
A klímaváltozás ránk rúgta az ajtót: veszélyben a vizünk
A közelmúltban megrendezett II. Vízválasztó Konferencia tanulságairól Dr. Tölgyesi Csaba ökológussal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával beszélgettünk.
A közelmúltban megrendezett II. Vízválasztó Konferencia tanulságairól Dr. Tölgyesi Csaba ökológussal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával beszélgettünk.
Régen tűnt ennyire egyértelműnek, hogy melyik film viheti haza a legtöbb Oscar-díjat a nagyszabású gáláról. Úgy látszik, idén egy klímavészhelyzetet és ökológiai problémákat mélyen érintő alkotás tarolhat. Lássuk, milyen fontos, a Föld pusztulását érintő témák kerülnek elő a Dűnében.
A vízhiány miatt több helyen másod-, harmadfokú készültség van érvényben.
Ezen a télen hiánycikk a csapadék a Kárpát-medencében.
Kelet-Ukrajnában, ahol a homokon ugyanúgy fenyveseket ültettek, mint itthon a Duna-Tisza közi homokhátságon, egyetlen év alatt kétszáz négyzetkilométer égett le. Ha egy ekkora terület lángra lobbanna Magyarországon, ott emberek halnának meg, tanyák pusztulnának el. Többek között erről beszél podcastünkben Tölgyesi Csaba, az MTA-Debreceni Egyetem kutatócsoportjának tagja, aki elmondta: a klímaváltozás miatt, a szénmegkötés érdekében is lényegesen hasznosabb az őshonos növényzet visszállítása az idegenhonos fák ültetésénél.
Gödöllőn és Budakalászon is vízhiány alakult ki. A víztároló medencék vízszintje jelentősen lecsökkent.
Tartályokban viszik fel a vizet egyelőre a felújított Ágasvári Turistaházba, ami a vízhiány miatt volt kényetelen bezárni június közepén. Az áramot már napelemek állítják elő, de a vízellátásnál hosszabb távon továbbra is csak a forrásvízben bízhatnak.
Szinte már nem is telik el nap hazánkban anélkül, hogy az aszályról ne szólnának hírek.
Magyarországon tetemes károkat okoznak az aszályos időszakok.