Az idei szezon legzöldebb nyári táborozására alighanem Balatonfenyvesen került sor, ahol a csodálatos környezet mellett az elhangzott előadások, beszélgetések témája is zöld volt. Zöld aktivisták hallgathattak zöld előadókat a Zöld Európai Alapítvány támogatásával.
A Zöldpolitikai nyári egyetem elsődleges célja az volt, hogy a különböző zöld mozgalmak jelenlegi aktivistái a gyakorlatban is hasznos, naprakész tudást szerezhessenek, illetve beszélgessenek, vitatkozzanak az aktuális zöld kérdésekről, kihívásokról és lehetőségekről.
A fenntarthatósági és környezeti program 4 témacsoport köré szerveződött a Zöld Európa Nyári Egyetemen: élelmiszer-termelés, élelmiszer-önrendelkezés, Magyarország élővizeinek állapota, fenntartható életmód, önellátás, zöldpolitikai aktivizmus. A résztvevők emellett gyakorlati, praktikus ismereteket is szerezhettek: a nyári egyetem időtartama alatt úgynevezett „zöld műhelyek” szerveződtek, amelyeknek a keretében az érdeklődők megismerhették például a komposzt-toalett illetve saját napelem építésének a rejtelmeit, illetve belekóstolhattak a közügyek kapcsán a cselekvési akciótervek készítésének a folyamatába.
Este sem állt meg az élet a Balaton parti zöld táborban: a résztvevők kulturális és zöld tematikájú kvízjátékokban vehettek részt, illetve fenntarthatósági témájú filmeket nézhettek meg például a spanyol és horvát zöld aktivisták munkájáról, az ökodemokráciáról és a zöld energiaátmenet fontosságról. A nyári tábornak videóüzenetet küldött Laurent STANDAERT a Zöld Európai Alapítvány (GEF) politikai igazgatója, aki a résztvevők és a Megújuló Magyarországért Alapítvány üdvözlése mellett a tudásmegosztás, a párbeszéd és a zöld-politikai képzések fontosságáról is beszélt.
Laurent STANDAERT a Zöld Európai Alapítvány (GEF) politikai igazgatója üdvözli a táborlakókat
Élelmiszer-termelés, élelmiszer-önrendelkezés
A blokkban Németh István gazda, sajttermelő ismertette a MIZO-cég körüli financiális problémákat, amelyek a 2000-es évek elején nagyon érzékenyen érintették a környékbeli tejtermelőket – és az emiatt kritikus helyzetbe került gazdálkodók válaszlépéseit, terveit, majd az előadás második felében saját, jelenleg is működő gazdaságát, a marhatartást, tej – és sajttermelést mutatta be a hallgatóságnak.
A MIZO-botrányhoz kapcsolódó fizetésképtelenség válaszlépésre kényszerítette a tejtermelőket és beszállítókat annak érdekében, hogy életben tudják tartani a saját gazdaságukat. A tervek szerint, induló állami finanszírozás segítségével és banki faktoring rendszer bevezetésével egy olyan regionális ellátórendszer megvalósítása lett volna a cél, amely kezdetben a helyi tejtermelőket segítette volna nem csak a tej értékesítésében és ennek feldolgozásában, hanem például a vegyszerhasználatban és a trágyakezelésben is. A célok között szerepelt a trágya és zöldhulladék felhasználásával előállítható saját biogáz termelés is. Az elképzelések szerint egy közösségi tulajdonban lévő átvevőpont és tejfeldolgozó egység segítette volna a termékek jobb piaci értékesíthetőségének megvalósítását. A rendszer feladatai között szerepelt a helyi közintézmények helyi tejtermékekkel való ellátása, a későbbiekben pedig más termelők (hús, zöldség, gyümölcs) bevonásával is számoltak a projekt tervezői. Számításaik szerint a helyi élelmiszer-szükséglet kb. 80%-át tudták volna helyben termelt tiszta élelmiszerrel biztosítani, majd a többletet más régiókban, piacokon értékesíteni. A faktoring rendszer elindult, a tejtermelők kezdetben fellélegezhettek, de az állami szerepvállalás elmaradása miatt a saját feldolgozó üzem már nem épülhetett meg, így a nagyívű tervek csak papíron valósulhattak meg.
