
A tervezettnél akár húsz évvel is tovább működhet a paksi atomerőmű
Az üzemidő hosszabbításáról
az erőműcég megvalósíthatósági tanulmányt íratna ki.
Az üzemidő hosszabbításáról
az erőműcég megvalósíthatósági tanulmányt íratna ki.
Az évente tervezett 561 ezer kilométeres futásteljesítmény esetén egy elektromos üzemű busz 512,21 tonna széndioxid-kibocsátást vált ki.
A magyar kormány káoszkommunikációjának vége: jogszabályba foglalják a Paksi Atomerőmű orosz fűtőelemeinek lecserélését, ezzel pedig a Paks II.-nek is befellegzik – állítja Jávor Benedek zöld politikus, a Párbeszéd – ZÖLDEK európai parlamenti listavezetője.
A Paks II. szerződés már eredetileg sem volt előnyös, de ha a paksi bővítésről szóló szerződés módosításával megszűnik a Roszatom fővállalkozói státusza, akkor megágyaz a kormány a költségek elszállásának.
A Paks2 beruházás váratlan fordulatait elemezte Jávor Benedek zöld politikus, Magyarország volt európai parlamenti képviselője.
Földgázfogyasztásunk mintegy 85 százaléja, olajfogyasztásunk 60-70 százaléka érkezik Oroszországból, a paksi atomerőmű fűtőelemei is onnan származnak. A paksi üzemidő csak évtizedes időtávon sorra kerülő esetleges újabb meghosszabbítása nyilvánvalóan nem tud érdemben segíteni a kialakult helyzeten, ellenben az egyre növekvő nukleáris biztonsági kockázatok, és az egyre tovább halmozódó radioaktívhulladék-hegyek mellett, akár a század közepéig bebetonozná az orosz energiafüggőségünket.
A közelmúlt hírei szerint akár kínai vállalatok is bekapcsolódhatnak Paks2 elakadt kivitelezésébe.
Atomerőművet is lehet építeni, csak nem éri meg, és aki a saját pénzével bizniszel, az nem fektet az atomenergiába. Akik pedig mégis befektetnek (főként a diktatúrák állampolgárai, akiknek nincs választási lehetőségük), azok rendszerint ráfaragnak.
A Mavir szerint a két technológia nem versenyez, hanem kiegészíti egymást az energiatermelésben.
Tíz évvel ezelőtt kezdődött meg, legalábbis papíron, a paksi bővítés, amely az évszázad beruházásából mára a NER legcsúfosabb kudarcává vált.