A biológiai sokféleség erősebbé tesz
Egy biológiailag diverzebb élőhely jobban ellen tud állni a tágabb környezetben bekövetkező, esetleg gyorsan egymást követő változásoknak – Sallee-Kereszturi Barbara humánökológussal beszélgettünk.
természet
Részletek
Varázslatos tájakkal csábítanak Európa nemzeti parkjai
Május 24. az európai nemzeti parkok napja. Több mint 500 nemzeti park hívogatja a természetjárókat kontinensszerte.
A Föld (gyász)napja – az eltűnő termőföld nyomában
Mára a termőföld a legveszélyeztetettebb természeti erőforrássá vált.
WWF: fogy az időnk, fogy a vizünk
A vizek megőrzésére alkalmas gazdálkodásra van szükség, hogy a súlyosbodó károkat enyhíteni tudjuk – hívta fel a figyelmet a WWF Magyarország a március 22-i víz világnapja alkalmából.
Színpompás erdeifenyves láp született Vácrátót mellett
A lápos területek élővilágáról, értékes fajokról és a lápi fenyvesek újjászületésének lehetőségéről beszélgettünk Molnár Ábel Péter természetvédelmi ökológussal.
Ősi fajtákból születhetnek a jövő gabonái
Páratlan tájfajtákat mentenek és életerős közösséget építenek a szegedi magbörzéken.
A Dráva-mente hidrológiai viszonyait vizsgálják
Erdeink megmaradása szempontjából is egyre fontosabbá válik, hogy megértsük, milyen törvényszerűségek befolyásolják egy adott terület vízháztartását. Erről mesélnek a Dráva menti kutak.
Etikett az erdőben is van
Ahogy tavasszal beköszönt a jó idő, egyre többen mennek kirándulni a szabadba. Ha jobban felöltözünk, az esetleges hűvösebb napok ellenére is érdemes a természetben tölteni egy kis időt. Nem mindegy azonban, hogyan viselkedünk ott. Ehhez adunk most néhány jó tanácsot.
Tavaszi gombákért irány a természet!
A tavasz a gombák világába is életet lehel. Ha a kellő mennyiségű csapadék megfelelő hőmérséklettel párosul, ínycsiklandozó gombákkal telnek meg az erdők és a mezők. Most a leggyakrabban előforduló öt ehető tavaszi fajt vesszük sorra, melyekre mi is könnyen rátalálhatunk.
A börtönéből szabadult sastól a véres koronáig: Petőfi természeti képei a forradalom felvezetéseként
Loránd István irodalmár a tanári pályáján mesterien mutatta be, hogy jutunk el Az alföld című vers idilli békéjéből (1844), A Tiszán című vers haragosodó hangvételén át (1847) A puszta, télen című költemény trónfosztásáig.