy olyan természeti esemény, amely nem csak látványával gyönyörködtet, de meghatározó akusztikus élményt is nyújt.
Körülbelül hány példányt tudnak egy-egy túra alkalmával megfigyelni?
A szegedi Fehér-tónál két szabadon látogatható kilátó található, Szatymaz felől a Beretzk Péter kilátó, Sándorfalva mellett pedig a Szalakóta Látogatóközpont melletti kilátó várja a látogatókat. Mindkét helyről jól megfigyelhető a daru be- vagy kihúzás. Természetesen az ilyen események megfigyeléséhez nem árt némi szerencse sem, hiszen az időjárás, a szélirány, az időjárási frontok jelentősen megváltoztathatják a repülési irányokat, időpontokat és a darvak létszámát is.
A november közepi maximális létszám eddig idén 30-35000 példány volt. Ezután egy egyedszám csökkenés kezdődik, és erős frontok esetén a több tízezres mennyiség 1-2 nap alatt néhány ezerre eshet vissza. Ez főleg decemberben jellemző. Az elmúlt évek tapasztalatai, megfigyelései alapján azonban néhány ezer daru itt köszönti az új évet.
A madármegfigyelő túrák mellett milyen más módszerekkel lehet a madarak védelmét biztosítani?
A darvak számlálását országosan csütörtökönként végzik a szakemberek, többségében nemzeti parkos kollégáim, itt történetesen én. A számlálást leggyakrabban az előbb említett kilátókból végezzük, így mindenkinek lehetősége van akár a teljes állomány megfigyelésére, bár ehhez kell némi türelem, jó szem és javasolt hozzá a távcső.
Szerencsére a daru változó világunkhoz elég jól alkalmazkodik, így ennek, és a vizes élőhelyek helyreállításának köszönhetően világállománya nő.
A daru európai szinten védett madár, hazánkban pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50 000 forint. Természetesen a nemzetközi védelem mellett nagyon fontos, hogy helyi védelmi intézkedésekkel is „segítsük” a madarakat. Ilyenek intézkedés például a légvezetéknek ütközések elhárítását szolgáló, a légvezetékek láthatóságát növelő eszközök – az úgynevezett madáreltérítők – kihelyezése. Ezek az eszközök kimondottan azokon a helyeken szükségesek, ahol a légvezetékek keresztezik a madárútvonalakat. Ezt láthatjuk a Sándorfalvi út keleti oldalán a halastavak között. Természetesen az is elengedhetetlen, hogy zavartalan legyen az éjszakázó helyek környéke, ezért az érintett területekre a belépés csak engedéllyel történhet.
Ahhoz, hogy kellően sikeresek legyenek a természetvédelmi erőfeszítéseink elengedhetetlen a társadalom érzékenyítése, a környezeti nevelés, ehhez pedig kiváló szereplők a darvak.
Szeretném kiemelni a soron következő programunkat a XII. Fehértavi Darvadozást, mely november 17-18-án lesz. Az érdeklődők további részleteket az alábbi linken találhatnak az eseményről: https://www.knp.hu/hu/xii-fehertavi-darvadozas
