Az idei szezon legzöldebb nyári táborozására alighanem Balatonfenyvesen került sor, ahol a csodálatos környezet mellett az elhangzott előadások, beszélgetések témája is zöld volt. Zöld aktivisták hallgathattak zöld előadókat a Zöld Európai Alapítvány támogatásával.
A Zöldpolitikai nyári egyetem elsődleges célja az volt, hogy a különböző zöld mozgalmak jelenlegi aktivistái a gyakorlatban is hasznos, naprakész tudást szerezhessenek, illetve beszélgessenek, vitatkozzanak az aktuális zöld kérdésekről, kihívásokról és lehetőségekről.
A fenntarthatósági és környezeti program 4 témacsoport köré szerveződött a Zöld Európa Nyári Egyetemen: élelmiszer-termelés, élelmiszer-önrendelkezés, Magyarország élővizeinek állapota, fenntartható életmód, önellátás, zöldpolitikai aktivizmus. A résztvevők emellett gyakorlati, praktikus ismereteket is szerezhettek: a nyári egyetem időtartama alatt úgynevezett „zöld műhelyek” szerveződtek, amelyeknek a keretében az érdeklődők megismerhették például a komposzt-toalett illetve saját napelem építésének a rejtelmeit, illetve belekóstolhattak a közügyek kapcsán a cselekvési akciótervek készítésének a folyamatába.
![](https://zoldhang.hu/wp-content/uploads/2023/07/zoldpolegyetem_01-1024x576.jpg)
![](https://zoldhang.hu/wp-content/uploads/2023/07/zoldpolegyetem_03-1024x576.png)
Este sem állt meg az élet a Balaton parti zöld táborban: a résztvevők kulturális és zöld tematikájú kvízjátékokban vehettek részt, illetve fenntarthatósági témájú filmeket nézhettek meg például a spanyol és horvát zöld aktivisták munkájáról, az ökodemokráciáról és a zöld energiaátmenet fontosságról. A nyári tábornak videóüzenetet küldött Laurent STANDAERT a Zöld Európai Alapítvány (GEF) politikai igazgatója, aki a résztvevők és a Megújuló Magyarországért Alapítvány üdvözlése mellett a tudásmegosztás, a párbeszéd és a zöld-politikai képzések fontosságáról is beszélt.
![](https://zoldhang.hu/wp-content/uploads/2023/07/zoldpolegyetem_05-1024x576.jpg)
Laurent STANDAERT a Zöld Európai Alapítvány (GEF) politikai igazgatója üdvözli a táborlakókat
Élelmiszer-termelés, élelmiszer-önrendelkezés
A blokkban Németh István gazda, sajttermelő ismertette a MIZO-cég körüli financiális problémákat, amelyek a 2000-es évek elején nagyon érzékenyen érintették a környékbeli tejtermelőket – és az emiatt kritikus helyzetbe került gazdálkodók válaszlépéseit, terveit, majd az előadás második felében saját, jelenleg is működő gazdaságát, a marhatartást, tej – és sajttermelést mutatta be a hallgatóságnak.
A MIZO-botrányhoz kapcsolódó fizetésképtelenség válaszlépésre kényszerítette a tejtermelőket és beszállítókat annak érdekében, hogy életben tudják tartani a saját gazdaságukat. A tervek szerint, induló állami finanszírozás segítségével és banki faktoring rendszer bevezetésével egy olyan regionális ellátórendszer megvalósítása lett volna a cél, amely kezdetben a helyi tejtermelőket segítette volna nem csak a tej értékesítésében és ennek feldolgozásában, hanem például a vegyszerhasználatban és a trágyakezelésben is. A célok között szerepelt a trágya és zöldhulladék felhasználásával előállítható saját biogáz termelés is. Az elképzelések szerint egy közösségi tulajdonban lévő átvevőpont és tejfeldolgozó egység segítette volna a termékek jobb piaci értékesíthetőségének megvalósítását. A rendszer feladatai között szerepelt a helyi közintézmények helyi tejtermékekkel való ellátása, a későbbiekben pedig más termelők (hús, zöldség, gyümölcs) bevonásával is számoltak a projekt tervezői. Számításaik szerint a helyi élelmiszer-szükséglet kb. 80%-át tudták volna helyben termelt tiszta élelmiszerrel biztosítani, majd a többletet más régiókban, piacokon értékesíteni. A faktoring rendszer elindult, a tejtermelők kezdetben fellélegezhettek, de az állami szerepvállalás elmaradása miatt a saját feldolgozó üzem már nem épülhetett meg, így a nagyívű tervek csak papíron valósulhattak meg.
