Paks2: megkezdődött a kihátrálás

Egyre több jel utal rá, hogy már a kormány sem számol komolyan Paks2 felépítésével. A múlt héten a Fidesz olyan határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amely egyértelművé teszi, hogy a B terven dolgoznak. Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK korábbi EP-képviselője és jelenlegi EP-listavezetője szerint a kormányzati irányváltás, a vagyis az eddigi kommunikációs iránnyal szembeforduló cselekvés végső soron logikus: bármilyen területen kerül is szankciók alá a Roszatom – erre most a fűtőelemek kapcsán van a legnagyobb esély –, az egyúttal a paksi bővítési projekt végét is jelenti.

Paks1 a jelenleg tervezettnél 20 évvel tovább fog működni, de nem orosz, hanem nyugati fűtőanyaggal, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolóját bővíteni kell, de nem Paks2, hanem a meghosszabbított üzemidejű Paks1 miatt, a nagyon kis aktivitású sugárzó hulladéknak új tárolót építenek, a nagy aktivitású hulladék sorsa a következő évtizedekben is megoldatlan marad, a pécsieket pedig – nyilván a szuverenitás jegyében – kizárja a kormány annak eldöntéséből, hogy szeretnének-e a jövőben sugárzó atomszemét szomszédságában élni. Ezek a legfontosabb új elemek a kormány által a parlament elé terjesztett határozatmódosító javaslat legfontosabb tartalmi elemei – egyik sem arra utal, amit a kormányzati kommunikáció folyamatosan állít, hogy az atomenergia lenne a megbízható, kiszámítható és olcsó energiaellátás garanciája.

Orosz atom rossz atom?

Az oroszokról történő leválás lopakodó stratégiáját tekinthetjük akár az eddigi valóságtagadás óvatos korrekciójának is. Amikor Oroszország 2022. február 23-án megtámadta Ukrajnát, minden józanul gondolkodó ember számára világossá vált, hogy Európában a következő évtizedekben nem lesz semmilyen orosz részvételű nukleáris beruházás. Nem lesz, mert nem lehet: képtelenség, hogy miközben a Roszatom ukrán atomerőműveket kerít hatalmába a nukleáris biztonság elemi szabályaira fittyet hányva és veszélyeztetve egész Európát; miközben Putyin a Roszatom által gyártott atömtöltetekkel fenyegeti az EU-t és az egész nyugati világot, a magyar adófizetők pénzéből ugyanez a cég Magyarországon atomerőművet építsen, mintha mi sem történt volna.

Az Elbától keletre mindenki levonta az egyetlen levonható következtetést, a Roszatomtól korábban Paks2-höz hasonló atomerőművet rendelő Finnország is, egyedül az Orbán-kormány lovagolt tovább a döglött lovon. A moszkvai magyar nagykövet nemrég még lelkendezve tett hűségesküt, azt erősítgetve, hogy szó sem lehet másmilyen azaz nem orosz fűtőanyag használatáról Pakson, azóta azonban bekopogtatott a valóság.

Ezt jelzi a kormány országgyűlési határozati javaslata is, amely szerint alternatív fűtőanyag beszerzésére készül Magyarország, méghozzá kifejezetten Paks1, vagyis a meglévő atomerőmű ellátása céljából. A javaslat alapján egyértelmű, hogy a kormány az orosz nukleáris fűtőelemek európai behozatalát korlátozó szankciókra számít. Márpedig amennyiben az EU a fűtőanyagot szankcionálni fogja, akkor kevéssé valószínű, hogy a Roszatom európai beruházásait kihagyná a szórásból.

Csak végső esetben

Az Orbán-kormány hajlandó racionálisan is cselekedni atom ügyben, de csak akkor, ha már minden más lehetőséget kipróbált – foglalta össze az eset tapasztalatait kérdésünkre Jávor Benedek. A Párbeszéd – ZÖLDEK EP-listavezetője szerint a tendencia egyértelmű: először Csehország, majd az összes orosz fűtőanyagot használó európai ország tárgyalni kezdett az alternatív fűtőelem-beszerzésről. A csehek tartanak legelőrébb: még az idén, vagy a jövő év elején sor kerül az új fűtőelemek első tesztjére, a második félévben pedig akár már a kereskedelmi léptékű felhasználás is megkezdődhet. Eddig azért nem vonatkozott szankció a nukleáris fűtőanyagra, mert az volt a feltételezés hogy az orosz erőműveket csak orosz fűtőanyaggal lehet működtetni: utóbbi nélkül az érintett országok energiapiaca összeomlana. A cseh példa azonban a gyakorlatban cáfolja ezt a vélelmet, ráadásul egyre többen követik. Így viszont Magyarország előbb-utóbb egyedül marad, ami uniós szinten is fordulatot hozhat: ha már csak mi egyedül függünk a Roszatom-beszállítástól, az rajtunk kívül senkit sem fog meghatni, hiszen nekünk is meg lett volna a lehetőségünk a váltásra. A magyar kormány tehát a saját akaratától és lépéseitől függetlenül, mások miatt kerül(t) lépéskényszerbe. Mindez nem jelent rövid távú szükségszerűséget, mivel az európai atomerőművek általában két évnyi beraktározott üzemanyagkészlettel dolgoznak, a végkifejlet azonban elkerülhetetlennek látszik. Rajtunk kívül mindenki az amerikai Westinghouse képviselőivel tárgyal, mivel ők már fejlesztettek (finn megrendelésre) orosz atomerőműbe való fűtőelemet. Az Orbán-kormány azonban itt is külön utakon jár: ők a franciákkal tárgyalnak, akik még semmit sem tudnak felmutatni ezen a téren, mi viszont – legalábbis ez a tipp szakértői körökben – egy darabig mutogathatunk rájuk, mondván: „mi váltanánk, de a francia partnereink még nem állnak készen”. (Más kérdés, hogy a Portfolio információi szerint a háttérben tárgyalások folynak az amerikaiakkal is, tehát a B tervnek is van egy B terve.)