Az előadás második felében a résztvevők megismerkedhettek az István és felesége által vitt családi gazdasággal. István saját területén 1986 óta foglalkozik legeltető állattartással. Jelenleg 5 szarvasmarhát tart, az általuk termelt tejet a saját, helyben kialakított mini üzemükben dolgozzák fel. A repertoárban elsősorban vaj, sajt, túró és joghurt szerepel. A raclette-típusú sajt különleges ízvilágát helyben is kipróbálhatták a nyári egyetem résztvevői. István korábbi sportkarrierje révén remek kapcsolatot ápolt svájci ismerősökkel, akik annak idején örömmel vezették be őt a sajtkészítés rejtelmeibe. István ennek a szakmai kapcsolatnak köszönhetően a mai napig Svájcból kapja a sajtok elkészítéséhez szükséges oltóanyagot.
A nap második részében az Élelmiszer-önrendelkezés legfontosabb kérdéseiről Kőváriné dr. Bartha Ágnes (Magyarországi Agroökológiai Hálózat Egyesület képviseletében) tartott előadást. A beszélgetés központi témája a talajmegújító mezőgazdaság (TMMG) volt. A regeneratív mezőgazdaság olyan technológiai keretrendszer, amely segíti a termőtalaj regenerációját, a biodiverzitás növelését, a víz- és tápanyagciklusok javítását, az ökoszisztéma szolgáltatások bővítését, a szénmegkötés támogatását és növeli a mezőgazdaság klímaváltozással szembeni ellenálló képességét. A TMMG központjában a talaj és termesztett környezet egészsége áll az egészséges talaj – egészséges növény – egészséges ember hármasával. A témához kapcsolódva az elődás érintette a vízmegtartás, a talajbolygatás, a kártevők elleni kémiai és biológiai védekezés, valamint a klímaváltozáshoz történő adaptáció kérdéseit.
Vízgazdálkodás, élővizeink helyzete
A 2022-ben Magyarországot sújtó nyári aszályt kiemelt érdeklődés kísérte országszerte, ezért a vízgazdálkodás nagyobb hangsúlyt kapjon a tábor kereten belül: szakértőkkel tovább elemezzük a kialakult helyzet okait és lehetséges kimeneteleit. Meghívott előadóként Dedák Dalma (környezetpolitikai szakértő, WWF Magyarország) és Viszló Levente (Pro Vértes Közalapítvány elnöke) mutatták be a helyzetet.
A beszélgetés a klímaváltozás és a víz körforgásának összefüggéseivel kezdődött.
Dedák Dalma átfogó és sajnos meglehetősen elszomorító képet festett a klímaváltozás előrehaladásának mértékéről. Felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség túlhaladt már néhány olyan mérföldkövön, amelyek után bizonyos folyamatokat már nem lehet visszafordítani, így egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni az klímaadaptációra.
Megjegyezte, hogy a közoktatásban és a közgondolkodásban is egy hamis kép él az emberek fejében a víz körforgásával kapcsolatban, a felszín alatti vizek szerepét, jelentőségét ugyanis a legtöbben nem értik és nem is ismerik.
Viszló Levente, aki több évtizede foglalkozik ökológiai gazdálkodással és vizes élőhelyek védelmével elmondta, hogy az elmúlt 150-200 évben a korábbi természetes vízi élőhelyek (rétek-lápok, stb.) mára korábbi kiterjedésük 1%-ára zsugorodtak, ami nem csak az élővilág degradációjával járt, de a felszín alatti szárazság kialakulásához is nagyban hozzájárult. A Csíkvarsai rét apropóján szóba került a Velencei-tó vízpótlása is, kiemelve, hogy ez elsősorban gazdasági és nem természeti érdekeket szolgál. Illetve az ilyen típusú tavak természetes ciklikusságát, ami jelenleg a turizmusnak alárendelve.
A beszélgetés során szó esett a talajszárazságról, az alföldi fásítás veszélyeiről, a Magyarország szempontjából legjobb vízmegtartó élőhelyeiről, a villám árvizek hatásairól és azokról az ágazatokról (pl. turizmus, mezőgazdaság), amelyek okozói és elszenvedői is egyben a klímaváltozásnak. Kiemelt kérdés volt, hogy milyen környezetpolitikai stratégia végrehajtásával lehetne egy természetkímélőbb, vízmegtartóbb állapothoz eljutni. Az előadás moderátora és házigazdája Csillag Rita számos követendő európai példát ismertetett a vizes élőhelyek helyreállítása és a biodiverzitás megőrzése kapcsán.
Életmód, önellátás
A beszélgetés első részében lakhatási és fenntartható építészeti kérdésekről volt szó. A pódiumon Szegfalvi Zsolt (Habitat for Humanity) és Takács Martin (Nagyapám Háza) a beszélgetés során kitértek az ország épületállományának minőségére, a városi életmódra, a szociális dimenzióra, illetve érintették az energia és hulladék vonatkozású kérdéseket. Takács Martin bemutatta, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a hagyományos parasztházak felújítására a modern követelmények szerint, Szegfalvi Zsolt pedig elmondta, hogy milyen módon segítenek a szociális bérlakások felújításában és a szegényebb csalások CSOK-beruházásaiban. A második részben az élelmiszer-ellátás és az önellátás volt a fókuszban. A meghívott vendégek Pártha dász (Krisna-völgy) és Nagy Gábor (Waldorf-kert) voltak. A beszélgetés folyamán szó esett az önellátás lehetőségeiről, a városi népesség egészséges élelmiszerrel való ellátásáról, a tömegtermeléssel készült élelmiszerek egészségi vonatkozásairól, a modern élelmiszeripari technológiák létjogosultságáról.
Zöld aktivizmus
Milyen lehetőségei vannak az aktivizmusnak és a zöldpolitikai, környezetvédelmi érdekképviseletnek 2023-ban Magyarországon és Európában? A blokk fő kérdése az volt, hogy miképp lehet egy mozgalom sikeres, azaz hogyan tud szélesebb rétegeket a kitűzött cél mellé állítani. Milyen egy szervezet belső dinamikája, mik a demokratikus döntéshozatal nehézségei, hogyan lehet megakadályozni az aktivisták kiégését? Hogyan tud egy pozitív társadalmi célért küzdő civil, vagy politikai szervezet berobbanni a közéletbe? Milyen a zöldmozgalmak médiareprezentációja?
A beszélgetésben Fischer Ádám (Ercsi alpolgármestere), Csernai Mihály (Free SZFE mozgalom, egykori SZFE HÖK elnök), Tóth Jakab (a FREE SZFE egykori aktivistája, a PARTIZÁN szerkesztő-műsorvezetője), Ajtay András (A Város Mindenkié Mozgalom aktivistája), Csillag Gábor (kultúrantropológus, Párbeszéd-Zöldek) és Szabó Márton (Párbeszéd-Zöldek aktivistája) vettek részt.
Csernai Mihály többek között az egyetemfoglalás logisztikai kihívásairól, a médiával történő kommunikációról és bázisdemokratikus döntéshozatalról osztotta meg tapasztalatait. Fischer Ádám mondandójának középpontjában a lakosság bevonásának lehetőségei, a helyi ügyekre történő fókuszálás, illetve a helyi média létrehozásának lehetőségei szerepeltek. Tóth Jakab a média felelősségéről és a közösségi finanszírozás lehetőségeiről beszélt.
Ajtay András számos sikertörténetet osztott meg velünk a kilakoltatások megakadályozásáról, a nyilvánosság segítségéről, illetve a szövetséges a politikusok, szervezetek, valamint a fiatalok bevonásának lehetőségeiről beszélt. Milyenek ma az akciópolitizálás és az ellenállás lehetőségei Magyarországon és Európában? Csillag Gábor osztotta meg magyar és európai tapasztalatait arról, hogy hogyan lehet a zöldpolitikát cselekvéssé lefordítani; emellett jótanácsokat osztott meg velünk az aktivisták motivációjának megőrzéséről és a kiégés elkerüléséről. Szabó Márton a beszélgetés moderátora kiemelte, hogy az Európai Unió zöld pártjai, az elmúlt 10 évben olyan sikereket értek el, ami közvetlenül elvezetett az Európai Zöld Megállapodás létrejöttéhez.
Szólj bele! Vitaszínház Tóth Jakabbal (Partizán) és Udvardi Péterrel (Párbeszéd-Zöldek): A nyári egyetem vitaszínháza a „Radikális” zöld érdekképviselet, vagy csendes átment? Azaz, Vita a társadalmi cselekvés lehetőségeiről címmel zajlott. A mintegy 60 résztvevő parázs vitában keresett választ az aktuális zöldpolitikai kérdésekre: A jelenlegi zöld mozgalmak kellő érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek-e ahhoz, hogy a klíma és biodiverzitási váláság kezelésében átalakító erejű megoldás szülessen? A zöld mozgalmaknak radikalizálódniuk kell-e céljaik elérésének érdekében? Mi a média szövetségesi szerepe a zöldpolitika céljainak elérésében?
A résztvevők érvek és ellenérvek felsorakoztatásával vizsgálták a zöldpolitika érdekérvényesítésének legális eszközeit. A vitaszínház egyben lehetőséget biztosított a nyári egyetem minden résztvevőjének a nyilvános megszólaláshoz, az érveléshez, a kulturált vita formai kereteinek elsajátításához, a vélemények sokszínűségének elfogadásához.