Az előadás második felében a résztvevők megismerkedhettek az István és felesége által vitt családi gazdasággal. István saját területén 1986 óta foglalkozik legeltető állattartással. Jelenleg 5 szarvasmarhát tart, az általuk termelt tejet a saját, helyben kialakított mini üzemükben dolgozzák fel. A repertoárban elsősorban vaj, sajt, túró és joghurt szerepel. A raclette-típusú sajt különleges ízvilágát helyben is kipróbálhatták a nyári egyetem résztvevői. István korábbi sportkarrierje révén remek kapcsolatot ápolt svájci ismerősökkel, akik annak idején örömmel vezették be őt a sajtkészítés rejtelmeibe. István ennek a szakmai kapcsolatnak köszönhetően a mai napig Svájcból kapja a sajtok elkészítéséhez szükséges oltóanyagot.
![](https://zoldhang.hu/wp-content/uploads/2023/07/zoldpolegyetem_07-1024x576.png)
![](https://zoldhang.hu/wp-content/uploads/2023/07/zoldpolegyetem_09-1024x576.png)
A nap második részében az Élelmiszer-önrendelkezés legfontosabb kérdéseiről Kőváriné dr. Bartha Ágnes (Magyarországi Agroökológiai Hálózat Egyesület képviseletében) tartott előadást. A beszélgetés központi témája a talajmegújító mezőgazdaság (TMMG) volt. A regeneratív mezőgazdaság olyan technológiai keretrendszer, amely segíti a termőtalaj regenerációját, a biodiverzitás növelését, a víz- és tápanyagciklusok javítását, az ökoszisztéma szolgáltatások bővítését, a szénmegkötés támogatását és növeli a mezőgazdaság klímaváltozással szembeni ellenálló képességét. A TMMG központjában a talaj és termesztett környezet egészsége áll az egészséges talaj – egészséges növény – egészséges ember hármasával. A témához kapcsolódva az elődás érintette a vízmegtartás, a talajbolygatás, a kártevők elleni kémiai és biológiai védekezés, valamint a klímaváltozáshoz történő adaptáció kérdéseit.
Vízgazdálkodás, élővizeink helyzete
A 2022-ben Magyarországot sújtó nyári aszályt kiemelt érdeklődés kísérte országszerte, ezért a vízgazdálkodás nagyobb hangsúlyt kapjon a tábor kereten belül: szakértőkkel tovább elemezzük a kialakult helyzet okait és lehetséges kimeneteleit. Meghívott előadóként Dedák Dalma (környezetpolitikai szakértő, WWF Magyarország) és Viszló Levente (Pro Vértes Közalapítvány elnöke) mutatták be a helyzetet.
![](https://zoldhang.hu/wp-content/uploads/2023/07/zoldpolegyetem_11-1024x576.png)
A beszélgetés a klímaváltozás és a víz körforgásának összefüggéseivel kezdődött.
Dedák Dalma átfogó és sajnos meglehetősen elszomorító képet festett a klímaváltozás előrehaladásának mértékéről. Felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség túlhaladt már néhány olyan mérföldkövön, amelyek után bizonyos folyamatokat már nem lehet visszafordítani, így egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni az klímaadaptációra.
Megjegyezte, hogy a közoktatásban és a közgondolkodásban is egy hamis kép él az emberek fejében a víz körforgásával kapcsolatban, a felszín alatti vizek szerepét, jelentőségét ugyanis a legtöbben nem értik és nem is ismerik.
Viszló Levente, aki több évtizede foglalkozik ökológiai gazdálkodással és vizes élőhelyek védelmével elmondta, hogy az elmúlt 150-200 évben a korábbi természetes vízi élőhelyek (rétek-lápok, stb.) mára korábbi kiterjedésük 1%-ára zsugorodtak, ami nem csak az élővilág degradációjával járt, de a felszín alatti szárazság kialakulásához is nagyban hozzájárult. A Csíkvarsai rét apropóján szóba került a Velencei-tó vízpótlása is, kiemelve, hogy ez elsősorban gazdasági és nem természeti érdekeket szolgál. Illetve az ilyen típusú tavak természetes ciklikusságát, ami jelenleg a turizmusnak alárendelve.
A beszélgetés során szó esett a talajszárazságról, az alföldi fásítás veszélyeiről, a Magyarország szempontjából legjobb vízmegtartó élőhelyeiről, a villám árvizek hatásairól és azokról az ágazatokról (pl. turizmus, mezőgazdaság), amelyek okozói és elszenvedői is egyben a klímaváltozásnak. Kiemelt kérdés volt, hogy milyen környezetpolitikai stratégia végrehajtásával lehetne egy természetkímélőbb, vízmegtartóbb állapothoz eljutni. Az előadás moderátora és házigazdája Csillag Rita számos követendő európai példát ismertetett a vizes élőhelyek helyreállítása és a biodiverzitás megőrzése kapcsán.
Életmód, önellátás
A beszélgetés első részében lakhatási és fenntartható építészeti kérdésekről volt szó. A pódiumon Szegfalvi Zsolt (Habitat for Humanity) és Takács Martin (Nagyapám Háza) a beszélgetés során kitértek az ország épületállományának minőségére, a városi életmódra, a szociális dimenzióra, illetve érintették az energia és hulladék vonatkozású kérdéseket. Takács Martin bemutatta, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a hagyományos parasztházak felújítására a modern követelmények szerint, Szegfalvi Zsolt pedig elmondta, hogy milyen módon segítenek a szociális bérlakások felújításában és a szegényebb csalások CSOK-beruházásaiban. A második részben az élelmiszer-ellátás és az önellátás volt a fókuszban. A meghívott vendégek Pártha dász (Krisna-völgy) és Nagy Gábor (Waldorf-kert) voltak. A beszélgetés folyamán szó esett az önellátás lehetőségeiről, a városi népesség egészséges élelmiszerrel való ellátásáról, a tömegtermeléssel készült élelmiszerek egészségi vonatkozásairól, a modern élelmiszeripari technológiák létjogosultságáról.
![](https://zoldhang.hu/wp-content/uploads/2023/07/zoldpolegyetem_13-1024x576.png)
Zöld aktivizmus
Milyen lehetőségei vannak az aktivizmusnak és a zöldpolitikai, környezetvédelmi érdekképviseletnek 2023-ban Magyarországon és Európában? A blokk fő kérdése az volt, hogy miképp lehet egy mozgalom sikeres, azaz hogyan tud szélesebb rétegeket a kitűzött cél mellé állítani. Milyen egy szervezet belső dinamikája, mik a demokratikus döntéshozatal nehézségei, hogyan lehet megakadályozni az aktivisták kiégését? Hogyan tud egy pozitív társadalmi célért küzdő civil, vagy politikai szervezet berobbanni a közéletbe? Milyen a zöldmozgalmak médiareprezentációja?
A beszélgetésben Fischer Ádám (Ercsi alpolgármestere), Csernai Mihály (Free SZFE mozgalom, egykori SZFE HÖK elnök), Tóth Jakab (a FREE SZFE egykori aktivistája, a PARTIZÁN szerkesztő-műsorvezetője), Ajtay András (A Város Mindenkié Mozgalom aktivistája), Csillag Gábor (kultúrantropológus, Párbeszéd-Zöldek) és Szabó Márton (Párbeszéd-Zöldek aktivistája) vettek részt.
![](https://zoldhang.hu/wp-content/uploads/2023/07/zoldpolegyetem_15-1024x576.jpg)
Csernai Mihály többek között az egyetemfoglalás logisztikai kihívásairól, a médiával történő kommunikációról és bázisdemokratikus döntéshozatalról osztotta meg tapasztalatait. Fischer Ádám mondandójának középpontjában a lakosság bevonásának lehetőségei, a helyi ügyekre történő fókuszálás, illetve a helyi média létrehozásának lehetőségei szerepeltek. Tóth Jakab a média felelősségéről és a közösségi finanszírozás lehetőségeiről beszélt.
Ajtay András számos sikertörténetet osztott meg velünk a kilakoltatások megakadályozásáról, a nyilvánosság segítségéről, illetve a szövetséges a politikusok, szervezetek, valamint a fiatalok bevonásának lehetőségeiről beszélt. Milyenek ma az akciópolitizálás és az ellenállás lehetőségei Magyarországon és Európában? Csillag Gábor osztotta meg magyar és európai tapasztalatait arról, hogy hogyan lehet a zöldpolitikát cselekvéssé lefordítani; emellett jótanácsokat osztott meg velünk az aktivisták motivációjának megőrzéséről és a kiégés elkerüléséről. Szabó Márton a beszélgetés moderátora kiemelte, hogy az Európai Unió zöld pártjai, az elmúlt 10 évben olyan sikereket értek el, ami közvetlenül elvezetett az Európai Zöld Megállapodás létrejöttéhez.
![](https://zoldhang.hu/wp-content/uploads/2023/07/zoldpolegyetem_17-1024x576.png)
Szólj bele! Vitaszínház Tóth Jakabbal (Partizán) és Udvardi Péterrel (Párbeszéd-Zöldek): A nyári egyetem vitaszínháza a „Radikális” zöld érdekképviselet, vagy csendes átment? Azaz, Vita a társadalmi cselekvés lehetőségeiről címmel zajlott. A mintegy 60 résztvevő parázs vitában keresett választ az aktuális zöldpolitikai kérdésekre: A jelenlegi zöld mozgalmak kellő érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek-e ahhoz, hogy a klíma és biodiverzitási váláság kezelésében átalakító erejű megoldás szülessen? A zöld mozgalmaknak radikalizálódniuk kell-e céljaik elérésének érdekében? Mi a média szövetségesi szerepe a zöldpolitika céljainak elérésében?
A résztvevők érvek és ellenérvek felsorakoztatásával vizsgálták a zöldpolitika érdekérvényesítésének legális eszközeit. A vitaszínház egyben lehetőséget biztosított a nyári egyetem minden résztvevőjének a nyilvános megszólaláshoz, az érveléshez, a kulturált vita formai kereteinek elsajátításához, a vélemények sokszínűségének elfogadásához.