A technológia az orosz fűtőanyag kiváltására mindenesetre adott, igaz, többe is kerül” – hangsúlyozta Jávor. A politikus emlékeztetett rá: voltak olyan információk, hogy amikor a Bizottság szorgalmazni kezdte a Roszatom megkerülését, a francia kormány nehezményezte, hogy miért nem az európai nukleáris ipart hozzák helyzetbe – alighanem ebbe kapaszkodtak bele Orbánék. “Megy a szokásos kupeckedés: tesznek egy szívességet Macronnak, és azt remélik, hogy cserébe pedig majd kérhetnek tőle valamit” – fogalmazott: hozzátéve: az ellátásbiztonság szempontja ebben az alkuban nem játszik túl nagy szerepet, holott egy új típusú fűtőelem kifejlesztése és kipróbálása két évnél azért több időt igényel.

Jávor Benedek szerint biztosra vehető, hogy ha az fűtőelem-dilemma esetében az EU átvágja a gordiuszi csomót, akkor „Paks2-nek is reszeltek”. A kormánynak valószínűleg azért nem sürgős(ebb) a leválás, mert könnyen lehet ugyan hogy Pakson a most zajló munkákat, például a résfalazást teljesen fölöslegesen végzik el, de „valahogyan az oroszokat ki kell fizetni – ezzel arra utal, hogy 2014-2015-ben, amikor az Orbán-kormány a paksi orosz hitel első részleteit (nem egészen világos, hogy mire) lehívta, a zilált állapotban lévő magyar költségvetésnek nagyon jól jött az a pénz.

Ketyegő hulladékbomba

A fentebb már említett országgyűlési határozat szövege a fűtőanyag-beszerzésen túl arra is kitér, hogy a Pakson képződő és egyre növekvő hulladékhegy eltakarítására rövid távon nincs esély. Jelenleg negyedszázadnyi fűtőelem-termés halmozódik az atomerőmű udvarán lévő átmeneti tárolóban, és az üzemidőhosszabbítás esetén még legalább ugyanannyi kerül oda, ami miatt a tárolót is bővíteni kell. Ez azonban csak tüneti kezelés, a hosszú távú megoldás a véglegesnek mondott tároló lenne. A kormány a mostani javaslatban nem csak azt árulta el, hogy még évtizedekig tart a megfelelő helyszín megtalálása, valahol Baranyában, Boda közelében, hanem azt is, hogy az érintett települések legnagyobbikát, Pécset s az ott élőket továbbra sem akarják megkérdezni a projektről.

Azaz addig trükköznének a beruházás hatásterületével, amíg meg nem tudnak rajzolni egy olyan vonalat, amely Pécset kikerüli. Mintha elképzelhető lennem, hogy a nagy aktivitású sugárzó hulladékkal kapcsolatos bármely, például a kiégett fűtőelemek beszállítása kapcsán előforduló havária hatása megállna Pécs határainál.

A Párbeszéd – ZÖLDEK benyújtott egy módosító javaslatot, amely a hatásterületet kiterjesztené Pécs közigazgatási területére is – ez a minimum, amivel a pécsieknek tartozik a fideszes többség, ha már úgy akarnak dönteni, hogy a végleges tárolást Pécs mellett kell megoldani. De tartoznak az országnak is, méghozzá a kudarcos energiapolitika rendbetételével: egyrészt a megújuló energiára vonatkozó érthetetlen korlátozások (szélerőmű-tilalom, napelemadó, a napelemek hálózatra kötésének tilalma) továbbra is érvényben vannak, másrészt pedig talán az adófizetőkre és a választókra is tartozna annak beismerése, hogy a kormány tévedett, zsákutcába navigálva az egész országot. Az Európa-rekord inflációnk például akár egyharmaddal is kisebb lehetett volna, ha nem vagyunk ennyire egyoldalúan kiszolgáltatva az orosz energiának, és ha a kormány nem azzal tölti az elmúlt éveket, hogy minden erővel megakadályozza a lakások energiahatékonysági korszerűsítésére adott EU-támogatások célszerű felhasználását, az újabb szélerőművek építését meg a lakossági napenergia-beruházásokat. Hatalmasat hibáztak, és mindannyian fizetjük az árát ezt kellene nyíltan elmondani – mindeddig csak a félhivatalos elismerés történt meg a szóban forgó határozati javaslat beterjesztésével.

// borítókép: a 2-es blokk, a piros fedél alá kerülnek az uránrudak, 2006 – Cecilia, Lili & Krisztian/Wikimedia

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére