Paks2 2014-2024: nem történt semmi, de nagyon sokba került
Tíz évvel ezelőtt kezdődött meg, legalábbis papíron, a paksi bővítés, amely az évszázad beruházásából mára a NER legcsúfosabb kudarcává vált.
Tíz évvel ezelőtt kezdődött meg, legalábbis papíron, a paksi bővítés, amely az évszázad beruházásából mára a NER legcsúfosabb kudarcává vált.
A közelmúlt hírei szerint akár kínai vállalatok is bekapcsolódhatnak Paks2 elakadt kivitelezésébe.
Egyre több jel utal rá, hogy már a kormány sem számol komolyan Paks2 felépítésével.
A magyar kormány káoszkommunikációjának vége: jogszabályba foglalják a Paksi Atomerőmű orosz fűtőelemeinek lecserélését, ezzel pedig a Paks II.-nek is befellegzik – állítja Jávor Benedek zöld politikus, a Párbeszéd – ZÖLDEK európai parlamenti listavezetője.
Hajmeresztő törvényjavaslatot kíván a parlament elé terjeszteni a kormánytöbbség: tovább faragnának az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hatásköreiből.
A Paks II. szerződés már eredetileg sem volt előnyös, de ha a paksi bővítésről szóló szerződés módosításával megszűnik a Roszatom fővállalkozói státusza, akkor megágyaz a kormány a költségek elszállásának.
A Paks2 beruházás váratlan fordulatait elemezte Jávor Benedek zöld politikus, Magyarország volt európai parlamenti képviselője.
Földgázfogyasztásunk mintegy 85 százaléja, olajfogyasztásunk 60-70 százaléka érkezik Oroszországból, a paksi atomerőmű fűtőelemei is onnan származnak. A paksi üzemidő csak évtizedes időtávon sorra kerülő esetleges újabb meghosszabbítása nyilvánvalóan nem tud érdemben segíteni a kialakult helyzeten, ellenben az egyre növekvő nukleáris biztonsági kockázatok, és az egyre tovább halmozódó radioaktívhulladék-hegyek mellett, akár a század közepéig bebetonozná az orosz energiafüggőségünket.
A paksi telephely a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére.
Az évente tervezett 561 ezer kilométeres futásteljesítmény esetén egy elektromos üzemű busz 512,21 tonna széndioxid-kibocsátást vált ki.